Nemcsak energia, kapacitás is kell

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
„A jegybank kamatcsökkentési hajlandósága” Hamecz István ügyvezető igazgató „Új kormányos – régi gondok” GKI konferencia november 25.
Advertisements

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET
A logisztika szerepe országunk és vállalataink versenyképességében Chikán Attila Igazgató, Versenyképesség Kutató Központ, BCE Társelnök, Magyar Logisztikai,
Energetikai gazdaságtan Energiatermelés (Termelési folyamat) gazdasági értékelése.
GreenTech Megújuló Energia Klaszter 1. Konferencia
Megújuló forrásokból előállított villamos energia támogatása
Modern technológiák az energiagazdálkodásban - Okos hálózatok, okos mérés Haddad Richárd Energetikai Szakkollégium Budapest március 24.
Záhony térsége gazdaságfejlesztési „zászlós program” Kálnoki Kis Sándor miniszterelnöki megbízott.
A gazdaságfejlesztés jelentősége a települések és a térségek megélhetése és életben maradása szempontjából Az önkormányzatok működési és beruházási költség.
Közmű tulajdon Önkormányzat – önkormányzati törvény – alapfeladat – ellátási kötelezettség – üzemeltető kiválasztása Állam – regionális rendszerek – Vízgazdálkodási.
Villamos energia termelés
A hulladéktörvény hatása a pályázati forrásokból megvalósult hulladékgazdálkodási projektekre április Köztisztasági Egyesülés.
A piac Szakiskola.
A hazai energetika fejlődésének társadalmi, gazdasági feltételei, jövőképe Kaderják Péter Kutatóközpont vezető Erőmű Fórum, Velence, október 7.
© Gács Iván BME Erőművek Új erőmű belépése a rendszerbe 1.
Az ÉRÁK legfontosabb céljai A képzés és a munkaerő-piaci szolgáltatások egységes normák szerinti működtetése. A munkanélküliek folyamatos képzésbe kerülésének.
Vállalatfinanszírozás
Az egészségügy finanszírozásának informatikája
Vállalatok pénzügyi folyamatai
A gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Intézményi CO 2 menedzsment – Magyarország lehetőségei az emisszió kereskedelemben avagy a Karbon-hitelezés megvalósításának lehetősége a CO 2 csökkentést.
1 A hazai energiapolitika teendői Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont.
A logisztikai szolgáltató központok fejlesztésnek hatása az ország fejlődésére Dr. Zsirai István Közlekedéstudományi Intézet Kht. főmunkatárs, tanácsadó.
Zökkenő a pályán? A makrogazdasági kiigazítás és a bankszektor fejlődése XIV. Vezérigazgatói Találkozó november Dr. Urbán László, vezérigazgató-helyettes.
Globalizáció, avagy a nemzeti energiapolitikák alkonya MAGYAR ENERGETIKAI STRATÉGIÁK-műhelyvita június 2. Hegedűs Miklós GKI Energiakutató Kft.
FIDESZ GAZDASÁGI KABINET Az energiaszektor stratégiai átalakításának lehetősége és útjai Dr. Fónagy János szeptember 25. Fidesz- Magyar Polgári Szövetség.
EU csatlakozás tükrében (fejlesztések támogatással)
Vállalatok pénzügyi folyamatai
Ö NKORMÁNYZATI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KUTATÁS 2011.
1 A magyar energiapolitika „ Az energiahatékonysági indikátorok az EU-ban és Magyarországon” nemzetközi szeminárium Budapest, október 5. Hatvani.
TÁMOP A távhőszolgáltatás Kocsis György Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület.
Szabályozási reform – az intézményrendszer és a járadékszabályozás továbbfejlesztése Szikszainé dr. Bérces Anna PM, főosztályvezető Pénztárkonferencia.
Horváth J. Ferenc, elnök Magyar Energia Hivatal GAZDASÁGI BIZOTTSÁG Energetikai Albizottság Budapest, december 14. A VILLAMOSENERGIA-ÁRKÉPZÉS RENDSZERE.
Civin Vilmos MVM Zrt. „Klímacsúcs” Budapest, február 27. Klímaváltozás és egy állami tulajdonú villamos társaság.
A napelemes (PV) hálózatra termelő villamos erőművek helyzete a világban, és Magyarországon.
Gárdonyi Géza Bt. 1 A KVVM erőfeszítései a geotermikus energia mezőgazdasági hasznosításának támogatása érdekében Lakatosné Dr.
A határ menti együttműködések lehetőségei és korlátai Rechnitzer János, egyetemi tanár MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, Széchenyi Egyetem.
Az üzleti rendszer komplex döntési modelljei (Modellekkel, számítógéppel támogatott üzleti tervezés) II. Hanyecz Lajos.
A felsőoktatási intézmények gazdálkodásának szabályozása az új felsőoktatási törvényben Prof. Dr. Katona Tamás.
Az igazi változásokhoz szemléletbeli váltásra van szükség ? Az energiaszektor szerepe a versenyképesség javításában Energiatudatosság.
Az FGSZ Zrt. helyzete, stratégiája és fejlesztései
Decentralizált energiaellátás
A kelet-közép európai villamos energia átviteli hálózatok értékelése közgazdasági modellezésen alapuló költség-haszon elemzéssel Mezősi András – Szabó.
Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Szolgáltatások Tagozat XXV. Gazdasági Tevékenységet Segítő Szolgáltatási Osztály Megújuló Energiák Szakmai.
MIT TEHETÜNK A GÁZFÜGGŐSÉG CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN?
Energiahatékonysággal a költségcsökkentés és
Város energetikai ellátásának elemzése
A SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TARTALMI IRÁNYAI MFKB megbeszélés február 5.
G YŐR M EGYEI J OGÚ V ÁROS adó- és gazdaságpolitikája Nagy Tamás Gazdálkodási Főosztályvezető Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Győr, 2016.
Háztartási méretű kiserőmű (HMKE) Jogszabályi keretek, műszaki feltételek előadó: Harsányi Zoltán E.ON Műszaki stratégiai osztály.
GÁZPIACI HELYZETKÉP A FÖLDGÁZIPAR STRATÉGIAI KÉRDÉSEI 2007 május.
A PAKSI BŐVÍTÉS LEHETSÉGES HATÁSAI TOLNA MEGYÉRE: KAPCSOLÓDÁSI PONTOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A TELLER-LÉVAI PROJEKTEKHEZ NASZVADI BALÁZS TERÜLETFEJLESZTÉSI OSZTÁLYVEZETŐ.
1 Kockázati tőke a megújuló energia finanszírozásában Zsembery Levente HVCA Oktatási Bizottság.
 Üzleti szervezetek, vállalkozások, vállalatok fogalma  Üzleti szervezetek: azok a fogyasztói igényt kielégítő szervezetek, amelyek gazdasági erőforrásaikkal.
Az Erős Magyarország egészségügyi programja Megújulás és megőrzés az egészségügyi szektorban.
Az atomenergia szerepe a Nemzeti Energiastratégiában dr. Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének.
Az euró bevezetésének lehetőségei Magyarországon Tabák Péter Gazdaságpolitikai főosztály Pénzügyminisztérium Budapest, május 23.
Elvtelen uniós energia politika
A magyar gazdaság helyzete 2009 őszén MKIK, 2009 október 14
Lifestyle Hotel Mátra Superior,
Dr. Stróbl Alajos (ETV-ERŐTERV)
Energetikai gazdaságtan
Energetikai gazdaságtan
A megújulók piaci lehetőségei és támogatási megoldásaik
A mátrai ligniterőmű fejlesztése
Az EED főbb elemei és hatásai a magyar energiaszektorra
Fizetési mérleg jelentés április
ELMŰ Hálózati Kft. ÉMÁSZ Hálózati Kft.
Előadás másolata:

Nemcsak energia, kapacitás is kell  Kacsó András: Nemcsak energia, kapacitás is kell Budapest, 2014. 09. 08. 141. Enpol hétfő 1 1

A regionális piac helyzete..... TÉMÁINK: Ismét az alapokról.... A regionális piac helyzete..... Lehetőségek és célszerűségek magyar szempontból. 2

Az együttműködő rendszer használata. Ismét az alapokról..... Mi a villany? A felhasználónak: rendelkezésre álló kapacitás és annak kihasználása. A kapacitás eredete vagy a felhasználónál van, vagy a szabályozottan együttműködő független külső források és hálózatok összessége: „az együttműködő rendszer” (szabályozási terület) biztosítja. A legfőbb gond: az igények és a kapacitások valamint kihasználásuk egyensúlyba hozása. Az együttműködő rendszer használata. Régen: az egyes források piaci részesedését központi optimalizációk sorozata döntötte el a legkisebb változó összköltségre törekedve. Jelenleg: az egyes források, egymással versenyezve, önállóan döntenek piaci részesedésükről a nagyszámú, egymástól markánsan különböző piaci szegmensben; a felhasználókkal egyedi szerződéseket kötve. 3

Fogyasztók ellátása Régen: teljes ellátási kötelezettség minden hazai fogyasztóra központilag ellenőrzött monopóliumok működése révén. Jelenleg: szerződések mértékéig történő ellátás a független entitások nemzetközi kereskedelmi tevékenysége révén, ellenőrzött piaci körülmé- nyek között. Célfüggvény: régen a legkisebb költség elvének érvényesítése egy-egy szabályozási területre vonatkozóan, jelenleg profit maximalizálás célszerű gazdálkodással, külső támogatások elnyerésével, az internális költségek externalizálásával. Költségek: részben állandó költségek (kb. 50%), melyek a kapacitások fennállását, az ellátásbiztonságot teszik lehetővé; részben változó költségek, melyek az energia felhasználással arányosak. Árak: az áruk és szolgáltatások szerződés szerinti egyedi ellentételezései. Tarifák: egységesített típus árak, esetleg központilag szabályozva. 4

Példa szabályozási terület működésére (Magyarország)

A regionális piac helyzete... Magyarország körül tucatnyi ország/szabályozási terület alkot egy jól működő regionális piacot a különféle energetikai piaci szegmensekben. A kapacitás típusú és szolgáltatást biztosító piaci szeg- mensek ma még egy-egy szabályozási területhez kapcsolódóan, autonóm üzemben működnek. A fogyasztói igények: mintegy 500 Twh/év és 90 GW, kb. 150 GW kapacitás mellett. Ebből Magyarország: 42 Twh/év és 6,5 GW igény, kb. 9 GW kapacitás. Alapkérdés: Magyarország helyzete ma biztos, de ki kezeli a jövőbeli piaci és ellátási kockázatokat, ki viseli ezek költségeit? 6

A jövő energia és kapacitás mérlege a regionális piacon Piaci igényt növelő tényezők: „újraiparosítás”, új fogyasztók belépése (közlekedés), gazdasági fellendülés, megújuló források terjedése miatt a rendszerszintű szolgáltatások iránti igény növekedése. Piaci igényt csökkentő tényezők: csökkenő és átalakuló népesség, energiatakarékosság, megújuló források terjedése. Piaci források várható növekedése: megkezdett beruházások befejezése (lengyel és szerb szénerőművek, Mohi, Cernavoda és Belene, esetleg Kozloduj atomerőművek), új beruházások (Paks II, Temelin atomerőművek, új célszerű gázerőművek, szénerőművek, némi kapacitás a megújulókból). Piaci források várható csökkenése: elavult szénerőművek (főleg cseh és lengyel) selejtezése, piacidegen ill. elavult gázerőművek leállítása. A hálózati kapacitások fejlesztése csak keveseknek érdeke. A jövő regionális energia és kapacitás mérlege bizonytalan. 7

