Energia(termelés) és környezet BMEGEENAEK7 és BMEGEENAKM1

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
1 Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását.
Advertisements

A globális melegedést kiváltó okok Készítette: Szabados Máté.
A nitrogén és vegyületei Nobel Alfred Készítette: Kothencz Edit.
Környezetszennyezés A mai emberek felelőtlenek. Szennyezik a levegőt, folyókat. Ezért napjainkba sok ezer ember hal meg környezet szennyezéstől.
C körforgalom, NPK körforgalom és a környezet. A szén körforgalma.
1.Az ózonról általában 2.Mi az ózonlyuk-probléma? 3.Mik a probléma okai? 4.A megoldás megszületett 5.Mi várható a jövőben? 6.Tanulság.
2. Az energetika környezeti kibocsátásai DR. ŐSZ JÁNOS ÁBRASOROZATA.
1 Az összeférhetőség javítása Vázlat l Bevezetés A összeférhetőség javítása, kompatibilizálás  kémiai módszerek  fizikai kompatibilizálás Keverékkészítés.
Elsőrendű és másodrendű kémiai kötések Hidrogén előállítása A hidrogén tulajdonságai Kölcsönhatások a hidrogénmolekulák között A hidrogénmolekula elektroneloszlása.
1/12 © Gács Iván A levegőtisztaság-védelem céljai és eszközei Levegőszennyezés matematikai modellezése Energia és környezet.
ENERGIA TAKARÉKOS RENDSZERSZEMLÉLET AZ ÉPÜLETGÉPÉSZETBEN Fehér János okl. kohómérök Fűtéstechnikai szakmérnök Székesfehérvár, 2010.JAN.20.
Kristályosítási műveletek A kristályosítás elméleti alapjai Alapfogalmak Kristály: Olyan szilárd test, amelynek elemei ún. térrács alakzatot mutatnak.
Dr. Szűcs Erzsébet Egészségfejlesztési Igazgatóság Igazgató Budapest, szeptember 29. ÚJ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE.
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés Kémiai egyensúlyok általános leírása, disszociációs-, komplexképződési és csapadékképződési egyensúlyok.
Környezeti fenntarthatóság. A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG JELENTÉSE A HELYI GYAKORLATBAN Nevelőtestületi ülés,
Előadók: Kovács Richárd – marketing vezető Marketing osztály Bálint Norbert – PR főmunkatárs PR és kommunikációs osztály ZÖLDGÁZT ADUNK.
© Gács Iván (BME) 1/26 Energia és környezet NO x keletkezés és kibocsátás.
Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben Konferencia és kiállítás november 9. Nagy létesítmények használati melegvíz készítő napkollektoros rendszereinek.
Ózon, a különleges oxigén
A Levegő összetétele.
Vörösiszap vizsgálata talajtani felhasználás céljából
Atomerőművek és radioaktív hulladékok kezelése
PANNON-LNG Projekt Tanulmány LNG lehetséges hazai előállításának
Vezetékes átviteli közegek
A légszennyezés.
Mérése Pl. Hőmérővel , Celsius skálán.
A Vértesi Erőmű 1/15. MT osztály részére 2016.
Levegőtisztaság védelem 3.0
Energiatermelés és környezet
A közigazgatással foglalkozó tudományok
Talajművelés Célja: a kultúrnövények igényeit kielégítő talajállapot kialakítása Talajművelés.
ENZIMOLÓGIA.
Levegőszennyezés matematikai modellezése
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
Energia(termelés) és környezet BMEGEENAEK7 és BMEGEENAKM1
A talajok szervesanyag-készlete
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
Tervezés I. Belsőtér BME-VIK.
A KÉNVEGYÜLETEK LÉGKÖRI KÖRFORGALMA
Bevezetés Az ivóvizek minősége törvényileg szabályozott
Króm Boros Alex 10.AT.
Villamosenergia-termelés hőerőművekben
B.Sc. / M.Sc. Villamosmérnöki szak
Életfeltételek, források
Környezetvédelem a II/14. GL osztály részére
A légkör anyaga és szerkezete
Munkanélküliség.
Élj ökosan – generációkon át II.
Kun Gabriella, referens AM, Környezetmegőrzési Főosztály
Új pályainformációs eszközök - filmek
Fényforrások 3. Kisülőlámpák
Halmazállapot-változások
A RÖNTGEN ÉS A RADIOAKTÍV SUGÁRZÁSOK DETEKTÁLÁSA
Összeállította: J. Balázs Katalin
Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
Fizikai kémia I. a 13. VL osztály részére 2013/2014
Műszeres analitika környezetvédelmi területre
Zsugorkötés Kötés illesztéssel zsugorkötés
Állandó és Változó Nyomású tágulási tartályok és méretezésük
A légkör fizikai tulajdonságai alapján rétegekre osztható
A földi rendszer A Föld morfológiailag zárt, anyagi értelemben félig zárt, energetikailag nyitott rendszer Nyitott alrendszerek kapcsolata alkotja Bonyolult.
Öntözés tervezés László Ormos
Megfordítható reakciók
Hagyományos megjelenítés
Környezet egészségtan
Az atomok felépítése.
Elektromos töltés-átmenettel járó reakciók
Időjárás, éghajlat.
KOHÉZIÓS POLITIKA A POLGÁROK SZOLGÁLATÁBAN
A talajok mechanikai tulajdonságai III.
Előadás másolata:

Energia(termelés) és környezet BMEGEENAEK7 és BMEGEENAKM1 Nitrogénoxidok (keletkezés és kibocsátás) Előadó: Dr. Kovács Viktória Barbara Előadást kidolgozta és a tárgy korábbi előadója: Dr. Gács Iván

NOx keletkezés Természetes út: Emberi tevékenység : Talaj, felszíni vizek mikro-organizmusai révén Szerves- és műtrágyák révén Villámlás Emberi tevékenység : Közlekedés Erőművek

Keletkezés sajátosságai többféle NOx létezik (N2O (színtelen, édes), NO (színtelen, vízben rosszul oldódik), NO2 (barnásvörös, szúrós, vízben jól oldódik) …  nem stabilak: N2O3 (f: sötétkék), N2O4(g: szintelen), N2O5 (sz: színtelen)) mindkét kiinduló komponens az égési levegőben is megtalálható, többféle keletkezési mechanizmusa van, minden égésben keletkezik (90-95%-ban NO!), keletkező mennyiség tüzeléstechnikai jellemzőkkel nagymértékben változtatható, NO légkörben perce alatt NO2-vé oxidál Nitrát keletkezik (PAN) hosszú élettartam: regionális … globális hatás

NOx Káros hatásai regionális globális Fotokémiai szmog, savas eső, Tropopauza és sztratoszferikus ózon bontás (NO ← N2O) üvegházhatás (N2O és NO2→O3 miatt) N2O → N2 + O +O +O → N2 + O2 fény 90% 2NO + O2 → 2NO2 → NO + O ↓ + O3 → NO2 + O2 O3 + RO2 → RO + NO2 + HO2 ↔ NO2 + OH → HNO3 + H2O → HNO3 + HNO2 2 +NO + H2O → 2 HNO2 fény +O2

NO képződés tüzelés során I. Zeldovich 1946 Termikus (Zeldovich) N2 + O2  2 NO Első lépés: O2 disszociáció feltérelek: magas hőmérséklet elegendő O2 idő

O2 és N2 disszociációja T függvényében NO mennyisége NO

NOx a légfeleslegtényező függvényében λ

NO képződés tüzelés során II. Termikus (Zeldovich) CnHm-N CnHm-N + O2  H2O+CO2+N Tüzelőanyag CO2 H2O

Tüzelőanyag nitrogénjének konverziója λ Szén (fluid)tüzelésnél döntő N tartalom: 0,2-2 m/m% szegény dús

NO képződés tüzelés során III. Fenimore 1971 Termikus (Zeldovich) CnHm CnHm+ O2  H2O+CO2 Égés CnHm Prompt (Fenimore) CnHm  R1+R2 R+ O2  H2O+CO2 R R+N2  R-N+N CnHm-N CnHm-N + O2  H2O+CO2+N Tüzelőanyag CO2 H2O

Prompt NO keletkezése a tüzelés során Láng elején: lokális léghiány (még nem jó a keveredés) gyors felmelegedés (nem minden lángban) szénhidrogén molekula szétesik (krakkolódik) szénhidrogén gyök csak nitrogént talál (dús keverék) átmeneti molekula jön létre, pl.: az átmeneti molekula általában ennél jóval bonyolultabb jellemzően: ha a felmelegedés gyorsabb, mint a keveredés jobb elkeveredéskor: a molekula elég

Az átlagos fajlagos NOx képződés értékei, g/GJ

110/2013. (XII. 4.) VM rendelet… Nox [mg/Nm3] >50MWth Teljes névleges bemenő hőteljesítmény (MWth) Szén, lignit és egyéb szilárd tüzelőanyag Biomassza és tőzeg Folyékony tüzelőanyagok 50 ≤ Pth < 100 300 300 (250) 450 (300) 450 (400) lignitpor égetése esetén 100 ≤ Pth ≤ 300 200 250 (200) 200 (150) Pth > 300 150 (100) NOx Földgáz 100 Kohógáz, kamragáz vagy finomítási maradékanyagok gázosításából származó alacsony fűtőértékű gázok 200 Egyéb gázok I., II.., III. kat: 2013. január 13. előtt létesítési engedély, 2014. január 7-ig üzembe helyezés (IV.) kiv: GT, IC

