METAKOMMUNIKÁCIÓ Vigyázat: minden üzenet!!!. Ismétlés Minden jel, ami önmagán túlmutat, ami önmagánál többre utal. A jelet nem az teszi jellé, aki adja,

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A kommunikáció Nonverbális kommunikáció.
Advertisements

Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV):
A gyermekek nyelvelsajátítása
A verbális kommunikáció
Dr. habil. Benczik Vilmos főiskolai tanár, ELTE TÓK
A mimika szerepe a jelnyelvi kommunikációban
A mondat.
Etikett és protokoll 3 – Tóth Attiláné dr.
A testbeszéd.
Kommunikációs stratégiák
Picasso: Festival Mondial HUNGART ©
Kommunikáció- nyilvánosság- részvétel
Verbális és non-verbális kommunikáció
A VEZETŐI KOMMUNIKÁCIÓS HATÉKONYSÁG
Kommunikáció.
Stílus és jelentés /társalgási stílus, publicisztikai stílus, tudományos-szakmai stílus, hivatalos stílus /
Szororigén pszichikus ártalmak
Játék.... KISISKOLÁSOK KÖZÖTTI KOMMUNIKÁCIÓ Készítette: Nagy Erzsébet Mátis Katalin Bóné Orsolya.
A kommunikáció fogalma és általános modellje
Nyolcadik előadás.
Kommunikáció a védőnői munkában
Kovács Kristóf Gábor Timon, a jegesmedve Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Konzulens: Surányi András április 15.
Kommunikációs politika Összefoglaló feladatok
KONZULTÁCIÓS TECHNIKÁK
A kommunikáció A FORRÁS v. ADÓ, aki küldi az információt, aki pedig fogadja az a célszemély, a NYELŐ v. VEVŐ. Az üzenet  a kommunikáció tárgya ( amiről.
2007/2008 II.: MENEDZSMENT GYAKORLATOK 1.A MENEDZSMENTRŐL ÁLTALÁBAN - KÖZÉPPONTBAN: AZ EMBER 2.A CSOPORTOK MŰKÖDÉSE 3.KOMMUNIKÁCIÓ 4.MOTIVÁCIÓ 5.VEZETÉSI.
A verbális, nonverbális- és metakommunikáció
Kommunikáció és tömegkommunikáció
Egyéni állapot, válasz a külvilág változásaira
A kommunikáció nem nyelvi kifejezőeszközei
A nyelv, mint jelrendszer
Összeállította: Dóber Valéria
Könyvtári protokoll Fodor Péter előadása október 6.
Kommunikáció a Vincés Családban Készítette: Sz ű cs Péter.
Elégedett ügyfél – sikeres üzlet Terjesztési konferencia Disicimus Üzleti Akadémia 2004.május 28.
MARKETING-KOMMUNIKÁCIÓ
A „diszes” problémák korai jelei
A kommunikáció, a tantermi kommunikáció jellegzetességei
Nicsak, ki beszél – már a számítógépek is... Szita István Eötvös Collegium.
Az alapvető kommunikáció
Kommunikáció szerepe a kapcsolattartásban
Kommunikáció Mátyás Viktor KOMMUNIKÁCIÓ Az emberek közti interakció nagyrészt üzenetek szabályozott cseréjéből, azaz kommunikációból áll. Kommunikáció:
Vigyázat: minden üzenet!
..
Szociálpszichológia 2. Illés Anikó. A kommunikáció folyamata Feladó Üzenet Vevő Csatorna Kód Kontextus.
PBKIK Ny. sz.: ; AL-1313, Piacsek László Zoltán A kommunikáció folyamata Készítette: Piacsek László Zoltán.
A kommunikáció alapjai. Nem lehet nem kommunikálni Többcsatornás: verbális, nonverbális Többszintű: információközlés, viszonymeghatározás. Körkörösen.
Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány
Kommunikáció és tömegkommunikáció. Sorold fel a kommunikáció közvetett formáit!  Audiovizuális  Vizuális  Auditív.
Kommunikáció. Mi a kommunikáció? Jelentése: 1. Tájékoztatás, hírközlés 2. Hírinformációk közlése és cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer.
Nonverbális kommunikáció az üzleti életben
A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói
A KÖZÉLETI SZÓBELISÉG Készítette: Gazdag Vilmos (II
Készítették: Gyenge Alexandra (VHXRPU) Nagy Barbara (Q6J7G9)
A kommunikáció A FORRÁS v. ADÓ, aki küldi az információt, aki pedig fogadja az a célszemély, a NYELŐ v. VEVŐ. Az üzenet  a kommunikáció tárgya ( amiről.
Bevezetés a nyelvtudományba
A nyelv mint jelrendszer
Lelkivezetés elmélete
METAKOMMUNIKÁCIÓ. Ismétlés Minden jel, ami önmagán túlmutat, ami önmagánál többre utal. A jelet nem az teszi jellé, aki adja, hanem az, aki „veszi”.
Kommunikáció és tömegkommunikáció. Sorold fel a kommunikáció közvetett formáit!  Audiovizuális  Vizuális  Auditív.
Könyvtári protokoll. Kommunikáció Folyamat, amelyben az egyén információt továbbit azzal a céllal, hogy más egyént befolyásoljon. Folyamat, amelyben.
Kommunikáció. Mi a kommunikáció? Jelentése: 1. Tájékoztatás, hírközlés 2. Hírinformációk közlése és cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer.
Kommunikáció típusai.
A nonverbális kommunikáció. A kommunikáció eloszlása Forrás: C3%A1ci%C3%B3&dcr=0&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ah.
A non-verbális kommunikáció Török Gábor Osztatlan informatikatanár-könyvtárostanár szak NEPTUN kód: YLZ5SJ 1.
Dr. Rozgonyi Tiborné Debrecen 2010.
A KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA
Kommunikációs gyakorlatok Koncz Katalin egyetemi tanár
Szabó Krisztina & Szemere Alexandra
Előadás másolata:

