A közigazgatási hatósági eljárás szabályai III. fejezet: A közigazgatási hatósági eljárás szabályai Ügykezelői alapvizsga diasor A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.)

Az előadás tartalmi felépítése A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási eljárás alapelvei A Ket. hatálya, a hatósági ügy, az ügyfél és a hatóság Joghatóság, hatáskör, illetékesség A közigazgatási eljárás szakaszai

Hatósági jogalkalmazó tevékenység ügyintézés kettős iránya az ügyek egy része a közigazgatás belső ügyeinek megoldására irányul az ügyek másik részét az állampolgárok felé irányuló eljárások képezik Hatósági ügyintézés: hatósági fellépésként történő ügyintézés csak törvényen alapulhat

A közigazgatási eljárási jog Hatósági eljárás: ügyintézés folyamata a hatóság és az ügyfél cselekményeinek összessége Eljárási jog: az eljárási cselekményekre vonatkozó jogi szabályozások összessége. 2004. évi CXL. Törvény – KET.

A közigazgatási eljárás alapelvei a hatósággal szemben követelményeket tartalmazó elvek: Törvényesség Hatáskörrel való visszaélés tilalma Szakszerűség, gyorsaság Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme Diszkrimináció tilalma Hivatalból való eljárás, stb ügyféli jogokat és kötelezettségeket meghatározó elvek: Tisztességes ügyintézés Anyanyelv használat Kártérítéshez, sérelemdíjhoz való jog Jogorvoslati jog Iratbetekintés Jóhiszemű eljárás

2. A Ket. hatálya, a hatósági ügy, az ügyfél és a hatóság fogalma

A Ket. Hatálya (személyi – ügyfél, hatóság) (tárgyi – közigazgatási hatósági ügy) (területi – földrajzi elhelyezkedés) (időbeli – időkorlátok között) Az ügyfél A közigazgatási hatóság

A Ket. hatálya (egy jogszabály hatálya) Személyi milyen személyekre, szervezetre … Tárgyi milyen élet-viszonyokra … Területi milyen területen … Időbeli milyen időben … állapít meg jogokat, kötelezettségeket; tartalmaz szabályokat.

Szükségképpeni alanyok Nélkülük nincs eljárás A Ket. személyi hatálya ALANYOK Hatóság Ügyfél Egyéb közreműködők Szükségképpeni alanyok Nélkülük nincs eljárás

közigazgatási hatósági ügyekre terjed ki A Ket. tárgyi hatálya közigazgatási hatósági ügyekre terjed ki Minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság: ügyfelet érintő jogot, kötelezettséget állapít meg; adatot, tényt, jogosultságot igazol; hatósági nyilvántartást vezet; hatósági ellenőrzést végez; tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vételt végez, vagy töröl.

A Ket. területi és időbeli hatálya TERÜLETI HATÁLY Néhány kivételtől eltekintve a Magyarország területe Összefüggés: joghatósággal IDŐBELI HATÁLY Törvény elfogadása: 2004. december 20. Hatálybalépés: 2005. november 1. amíg érvényes

Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Az ügyfél fogalma Természetes személy Jogi személy Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akinek jogát, jogos érdekét az adott ügy érinti; akit hatósági ellenőrzés alá vontak; akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz; aki létesítménnyel kapcsolatos, ill. tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásban a hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használója.

A közigazgatási hatóság Államigazgatási szervek Minisztériumok Országos hatáskörű szervek Területi államigazgatási szervek (pl.: fővárosi és megyei kormányhivatalok, NAV területi szervei) Helyi önkormányzati szervek Képviselő testület Bizottság Tipikus: jegyző Kivételes: ügyintéző

3. Joghatóság, hatáskör, illetékesség

Munkamegosztási szabályok JOGHATÓSÁG Mely ország hatósága jár el? HATáskör Milyen típusú hatóság jár el? ILLETÉKESSÉG Azonos hatáskörű hatóságok közül melyik jár el?

Joghatóság Az ügyek magyar és külföldi hatóságok közötti megosztásával kapcsolatos fogalom. Általános joghatósági szabály: Magyarország területén a magyar ügyfél, vagy Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyében a magyar hatóság jár el.