MIT? MIKOR? HOGYAN? MENNYIÉRT? És főleg milyen kockázattal? A beruházási klíma... A műszaki feltételek adottak, még Európában is. A nagykereskedelmi piac árai jelenleg rendkívül nyomottak, a jövő árai széles sávban ingadozhatnak minden piaci szeg- mensben. Ezért az új erőművek pénzpiaci finanszírozása rend- kívül drága ill. megtérülése roppant bizonytalan. Ma a finanszí- rozás a legnagyobb kockázati elem. Minden beruházást végső soron a végfogyasztók fizetnek ki, a kérdés csak az, hogy: MIT? MIKOR? HOGYAN? MENNYIÉRT? És főleg milyen kockázattal? 8

Kockázat kezelési lehetőségek, akadályok... Piaci kockázatok nincsenek ezért a piaci szereplőknek általában nem érdek- ük az új beruházás, sőt a forráshiány előnyös, mert emeli az árszintet. Külön- ben is a piacra lépés folyamata időigényes (8-10 év) és bonyolult. Ellátási kockázat lehet mivel „a jövő regionális energia és kapacitás mérlege bizonytalan”. Csak a fogyasztók ill. képviselőik (állam, állami vállalatok) kaphatóak új beru-házásra, mert az esetleges ellátási zavar hatalom befolyásoló tényező. Alapvetően stabilizálná a helyzetet valamiféle kapacitás piac bevezetése (Oroszországban közmegelégedésre régóta működik) és/vagy kapacitás „remuneráció” (az EU tagállamok fele alkalmazza többé kevésbé ad-hoc jelleggel...). Hátránya a nagykereskedelmi árszínvonal emelkedése és olyan helyen is emelné a bevételt ahol csak extra profitot eredményezne. Az EU tagállamok általában nem működnek együtt a közös energia ellátás, így a villamos-energia ellátás biztonsága érdekében sem. 9

LEHETŐSÉGEK ÉS CÉLSZERŰSÉGEK MAGYAR SZEMPONTBÓL Miről dönthetünk? A jövőbeni importról és exportról vagy szaldójáról? NEM A jelen helyzet erősítéséről? IGEN Az esetleges régiós kapacitáshiány hatásainak kivédéséről? IGEN 10 10

A jelen helyzet erősítése A regionális piac működésének erősítése, a részpiaci és a közös funkciók bővítése (pl.: rendszerszintű szolgáltatások piacának regionalizálása) A régiós piac kiterjesztése célszerűen Ukrajna nagyobb területének bevo- násával (Rivne és Khmelnyick atomerőművek...). A szükséges és célszerű hálózati kapacitások fejlesztése nemcsak a határkeresztező kapacitások növelésével, hanem a belső hálózat piaci szempontú átalakításával, kapacitásának növelésével. A környező országok hálózatának – számunkra előnyös – fejlesztésében befektetői részvétellel. …......... 11 11

A jövő lehetőségei és korlátai A következő tíz év: Az igények talán nem növekednek, de az ellátási kockázatok igen, mert további 700-1500 MW hazai kapacitás csökkenés várható. Ezen belül nagy kérdés Mátra jövője! Így legalább 2500-3000 MW többlet kapacitás kell az érdemi kockázat kezeléshez. Következmény: Mátrát mindenképpen életben kell tartani és előre kell hozni a Paks II-höz kapcsolódó többlet tartalék kapacitás megépítését, ami cél- szerűen gáz bázisú lehet csak. Az új kapacitásoknál kiemelt szempont a piaci viszonyokhoz történő alkal- mazkodás, rugalmas kombinált ciklusú üzem, stratégiai gáztartalék stb. Távlatok: Mátra újjáépítése (2x600-800 MW ?) teljesen bizonytalan (CO2? Tulajdonvi- szonyok? Finanszírozás? …). 2025 előtt különösen... Kézenfekvő Paks I. ismételt élettartam hosszabbítása (messze legolcsóbb és minden piaci szegmensben gazdaságos) és mellette törekedni Mátra revitalizálására. 12

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Várom a véleményeket!