dr.Vécsei Pál A világgazdasági válság hatása a munkanélküliség területi alakulására Budapest, 2010. február

A kibontakozó világgazdasági válság-, ill A kibontakozó világgazdasági válság-, ill. az ahhoz alkalmazkodás hazai körülményei és lehetőségei következtében az elmúlt évben a regisztrált álláskeresők száma mintegy 120 ezer fővel (27 százalékkal) emelkedett. Ennek nyomán a munkanélküliség szintje visszasüllyedt az 1994. évi szintre, - és már alig marad el az 1993. évi rendkívül kiugró aránytól. A gazdasági krízis, ha eltérő intenzitással is, de szinte a teljes területi rendszerre hatást gyakorolt. A megelőző évhez képest 2009-ben az ország településeinek 82 százalékában növekedett a regisztrált álláskeresők aránya (57 százalékában pedig az országos ütemet meghaladóan), míg az 1993 és 2008 közötti periódusban csupán a települések 23 százalékában.

A munkanélküliség változásának térbeli iránya és intenzitása alapvetően nem vágott egybe az ország területi társadalmi-gazdasági és urbanizációs egyenlőtlenségrendszerével, ugyanis nem, ill. csak nagyon gyengén harmonizált a települések és a térségek társadalmi-, gazdasági- és urbanizációs színvonalával. Az ország fejlett térségei, városai közül is számosat igen súlyosan érintett a válság, miközben az ország leghátrányosabb, legperiférikusabb helyzetű, részben határ menti (már eleve kiugróan magas arányban munkanélküliek, szociális segélyezettek, illetve romák által lakott) térségei, települései egy részét viszonylag kevésbé sújtotta. Feltételezhetően részben az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök (támogatott foglalkoztatások) intenzívebb alkalmazásának, a munkanélküliségi tartalékok korábbi kimerülésének, illetve a szegényesebb, kevésbé válság érzékeny gazdaság jelenlétének következtében. Az ország leghátrányosabb helyzetű és un. komplex programmal segítendő térségei összességének munkanélküliségi rátája például mintegy 20 százalékkal az országos ütemtől elmaradva növekedett és az országos átlagot meghaladóan a települések mintegy 27 százalékában csökkent a munkanélküliség. Ezzel szemben a nem hátrányos helyzetű térségekben a munkanélküliség az országos trendnek megfelelően alakult, s csak a települések mintegy huszadában mérséklődött. Az ország legfejlettebb régiói és megyéi közül például az általánosnál mérsékeltebben növekedett a munkanélküliség a Közép-Magyarországi régióban (azon belül különösen Budapesten, de Pest megyében is) miközben a Közép-Dunántúli- és a Nyugat-Dunántúli régióban (főként Komárom-Esztergom-, Veszprém, Vas-, Zala- és Fejér megyében) számottevően az átlag felett emelkedett. Ugyanakkor az elmaradottabb - és már korábban is kiugróan magas munkanélküliséggel terhelt - Észak-Alföldi régióban (s különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg- és Hajdú- Bihar megyében), továbbá Csongrád megyében viszonylag mérsékeltebb visszaesés következett be.