HATÓSÁGOK SZINTJE szerint Hatáskör Azt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben milyen típusú, milyen szintű közigazgatási szerv járhat el, illetve mit tehet az ügyben. A gyors ügyintézés érdekében el kell osztani az ügyeket a hatóságok között: TÁRGY szerint Pl.: Házasságkötés Örökbefogadás Tulajdonjog-bejegyzés Gépjárműadó-fizetés HATÓSÁGOK SZINTJE szerint I. fokú (alapeljárást lefolytató) hatóság II. fokú (fellebbezést elbíráló) hatóság

Illetékesség A több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amelyik a konkrét ügyben eljárhat. Illetékességi okok: ÁLTALÁNOS Pl.: Ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye Ingatlan fekvése Tevékenység gyakorlásának helye stb. SPECIÁLIS Tartós külföldi tartózkodás, lakcím ismeretlen  utolsó ismert lakcím Hatósági bizonyítvány kiadása stb.

4. A közigazgatási eljárás szakaszai

Az első fokú (alap) eljárás főbb szakaszai megindítása 2. Kérelem vizsgálata 3. Tényállás megállapítása Értesítés Tisztázás, bizonyítás Hatóság döntése Hiánypótlásra felszólítás Eljárás felfüggesztése Eljárás megszüntetése Elutasítás

Az eljárás megindítása Hivatalból Jogszabály alapján Közérdek alapján Valakinek a jogos magánérdeke alapján Kérelemre Leggyakoribb eset (speciális a sommás eljárás)

A sommás eljárás A kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott, nincs ellenérdekű ügyfél és az eljárásra irányadó ügyintézési határidő nem éri el a két hónapot, vagy a hatvan napot.

A sommás eljárás szabályainak mellőzése Ha sommás eljárás feltételei közül bármelyik nem áll fenn, akkor a hatóság függő hatályú döntést hoz egyéb döntést hoz (pl. a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, az eljárást megszünteti, felfüggeszti.)

A tényállás tisztázása, bizonyítási eljárás 1. Tényállás minden körülményekre tekintettel történő kivizsgálása 2. Ha a tényállás az eljárást kezdeményező ügyfél kérelme vagy személyes meghallgatása során nem tisztázható bizonyítási eljárást kell a hatóságnak lefolytatnia A bizonyítási eljárás keretében: tanúkat hallgathat meg, szakértőt rendelhet ki, helyszíni szemlét tarthat, okiratokat kérhet be stb. Hatóság feladata A jegyzőkönyv: formai elemek, tartalmi elemek

Az ügyintézési határidők Érdemi határozatok meghozatala Főszabály: 21 napos határidő Kivételes ügyintézési határidők (sommás eljárásban azonnal, de legfeljebb 8 napon belül) Határidő kezdete: kérelem beérkezése hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja

A hatóság döntései A tényállás tisztázása során, illetve ezt követően a hatóság döntést hoz. Határozat – ügy érdemében dönt Végzés – eljárási kérdésekben, végrehajtási eljárás során dönt Egyezség jóváhagyása Hatósági szerződés Határozat jellegű okirat (pl. hatósági bizonyítványok) „Hallgatás-beleegyezés” elvén „létrejött” határozat Függő hatályú döntés

Jogorvoslathoz való jog = alapjog Elnevezése: jogorvoslati kérelem A jogorvoslatok Jogorvoslathoz való jog = alapjog Elnevezése: jogorvoslati kérelem Megilleti: alaphelyzetben az ügyfelet egyéb közreműködőket 2 típusa: ügyfél kérelme alapján induló jogorvoslatok a hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárások

A jogorvoslatok típusai A) Kérelemre induló jogorvoslati eljárások fellebbezési eljárás bírósági felülvizsgálat újrafelvételi eljárás Alkotmánybíróság határozata alapján indított eljárás B) Hivatalból indított (döntés-felülvizsgálati) eljárások: saját hatáskörben módosítás, visszavonás felügyeleti eljárás ügyészi felhívás

Fellebbezés helybenhagy megváltoztat megsemmisít Főszabály: minden elsőfokú határozat ellen benyújtható Főszabály: végzés ellen önállóan nem lehet élni vele Indokolni kell Nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt Benyújtási határidő: határozat közlésétől számított 15 nap Benyújtás helye: a sérelmesnek vélt határozatot hozó elsőfokú hatóság Főszabály: a végrehajtásra halasztó hatályú Eredménye: helybenhagy megváltoztat megsemmisít megsemmisít + új eljárásra utasít

A végrehajtási eljárás A hatóság végrehajtható döntése JOGOT állapít meg Kötelezettséget állapít meg Az esetek többségében önkéntes teljesítés történik, DE: HA az önkéntes jogkövetés elmarad a hatóság kényszerít az elérni kívánt célt az ügyfél helyett megvalósítja

A végrehajtás módjai Meghatározott cselekmény végrehajtása Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása Meghatározott ingóság kiadása

Köszönjük a figyelmüket!