N2O képződés f(Ttűztér) T opt: 800-900°C (fluidra jellemző, alacsony) N tartalmú közti termékek + kokszon lévő NO Koksz katalizál Főleg a szén illó tartalmából lesz

Primer NOx kibocsátás-csökkentő eljárások Erőművi nitrogén-oxid kibocsátás csökkentési módszerek Primer NOx kibocsátás-csökkentő eljárások

Keletkezési feltételek kialakulásának gátlása: Primer NOx csökkentés Keletkezési feltételek kialakulásának gátlása: magas T nagy τ sok O2 nagy dt/dτ dús keverék Katalizátorok Redukáló környezet kialakítása: CO koncentráció növelés (többfokozatú tüzelés) elégetlen szén szemcse (többfokozatú tüzelés, fluid) fluidágyban intenzív szilárd/gáz keveredés (cirkulációs fluid) termikus Prompt tüzelőanyag

Primer NOx csökkentés Égési hőmérséklet csökkentése adiabatikus égési hőmérséklet csökkentése levegőhőmérséklet csökkentés (AECO ↑) λ=1-től távoli légfelesleg tényező inert anyag bekeverés (Asug ↓ & Akonv ↑) tényleges égési hőmérséklet csökkentése intenzívebb hűtés (fajlagos tűztér terh.csökk., α ↑ -FBC) égés elnyújtása (többfokozatú tüz., lassú bekeverés – spec. égő) vízbefecskendezés O2 koncentráció csökkentés léghiányos égetés (többfokozatú tüz.) inert bekeverés

többfokozatú égetés 0,6< λ <0,8 0,6< λ <0,8 λ>1

Alacsony NOx kibocsátású sarokégő P: x100 MW

Füstgáz recirkuláció tűztérhőmérséklet és tűztéri oxigén koncentráció csökken termikus NOx képződés csökken (sugárzásos hőátvitel csökken, konvektív hőátvitel erősödik)

NOx szegény égőK

elérhető NOx emisszió csökkenés %-ban   Sarokégős szénportüzelés pakura/gudron tüzelés földgáz- tüzelés NOx szegény égő 10...30% 20...40% füstgáz recirkuláció 5...15% 10...35% 20...70% égési levegő hőmérsékletének csökkentése 10...40% 10...60% kétfokozatú égetés redukáló gázégő — 30...50% együtt 35...60% 40...70% 50...80%

Szekunder NOx kibocsátás-csökkentő eljárások Erőművi nitrogén-oxid kibocsátás csökkentési módszerek Szekunder NOx kibocsátás-csökkentő eljárások

Szekunder NOx csökkentési lehetőségek Száraz eljárások SCR: szelektív katalitikus redukció (Talacsony +NH3) NSCR: nem-szelektív katalitikus redukció (+H2, CO, CxHy) SNCR: szelektív nem-katalitikus redukció (T~1000°C +NH3) T<830°C befagy T>1100°C kombinált SOx/ NOx leválasztás Bergbau-Forschung eljárás: aktiv koksz katalizátor C max 150°C C 80-150°C 1. 2. NOx + NH3 → N2 + H2O

Szekunder NOx csökkentési lehetőségek Nedves eljárás: kombinált SOx/ NOx leválasztás oxidáció mosás Kimosható

szelektív katalitikus redukció (SCR)

Az SCR helye a füstgáztisztítási folyamatban Olaj Gáz

Redukció ammónia igénye ammónia felesleg εNOx εNO=1 1 Nagyobb katalizátor Kisebb katalizátor ηNH3=1 ηNH3<1 ~1.02 NH3/NOx mólarány

katalizátoron átszökő NH3 f=( ε, katalizátorméret) 5 ppm (GER)

Katalizátor Élettartam: Nagy fajlagos felület : ~ 1000 m2/g V2O5/TiO (SOx érzékeny), FeO3, MgO3, WO3, CrO3 (kisebb f), zeolit Aktivitás csökken, 8-12e eff. üzemidő után állandósul k=0,4-0,8 Károsítja: Magas T (>450°C maradandó) Katalizátor mérgek porozitást teszik tönkre: SOx, alkáli, és alkáli földfém oxidok, NH4HSO4 Pernye koptat Élettartam: széntüzelés: 2-3 év olajtüzelés: 4-5 év gáztüzelés: 6-8 év Fajlagos térfogatáram ( 𝑉 𝑔 𝑉 𝑘𝑎𝑡 ) f=(tüza, εNOx, nNH3/nNOx) széntüzelés: 1500…3000 h-1 olaj~, gáztüzelés: 5000…10000 h-1