Üzleti Jog Munkajog 2. Dr. Csőke Rita Üzleti jog I., 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Miről lesz ma szó? Folytatjuk az általános magatartási szabályokat Kártérítési felelősség – a munkáltató, és a munkavállaló felelőssége A munkaviszony megszűnése megszüntetése

Általános magatartási követelmények - folytatás (Mt. 6-8. §) Üzleti jog I., 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Amit eddig tudunk az általános magatartási követelményekről… Az adott helyzetben általában elvárható magatartás, Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. Jóhiszeműség és tisztesség követelménye, Együttműködési kötelezettség, Méltányos mérlegelés elve, Tájékoztatási kötelezettség, Joggal való visszaélés tilalma. Üzleti jog I., 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Munkáltató jó hírneve, jogos gazdasági érdekének védelme A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. A munkavállaló magatartása a 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint korlátozható. A korlátozásról a munkavállalót írásban előzetesen tájékoztatni kell. Üzleti jog I., 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Az üzleti titok védelme Mt. 8. § (4) bekezdés: „A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.” Figyelem! A titok a munkaviszony megszűnése után is titok marad! Üzleti jog I., 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A munkajogi felelősség (Mt. 166-191.§)

A munkáltató felelőssége

A főszabály: „166. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.” Lényegében objektív felelősség A munkáltató kárfelelőségének nem feltétele, hogy vétkes legyen a munkáltató, vagy felróható a magatartása.

Mentesülés a felelősség alól Mentesülés a felelősség alól = nincs felelőssége, az 0. /A munkáltató/ „Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.”

Felelősség a mentesülés az ellenőrzési körön kívüli események okán – 1. Ha ellenőrzési körén belül történik a kár, a munkáltató mindig felel. Csak akkor mentesülhet a munkáltató, ha a kárt az ellenőrzési körön kívüli esemény okozta. Ez esetben is csak akkor, ha az alábbiak is teljesülnek amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

A munkáltatói felelősség alóli mentesülés másik esete: a kár oka kizárólagosan a károsult elháríthatatlan magatartása 1. 571/2001. számú munkaügyi elvi határozat (régi Legfelsőbb Bíróság): „A kizárólagos okozás azt jelenti, hogy a károsodás bekövetkezésében nem játszott közre olyan hatás, amely a munkáltató működési körébe tartozik.” – (az új jogszabály alapján már ellenőrzési körébe) Általában az kevés szokott lenni, hogy a munkavállaló figyelmetlen volt, ügyetlen, rosszul lett, stb. Az elháríthatatlan magatartás nem azonos a felróhatóval.

A munkáltatói kárfelelősség másik főszabálya: a teljes kártérítés - kivételekkel A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni.

Kivételek a teljes kártérítés alól Nem kell megtéríteni azt a kárt: amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható (részleges mentesülés), vagy azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott (kármegosztás), vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget (kármegosztás)

A kártérítés módja: elsősorban pénzbeli (csak kivételesen nem) Elmaradt jövedelem (más munkaviszonyban is) Természetbeni juttatások Dologi károk Hozzátartozók kárai Nem vagyoni károk – sérelemdíj De: Káron szerzés tilalma Nem kár, ami máshonnan megtérült

A munkavállaló kártérítési felelőssége

Munkavállalói kárfelelősség jellege - vétkességi 179. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A munkavállaló felelőssége tehát vétkességi. Akkor felelős, ha felróhatóan járt el.

Munkavállalói kárfelelősség – mértéke főszabályként korlátozott A munkavállaló által okozott kár esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Kivétel: Kollektív szerződés: 4 helyett max. 8 hónap Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. Az Mt. szerinti vezető beosztású munkavállaló: gondatlan károkozás esetén is teljes kártérítés

A munkavállaló által okozott kár esetén is igaz, hogy… Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

A megőrzési felelősség (Mt. 180.§) (1) A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. (2) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. (6) Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

A megőrzési felelősség (Mt. 180.§) 2. (3) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti kárt akkor köteles megtéríteni, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át. A dolog több munkavállaló részére, megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevő munkavállalónak alá kell írnia. A munkavállaló meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye. (5) A munkáltató bizonyítja az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét és a kárt.