METAKOMMUNIKÁCIÓ Vigyázat: minden üzenet!!!

Ismétlés Minden jel, ami önmagán túlmutat, ami önmagánál többre utal. A jelet nem az teszi jellé, aki adja, hanem az, aki „veszi”.

Nonverbális kommunikáció = Metakommunikáció A nonverbális kommunikációs eszközök a verbális kommunikációt (a nyelvileg megformált szöveget) kísérő, azt kiegészítő vagy éppen módosító, olykor helyettesítő eszközök. A közléseink kb. a 7 %-a verbális, 38 %-a vokális (hangszín, hanglejtés stb.), 55 %-a vizuális (megjelenéssel, testbeszéddel kifejezett) információ.

Nem nyelvi (nonverbális) jelzések: 1) külső megjelenés 2) vokális (hanggal kifejezett) nem nyelvi jelzések 3) testbeszéd

Nem nyelvi jelek / 1 – Külső megjelenés

Nem nyelvi jelek / 2 – Vokális (hanggal kifejezett) nem nyelvi jelzések Szövegfonetikai eszközök:  Hangszín: a hang egyedi színezete  Hanglejtés: a hangmagasság változása  Hangerő  Hangsúlyozás: hangerő + hangmagasság segítségével egy szótag kiemelése *  Beszédtempó  Szünetek Sóhajtás, nevetés, torokköszörülés…

Hangsúly A magyarban: szó-, szakasz- és mondathangsúly Szóhangsúly a magyarban: mindig az első szótagon Léteznek hangsúlytalan szavak (pl. névelő, névutó, kötőszó). A szakasz a hangsúlyos szótagtól a következő hangsúlyos szótagig tart A mondathangsúly a mondanivaló leglényegesebb szavára kerül A hangsúlyozást mindig a mondanivaló irányítja; a leglényegesebb: a fontos szó és az új közlés

Nem nyelvi jelek / 3 – Testbeszéd Mimika (arcjáték, tekintet) Gesztusok (fej-, kéz- és karmozdulatok) Testtartás Térközszabályozás

Gesztikuláció és mimika

A nem nyelvi jelzések jó részét ösztönösen használjuk → pl. a hat alapérzelem kifejezése → ha a nem nyelvi jelzések ellentétbe kerülnek a szóbeli közléssel, inkább az előbbinek hiszünk Más részét a környezetünket utánozva tanuljuk → pl. fejbólintás és fejrázás Bulgáriában

Alapérzelmek harag

félelem

meglepődés

öröm

bánat

undor

Testtartás

Térközszabályozás 3,6 m felett nyilvános zóna /Ez a távolság az, amikor nagyobb létszámú idegen emberekhez intézzük szavunkat 1,2-3,6 m társadalmi zóna /Ekkora távolságban állunk idegenektől, a nálunk dolgozó szakemberektől, és mindazoktól, akiket nem ismerünk eléggé 45cm-1,2 m személyes zóna / Ekkora távolságban állunk egymástól hivatalos és társas összejöveteleken, baráti találkozókon cm intim zóna / az ember, mintha a saját tulajdona lenne, úgy őrzi ezt a zónát. Csak az egyénhez érzelmileg közel állóknak szabad behatolniuk ide szoros intim zóna: ez a 15cm-en belüli távolság, ide szinte fizikai érintkezés során hatolhatnak be szüleink, gyerekeink, házastársunk, közeli barátunk, közeli rokonunk

Ha megfigyeljük, mekkora távolságra nyújtja ki egy ember kézfogásnál a karját, azonnal megtudjuk, honnan jött. A nagyvárosiaknak 45 cm-es „légbuborékuk” van, ilyen távolságba nyújtják ki a karjukat kézfogásnál, ilyenkor a két kéz semleges területen találkozhat. A vidékieknek ezzel szemben 100 cm-es vagy annál is nagyobb lehet a „légbuborékuk”, így ők szilárdan megvetett lábbal, a lehető legmesszebbre hajolnak előre, míg a városi előrelépve üdvözli a másikat. A távoli vagy nagyon gyéren lakott vidékről valók szívesebben intenek némi távolságból egymásnak.

Igazat mond?

Mit érez?

Mit akar sugallni?

Ismeretlen és Orbán Viktor

Vlagyimir Putyin

Obama és Enrico Letta (olasz miniszterelnök)

Hende Csaba honvédelmi miniszter

Julia Tyimosenko

Stephen Harper kanadai miniszterelnök

Michel Temer, a Brazil Szövetségi Köztársaság alelnöke steepling