Mezopotámia művészete
Sumér városok: Eridu Uruk Ur Lagash Sumér I. Sumér II.
Sumerok I.e.3200-2350
Mezopotámia művészetének korszakai Őskori művészet (Kr. e. 3. évezredig) Szamarra és Tell Halaf kultúrái (Kr. e. 3500-3250 Ubaid-kultúra (Kr. e. 3250-3000 Uruk-kultúra (első uruki kultúra, Kr. e. 3000-2800. k.) Dzsemdet-Naszr-kor (Kr. e. 2800-2700. évezred eleje) Korai sumer városállamok időszaka (Kr. e. 2800-2350 Agadei dinasztia kora, akkád hódítások (Kr. e. 2350-2170) Sumer reneszánsz (Kr. e. (Kr. e. 22-18. század) Óbabiloni kor (Kr. e. 18-16. század) Kassu kor (Kr. e. 16-12. század) Középasszír művészet (Kr. e. 14-11. század) Középbabilóni művészet (Kr. e. 12-9. század) Újasszír kor (Kr. e. 9-7. század) Késő babiloni művészet (Kr. e. 625-539)
Építészeti emlékek, jellemzőik Építési anyag: égetett vagy szárított vályogtégla Építészet jellemzői: síklefedés, tömör falak szolgálnak tartószerkezet gyanánt.
Rekonstruált zikkurat URUK lépcsős zikkuratok Kis templomaikat egy magaslat / = zikkurat / tetejére építették, hogy közelebb legyen az éghez, hogy „hegyen” legyen a templom. Sumér őshaza : Ázsiában , hegyes vidéken - isteneik hegyen vannak Rekonstruált zikkurat A zikkuratokat eleinte égetetlen agyagtéglákból emelték , később a külső réteg már égetett agyagtégla volt.
A szintek oldalai valószínűleg különböző színűre voltak festve A város istenének szentélye Lépcsők
7 lépcsősor vezetett fel a legfelső, kék csempével borított szentélyhez
Szobrászat Melyek a szobrok közös jellemzői? Hangsúlyos szem ábrázolás, tömzsi, erőteljes alkat, jellegzetes imádkozó kéztartás, háncsszoknya(kaunakész),jellegzetes szakáll
I.i.3.évezred Lagas városa Gudea szobrok /Musee de Louvre/
Az írás kialakulása i.e.3000 – a korai sumér időszakban Ékírásos agyagtáblácskák : A jelek adminisztratív okokból jöttek létre eleinte szám-adatokként szerepelnek, mint jelzők A képírásból alakult ki, egyre egyszerűsödnek a jelek, szimbolumok.
fehér : kagyló Egyik oldal: béke, Másik oldal:háború ”Ur-i standard” kék: lazurit kő fehér : kagyló hárfa Egyik oldal: béke, Másik oldal:háború
Korai agyag áldozati tábla : A király építkezik Áldozati víz vagy állat vére Koruk eseményeinek dokumentálása Fején építőanyagot visz ,alapkőletételt ábrázol
Hammurapi-sztélé Sztélé : faragott, felállított kőlap Hammurapi Samas Napisten 282 – szigorú – törvénye : párhuzamos sorokban írva ! Csatornaépítő, híd az Eufráteszen, a folyóval párhuzamos utcák 25 000 agyagtáblás könyvtár,itt írták le, sumérul, a sumér eposzokat : Gilgames-eposz : vízözön van benne…
Freskórészlet a Mári palotából
Asszírok I.e.XVIII.sz-tól i.e.650-ig
Asszírok I.e. VII.század
Asszír és babiloni művészet Asszír szobrászat Lamasszu
Tetramorf lények Kentaur Szfinx LAMASSZU
Megsebzett nőstény oroszlán I.e.7.század Asszír vadászjelenet I.e.9.század
Az Istár-kapu színes, mázas téglából rakott domborművei (i.e. 570 k.) A szarvat viselő, villás nyelvű kígyósárkány Babilon főistenének, Marduk jelképe.
Babilon városa
Bábel tornya a Bibliában, Mózes első könyve alapján „Az egész földnek ugyanaz volt a nyelve és ugyanazok voltak a szavai. Amikor keletről elindultak, Sineár földjén találtak egy nagy síkságot és ott letelepedtek. Így szóltak egymáshoz: „Gyertek, csináljunk téglát és égessük ki. ” A tégla épületkő gyanánt szolgált, a szurok pedig kötőanyagul. Azután így szóltak: „Rajta, építsünk várost és tornyot, amelynek teteje az égig ér. Szerezzünk nevet magunknak, és ne szóródjunk szét a földön!” Akkor az Úr leszállt, hogy megnézze a várost és a tornyot, amelyet az emberek építettek. Így szólt: „Nézzétek, egy népet alkotnak és egy nyelvet beszélnek. Ez csak a kezdete tevékenységüknek. Ezután semmi sem lesz nekik lehetetlen, aminek a megvalósítását elgondolják. Ezért szálljunk le és zavarjuk össze nyelvüket, hogy senki ne értse a másik nyelvét!” Az Úr tehát szétszórta őket onnét az egész földön, s abba kellett hagyniuk a város építését. Ezért nevezik azt Bábelnek, mivel az Úr ott zavarta össze az egész föld nyelvét és onnét szórta szét őket az Úr az egész földön.”
Albert Grimmer:Bábel tornya Gustave Doré:Biblia metszet Id.Pieter Brueghel:Bábel tornya
Dubai, Nakheel Tower
Perzsák Birodalma
Perzsa építészet Szedjük össze a perzsa oszlop és oszlopfejezet jellemzőit! Megoldás:karcsú kannelurázott törzs, gazdagon díszített, egymásnak háttal két fordított BIKA alkotja a fejezetet.
Persepolis Apadana : nagyméretű ,levegős , reprezentatív csarnok
A „Halhatatlanok”
Állítások a sumer, asszír és perzsa művészetről A zikkurat fogalma :négyszögletes tömbökből álló, felfelé lépcsőzetesen keskenyedő torony, a sumér, a babilóniai és asszír templomok fontos alkotórésze. A torony tetején lévő szentélyt (csillagvizsgáló) menedékes rámpákon közelítették meg. A lamasszu :asszíriai emberfejű szárnyas oroszlán, az ókori asszír épületek bejáratánál helyezkedtek el. A kép perzsa oszlopfejezetet ábrázol A kaunakész kifejezés szandált jelent. Nagy Kürosz az Óperzsa Birodalom alapítója, meghódította a médeket és egyesítette a perzsa területeket, sírja Paszargadaiban található.
Fogalmak Sztélé Legjellemzőbb felületek törvénye Fogadalmi szobor Zikkurat Standard Apadáma Kapuörző kolosszus/Lamasszu Kaunakész Pilaszter Intarzia
Szaddám Husszein Nabukodonozor örököseként a nyolcvanas évek elején nekilátott az ősi Babilon feltárásának és sajátos formában történő újjáépítésének. Az Unesco képviselői elborzadva állapították meg 1986-ban készült jelentésükben, hogy Szaddám a régi város romjait alapzatnak felhasználva, azokon egy modern palotát épít fel, amely annyiban hasonlít a hajdani épületekre, mint a Disneyland Eiffel-tornya a párizsi eredetihez. A monumentális építkezés dollármilliárdokat emésztett fel. A diktátornak még arra is volt gondja, hogy a Nabukodonozor hajdani trónterme helyén felhúzott falakon minden egyes tégla ezt a feliratot viselje: „Nabukodonozortól Szaddám Huszeinig Babilon újra épül és felemelkedik.” Forrás:Morvay Péter :Sineár, a lázadás földje in.:Hetek, VIII.évfolyam,14.
Szorgalmi feladatok Napóleon-Rosette-i kő Hitler- Longinus lándzsája Szaddám Husszein-Babilon városa
Henry Creswicke Rawlinson (1810 - 1895) munkássága Jean-François Champollion (1790-1832) munkássága Heinrich Schliemann (1822-1890) felfedezése