További sajátos munkavállalói felelősségek: Teljes kárért felel: Raktáros, Pénzkezelő Értékkezelő Csoportos felelősség is lehet Részletes jogszabályi feltételek: Mt-ben ellenőrizendő! Üzleti jog I., 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A munkaviszony megszűnése, megszüntetése Üzleti jog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A munkaviszony megszűnése (Mt. 63.§) Objektív körülmény, egy jogi tény. Jognyilatkozat nem szükséges hozzá. Esetei: a munkavállaló halála, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, a határozott idő lejárta, a (3) bekezdésben meghatározott eset, törvényben meghatározott más esetben. A 4. alpontban hivatkozott (3) bekezdésben meghatározott eset: munkáltatói jogutódlás, ha az új munkáltató nem az Mt. hatálya alatt áll. (A gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át.) Üzleti jog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Munkaviszony megszüntetése (Mt. 64.§) A munkaviszony megszüntethető Közös megegyezéssel Felmondással Azonnali hatályú felmondással Üzleti jog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A munkaviszony felmondása A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti („rendes”) felmondással. (Az időkorlát miatt a csoportos létszámcsökkentés szabályait nem tárgyaljuk.) Üzleti jog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A határozatlan idejű munkaviszony („rendes”) felmondása A munkavállaló nem köteles indokolni a jognyilatkozatát. A munkáltató felmondása esetén indokolási kötelezettség van. Indok lehet: A munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok De: nem kell indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, vagy vezető beosztású munkavállaló (spec. szabályok) Üzleti jog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A határozott idejű munkaviszony („rendes”) felmondása A munkáltató felmondással – indokolással - megszüntetheti a) a felszámolási– vagy csődeljárás tartama alatt vagy b) a munkavállaló képességére alapított okból vagy c) ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A munkavállaló felmondással – indokolással - megszüntetheti. Indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. Üzleti jog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Azonnali hatályú felmondás (Mt. 78.§) – próbaidőn kívül Határideje: az alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül; bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig; testületi joggyakorló esetén a tudomásszerzés ideje: amikor a testülettel közölték. A munkaszerződés (bármelyik fél által) azonnali hatállyal felmondható, ha a másik fél a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Üzleti jog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Az indokolással szemben támasztott követelmények (Mt. 64.§, 66.§) Az indokolás akkor megfelelő, ha Világos Ha abból megállapítható, hogy az adott munkatárs munkájára miért nincs szükség – nem közhelyszerű vagy túl általános Valós A felmondás közlésekor fennálló valós tény, körülmény az alapja Okszerű Ha kiderül belőle, hogy a megjelölt (valós) ok következtében nincs szükség a munkavállaló munkájára – ok-okozati összefüggés van. Üzleti jog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Indokolási kötelezettség (Mt. 64.§, 66.§)1. A felek egyike sem köteles indokolni a próbaidő alatti jogviszony megszüntetés esetén. Az indokolás megfelelőségét a nyilatkozattevő köteles bizonyítani. Üzleti jog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Azonnali hatályú felmondás (Mt. 79.§) – próbaidőn kívül – még egy eset A határozott idejű munkaviszony azonnali hatályú munkáltatói felmondása (Mt. 79.§ (2) bek.) Indokolás nélkül, Feltéve, hogy 12 havi távolléti díjat megfizet a munkáltató. Ha ennél rövidebb idő van hátra, akkor a szerződés végéig. Figyelem! Ez a felmondás nem azonos az előzőekben tárgyalttal! Üzleti jog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A „sima”, „rendes” – munkáltató általi – felmondás esetén ellenőrizni kell: Van felmondási korlátozás? Védett kor? Egyéb védettség? Felmondási idő – eltér a munkáltató és a munkavállaló felmondása esetén. Végkielégítés – ott töltött időtől függ, védett kor esetén életkortól is. Üzleti jog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék