Európai Uniós ismeretek 2016. 10.06

1.8. Az Egységes Európai Okmány elfogadása – az egységes piac megvalósítása olajválságok, recessziók  sokszorosára nőtt a „nem vámjellegű korlátozások” száma deregularizáció kell  Római Szerződés módosítása Fehér Könyv Jacques Delors, 1985 az EK egységes piacának 1992-re megvalósítandó terve a fizikai, pénzügyi és technikai korlátok felszámolása ehhez a tagállamoknak a szuverenitásuk újabb részéről kellett lemondani EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY (Single European Act) Luxemburg, 1986. február 18. egységes piac elérése: 1992. december 31-ig  óriási mértékben megnőtt a közösségi joganyag, ami megnehezítette az integrációhoz való csatlakozást

Jacques Delors http://www.quotationof.com/bio/jacques-delors.html

Schengeni Egyezmény aláírása 1.8. Az Egységes Európai Okmány elfogadása – az egységes piac megvalósítása Intézkedések: protekcionista jellegű nemzeti előírások, szabványok felszámolása tőkemozgások korlátozásának megszüntetése számos szolgáltatási ágazat liberalizálása kiterjesztették a Parlament befolyását szélesítette a Bizottság hatáskörét is megnövekedett az ún. minőségi többségi szavazás szerepe. Schengeni Egyezmény aláírása megszűnik a határellenőrzés és közös vízumpolitikát vezetnek be (1995-től lép csak életbe)

2.1. A Közösségekből Unió – a Maastrichti Szerződés 1990. december 15. kormányközi konferencia: áttérés gazdasági és politikai unióra? egységes valuta közép-európai politikai változások és a német egység 1992. február 7. – MAASTRICHTI SZERZŐDÉS  EURÓPAI UNIÓ az integráció tovább mélyítése: gazdasági és monetáris unió; 1999-re közös valutát vezetnek be közös kül- és biztonságpolitika felállítása közös célok bel- és igazságügy terén: uniós állampolgárság és a munkaerő szabad áramlása

A Maastrichti szerződés aláírása https://www.mozaweb.hu/Lecke-FOL-Foldrajz_10-Uton_az_egyseges_europa_fele-102604

2.1. A Közösségekből Unió – a Maastrichti Szerződés három pilléres szerkezet Európai Közösségek Kül- és biztonságpolitika Bel- és igazságügyi együttműködések intézményi változások jelentős mértékben nőtt a Parlament hatásköre a Tanácsban szélesítették a többségi szavazási eljárás alkalmazását (megválasztott tagok 50% + 1 fő) beiktatták a szubszidiaritás elvét: csak akkor kell egy ügyben közösségi szinten dönteni, ha nemzeti szinten nem lehet kielégítő eredményre jutni

A 3 pilléres szerkezet (1993-2009) http://zeus.nyf.hu/~etk/Apertus/EUfelepites/felep1v.htm

Az EU 1992/1993 https://hu.wikipedia.org/wiki/Maastrichti_szerz%C5%91d%C3%A9s#/media/File:EU12-1992-93_European_Union_map.svg

2.3. Útban Amszterdam felé Az Európai Tanács 1996. márciusi torinói ülésén a kormányközi konferencia megbízatást kapott a Szerződés felülvizsgálatára. A még ugyanezen év októberében megrendezett Dublini rendkívüli csúcstalálkozó új lendületet adott a tárgyalásoknak. Az utolsó lezáratlan kérdéseket az Európai Tanács az 1997. amszterdami ülésén megoldotta, így a Szerződés 1997. október 2-án készen állt az aláírásra, és 1999. május 1-jével hatályba lépett.

2.4. Amszterdami Szerződés 1997. október 2. AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS fontos előrelépések történtek a 2. és a 3. pillér területén (külső- és belső határőrizet, bevándorlás, menekültügy) – Europol, terv az Eurocorps felállítása Uniós szintre emelték a foglalkozáspolitikát az Európai Parlament döntési jogainak széleskörű kiterjesztése, együttdöntési eljárás bevezetése (Parlamentet a Tanáccsal egyenrangú döntéshozóvá tették) DE! több kérdés nyitva maradt keleti bővítés kérdése intézményrendszer átalakítása

Amszterdami szerződés http://www.europarl.europa.eu/resources/library/images/20150220PHT24331/20150220PHT24331_original.jpg

3.1. A bővítés és mélyítés folyamata az ezredfordulón intézményrendszer modernizálása és a keleti bővítés megvalósítása 90-es évek közepére: 13 ország jelezte felvételi kérelmét, Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország. Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország 1998. március – luxemburgi döntés csatlakozási tárgyalások megkezdése Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia és Ciprus az Unióhoz most az EU fejlettségi átlagánál jóval elmaradtabb országok kívántak csatlakozni, ezért ennek meg kellett oldani a pénzügyi hátterét: 1999. márc. 24-25. berlini csúcstalálkozó – Agenda 2000 költségvetési és reformcsomag az EU 2000-2006 költségvetése – amelybe 2002-től beiktatták az új tagállamok felvételének lehetőségét

3.1. A bővítés és mélyítés folyamata az ezredfordulón Köln, 1999. június újabb konferencia az ún. amszterdami maradékok (döntéshozatali és intézményi reformok) rendezésére Helsinki, 1999. december újabb 6 tagjelölt esetében határoztak a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Bulgária, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia + Törökország a csatlakozási útiterv szerint (road map) a csatlakozás reális időpontja a legfelkészültebbek esetében 2004 lehet cél: ún. európai biztonsági és védelmi politika kiépítése Az Amszterdami Szerződés az általános értékelések szerint elmaradt a várakozásoktól, mivel a legnagyobb horderejű és a legkeményebb kompromisszumokat igénylő kérdéseket (szavazati súlyok átalakítása, minősített többség drasztikus kiterjesztése, Bizottság összetételének átalakítása) elhalasztotta. Ezeket az elhalasztott, a bővítéshez elengedhetetlen reformokat nevezzük összefoglaló néven „amszterdami maradékoknak” (Amsterdam Left-overs). Mivel jelentősebb újításai és előrelépései ellenére, az Amszterdami Szerződés inkább egy félbehagyott szerződés képét hagyta maga után, ezért a tagállamok az 1999. júniusi kölni, majd a decemberi helsinki csúcson úgy döntöttek, hogy a 2000. évi kormányközi konferenciáknak az „amszterdami maradékok” megoldásával kell foglalkoznia. Az ennek eredményeként 2001. február 26-án aláírt Nizzai Szerződés feladata lett, hogy alkalmassá tegye az EU-t újabb tagállamok befogadására.  Az „amszterdami maradékok” kérdését tehát a Nizzai Szerződéssel sikerült rendezni.

2016. 10. 13.

Nizzai szerződés

3.2. A Nizzai Szerződés 2000. december 7-10. NIZZAI SZERZŐDÉS a többségi döntések további kiterjesztése tagállamok népességi súlyának jobb tükröződése meghatározza, hogy majd a 27 tagú Unióban, mely országnak hány tagja és milyen súlya lesz a döntésben meghatározták az Unió előtt álló feladatokat: hatáskörök jobb meghatározása és megosztása az Unió eszközrendszerének egyszerűsítése az átláthatóságának, a demokrácia és a hatékonyság fokozása az európai polgárok alkotmánya az Európai Alapvető Jogok Chartájának elfogadása állampolgárainak alapvető jogait igyekszik egy dokumentumban összefoglalni politikai, állampolgári, gazdasági és szociális jogok közös számbavétele és meghatározása de! nem emelkedett kötelező jogi erőre Az Amszterdami Szerződés az általános értékelések szerint elmaradt a várakozásoktól, mivel a legnagyobb horderejű és a legkeményebb kompromisszumokat igénylő kérdéseket (szavazati súlyok átalakítása, minősített többség drasztikus kiterjesztése, Bizottság összetételének átalakítása) elhalasztotta. Ezeket az elhalasztott, a bővítéshez elengedhetetlen reformokat nevezzük összefoglaló néven „amszterdami maradékoknak” (Amsterdam Left-overs). Mivel jelentősebb újításai és előrelépései ellenére, az Amszterdami Szerződés inkább egy félbehagyott szerződés képét hagyta maga után, ezért a tagállamok az 1999. júniusi kölni, majd a decemberi helsinki csúcson úgy döntöttek, hogy a 2000. évi kormányközi konferenciáknak az „amszterdami maradékok” megoldásával kell foglalkoznia. Az ennek eredményeként 2001. február 26-án aláírt Nizzai Szerződés feladata lett, hogy alkalmassá tegye az EU-t újabb tagállamok befogadására.  Az „amszterdami maradékok” kérdését tehát a Nizzai Szerződéssel sikerült rendezni.

3.1. A Nizzai Szerződés és a bővítés és mélyítés folyamata az ezredfordulón és napjainkban A nizzai szerződést 2001. február 26-án írták alá az Európai Unió akkori tagállamai, és 2003. február 1-jén lépett hatályba. Megújította az Unió intézményrendszerét, hogy az a tervezett bővítések után is működőképes legyen. Ezt az amszterdami szerződéssel akarták biztosítani, de annak megkötésekor nem jártak sikerrel. A hatályba lépés egy ideig kétséges volt, miután az ír népszavazás 2001 júniusában elutasította. A népszavazást egy évvel később megismételték, ahol a szavazók elfogadták a szerződést Az Amszterdami Szerződés az általános értékelések szerint elmaradt a várakozásoktól, mivel a legnagyobb horderejű és a legkeményebb kompromisszumokat igénylő kérdéseket (szavazati súlyok átalakítása, minősített többség drasztikus kiterjesztése, Bizottság összetételének átalakítása) elhalasztotta. Ezeket az elhalasztott, a bővítéshez elengedhetetlen reformokat nevezzük összefoglaló néven „amszterdami maradékoknak” (Amsterdam Left-overs). Mivel jelentősebb újításai és előrelépései ellenére, az Amszterdami Szerződés inkább egy félbehagyott szerződés képét hagyta maga után, ezért a tagállamok az 1999. júniusi kölni, majd a decemberi helsinki csúcson úgy döntöttek, hogy a 2000. évi kormányközi konferenciáknak az „amszterdami maradékok” megoldásával kell foglalkoznia. Az ennek eredményeként 2001. február 26-án aláírt Nizzai Szerződés feladata lett, hogy alkalmassá tegye az EU-t újabb tagállamok befogadására.  Az „amszterdami maradékok” kérdését tehát a Nizzai Szerződéssel sikerült rendezni.

3.3. A bővítés és mélyítés folyamata az ezredforduló után 2004. május 1. – 10 új tagállam csatlakozik az Európai Unióhoz 2004. június 11. – megkezdődnek az európai parlamenti választások, már 25 tagállammal 2005. február 1. – Horvátországgal érvénybe lép a Társulási Szerződés 2005. április 25. – Bulgária és Románia aláírja a csatlakozási szerződést 2005. október 3. – megkezdődtek Törökország és Horvátország csatlakozási tárgyalásai

3.1. A bővítés és mélyítés folyamata az ezredforduló után 2007. január 1. Románia és Bulgária csatlakozik az Európai Unióhoz Szlovénia bevezeti az eurót, és ezzel az euróövezet 13 tagúra bővül a bolgár, a román, és az ír is bekerültek az EU hivatalos nyelvei közé 2008. január 1. – Ciprus és Málta bevezeti az eurót, ezzel az eurózóna 15 tagú 2008. június 12. – az írek népszavazáson elutasították a Lisszaboni Szerződést 2008. december 12. - Svájc is csatlakozott a schengeni övezethez, ezzel a schengeni térség 25 tagúvá vált

3.1. A bővítés és mélyítés folyamata az ezredforduló után 2009. január 1. – Szlovákia bevezeti az eurót, ezzel az eurózóna 16 tagú 2009. július 23. – Izland benyújtja uniós tagfelvételi kérelmét 2009. december 1-jén hatályba lépett a Lisszaboni Szerződés, az intézményi kérdések témájában folytatott tárgyalássorozat lezárása módosítja a hatályos EU- és EK-Szerződést, ám nem lép azok helyébe biztosítja a szükséges jogi keretet és eszközöket ahhoz, hogy az Unió meg tudjon felelni a jövő kihívásainak, és válasszal szolgáljon a polgárok által megfogalmazott igényekre 2009. december 22. – Szerbia felvételét kéri az Európai Unióba

Aláírás: 2007. dec. 13. A szerződés kinyilvánított célja volt, hogy „lezárják az amszterdami szerződéssel és a nizzai szerződéssel megkezdett folyamatot, amely arra irányul, hogy megerősítse az Unió hatékonyságát és demokratikus legitimitását, valamint javítsa egységes fellépését”

Lisszaboni Szerződés A három pillér 2009. december 1-jén szűnt meg, amikor a Lisszaboni szerződés életbe lépésével az EU egységes jogi személyiséget kapott. 1. Európa demokratikusabbá és átláthatóbbá válik az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepe megerősödik a polgárok nagyobb lehetőséget kapnak arra, hogy kifejezésre és érvényre juttassák elképzeléseiket és világosabbá válik, ki mit csinál európai és nemzeti szinten 2. Európa hatékonyabbá válik az uniós munkamódszerek és szavazási szabályok egyszerűsödnek az intézményrendszer a 27-tagúra bővült Unió igényeinek megfelelően racionalizáltabbá és korszerűbbé válik és az EU jobban fel tud lépni azokon a területeken, melyek napjainkban kiemelt fontossággal bírnak számára

Lisszaboni Szerződés 3. A szerződés létrehozza a jogok és értékek, a szabadság, a szolidaritás és a biztonság Európáját elősegíti az uniós értékek érvényesülését az Európai Unió alapjogi chartáját beemeli az elsődleges európai jogba új szolidaritási mechanizmusokat tesz lehetővé és hatékonyabb védelmet biztosít az európai polgárok számára 4. Európa hatékonyabban tud fellépni globális szereplőként az európai külpolitikai eszközök egybekapcsolása révén, melyre az új szakpolitikák kidolgozása és meghatározása során egyaránt sor kerül Európa egységesen tud megnyilatkozni mindazon partnerei felé, akikkel világszerte kapcsolatokat ápol Európa gazdasági, humanitárius, politikai és diplomáciai képességeire építve elősegíti az európai érdekek és értékek globális érvényesülését, eközben azonban tiszteletben tartja a tagállamok egyedi külpolitikai érdekeit

Minősített döntéshozatali rendszer Ennek szempontjai a következők: - a tagállamok száma elérje az 50%-ot; a tagállamok lélekszáma elérje a 62%-ot; a szavazati súlyok aránya elérje a 72%-ot. - A szavazati súlyok a következők: Észak és Dél, Kelet és Nyugat, „kicsik” és „nagyok” (A „nagyok” a következők: Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország, Románia.)

2014/2015 2014-ben május 22-től május 25-ig európai parlamenti (EP) választásokat tartottak az Európai Unió (EU) minden tagállamában. Közülük Magyarországon erre – a tagállamok többségével együtt – 2014. május 25-én került sor. (751/21 képviselő) Litvánia bevezette az eurót, és ezzel az euróövezet 19. tagjává vált. Az EU állam- és kormányfői csúcstalálkozón egyeztetnek Törökországgal, a szíriai helyzet nyomán

Népszavazás Nagy-Britanniában http://ujszo.com/online/kulfold/2016/06/27/a-brit-nepszavazas-kovetkezmenyei-lesznek-az-eu-csucs-kozeppontjaban

2016. június 23. 51,9% 48,1% http://www.snopes.com/mad-cow-versus-brexit/

Brexit következményei Az angol font árfolyama visszaesett Tőzsdei „pánikhangulat” Az EU világpolitikailag meggyengül Jelentősen csökkeni fog az EU költségvetése Az uniós támogatások mértéke is csökken Soros elnökség (2017. II. félév) A munkaerő szabályozásának kérdése David Cameron – Theresa May