A talaj Az emberi tevékenység hatása a talajra „Hulladékból haszon”- komposzt készítése NÓGRÁDKOMP – TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0189

Óravázlat Tantárgy – osztály: biológia -9. osztály, szakközépiskola Az órát tartja: Maruzs Orsolya 2010. március 1. hete 3. Témakör: Az életközösségek általános jellemzői 4. Téma: A talaj- Az élőlények és a talajvédelme- Komposztálás 4. Az óra típusa: Új ismereteket közlő- feldolgozó óra

A keletkezett hulladékok kezeletlensége sok fertőzés, Előszó Az emberi települések mindig nagy befolyással voltak az egészségi állapotokra. A keletkezett hulladékok kezeletlensége sok fertőzés, járvány okozói voltak. Napjainkban is súlyos gondot jelent a keletkezett hulladék megfelelő kezelése, környezetünk, és egészségünk megóvása.

5. Nevelési cél: 6. Fejlesztési cél: 7. Módszerek: 8. Eszközök: A tanulók megismertetése az ember környezet átalakító tevékenységének következményeiről, a talajra gyakorolt hatásairól 6. Fejlesztési cél: Legyen tájékozott a tanuló az őt körülvevő világban, az ember beavatkozásának talajra gyakorolt hatásaival. Ismerje fel, hogy a környezet megváltoztatása milyen hatással van az ottélő emberek egészségére, életminőségére, élettartamára. Észlelje, ha a környezetének állapota romlik, és legyen igénye annak megakadályozására. Értékelje a hazai, és a határainkon túli tájaknak és azok élővilágának az esztétikumát. 7. Módszerek: (egyéni megfigyelés, szövegfeldolgozás, csoportos megbeszélés, tanári magyarázat, frontális foglalkozás, feladatmegoldás) 8. Eszközök: tankönyv, képek

Korábbi ismeretek aktivizálása Az ember környezet átalakító tevékenységének céljait és fontosabb formáit megismertük eddigi tanulmányaink során. Tanultunk a környezetünkben keletkezett hulladékokról. Megismertük a hulladékok keletkezési hely szerinti csoportosítását: mezőgazdasági, ipari, építési, települési, és speciális hulladék. Megismertük a hulladékok kezelésére kialakult módszereket: felhasználás saját technológiában, más technológiában való felhasználás, égetés, komposztálás, rendezett lerakás, rendezetlen lerakás. Megismertük ezen eljárások környezetre gyakorolt hatásait

A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség, hőmérséklet, pH, víz és levegő mennyisége stb.

A talaj alkotórészei Főalkotók Egyéb alkotórészek szemcsék - szilárd fázis víz - folyékony fázis levegő - légnemű fázis Egyéb alkotórészek szerves anyagok mész vagy más kötőanyagok

Anyagi összetétel ásványfajták jelentősége kavics kőzettörmelék, kvarc homok kvarc agyag agyagásványok jelentősége kavics, homok mechanikai szemcsekapcsolat, a víz szerepe a kapcsolatban jelentéktelen agyagok elektrosztatikus szemcsekapcsolat erős kapcsolódás a vízhez is

A környezetvédelem feladatai: megakadályozni a talaj elvékonyodását védeni a talaj fizikai tulajdonságait védeni a talaj kémiai tulajdonságait meggátolni a szennyezést az edafon (élővilág) védelme védeni a táplálékláncot

A talaj szennyeződése (I.) Ipar: kén-dioxid, nitrogén-oxidok korom, pernye, por (cementgyárak) alumínium kohók: F2 meddőhányók: termékenység rontó anyagok Urbanizáció: hulladékok Közlekedés: - kipufogó gázok - olajszennyeződések - utak sózása

A talaj szennyeződése (II.) Mezőgazdaság: - talajművelés (szerkezetromlás alakulhat ki) - műtrágyázás - öntözés

Az öntözés hatása: szerkezetromlás tápanyagok kilúgozódása rétiesedés, láposodás talajvízszint emelkedés (60 cm felett gyümölcsösök pusztulása) másodlagos szikesedés

Budapest lakossági hulladékának összetétele

A háztartási hulladékok összetétele A települési szilárd hulladékok összetétele közel sem homogén. Fontosabb csoportok: komposztálható anyagok, üveg, papír, textil, fémek, műanyag, kevert anyagok, veszélyes anyagok Az elmúlt évtizedekben a szemét összetétele jelentősen megváltozott. Új anyagok jelentek meg, egyes komponensek veszítettek részarányukból, mások pedig növelték azt.

MIT JELENT A „KOMPOSZT” SZÓ? A „komposzt” latin eredet szó, a „compositus” szóból ered, jelentése összetett. A komposztra is az a jellemző, hogy annál jobb minél több szervesanyagból áll, tehát minél összetettebb.

HOGYAN KELETKEZIK? Szerves hulladékok mikroorganizmusok általi lebomlásából keletkezik. A komposztálódást végz organizmusok mködéséhez levegre (oxigénre) és megfelel nedvességtartamra van szükség. A komposztálás tehát oxigén igényes, idegen szóval aerob folyamat. A komposztálódás nem keverend össze a rothadással, mely oxigén mentes környezetben zajlik és gázképzdéssel jár. Ellentétben a rothadással a tökéletes komposztálódás szagmentes folyamat.

Komposztálható anyagok Sok esetben a szerves alkotók akár 35-40%-át is kitehetik az összes szemétmennyiségnek. Megfelelő hozzáállással és egy kis ötletességgel könnyen hasznosíthatjuk ezeket az anyagokat is. Mi a komposzt? Mire használhatjuk a komposztot? Komposztálható anyagok: konyhai hulladékok (kávézacc, tea, gyümölcsök és zöldségek héja és maradéka, tojáshéj), kerti hulladék (fű, faágak, nyesedék, avar, virágok), és más hulladékok (pl. állatok alomja). Ami nem kerülhet a komposztba: főtt étel, hús, építési törmelék, üveg, fémek, műanyagok.

A NÖVÉNYEK ÉS ÁLLATOK HATÁSA A TALAJRA Növényzet: fizikai (erózió, kiszáradás elleni védelem, morzsalékos talajszerkezet) biológiai (talajérés, humifikáció elősegítése) Állatok: talajlazítás (járatokkal)  szellőzöttség javítása táplálkozás, ürülék  biológiai mállás elősegítése pusztulásuk  tápanyagtartalom növelése

A TALAJ ÉLŐLÉNYEI Mozgásuk szerint: talajhoz kötött (pl. baktériumok, gombák) talajban úszók (pl. ostorosok, csillósok, kerekesférgek) talajban mászók (pl. gyökérlábúak, fonalférgek, gyűrűsférgek, ezerlábúak, ászkák, atkák, ugróvillások, rovarlárvák) talajban ásók (pl. földigiliszták, lótücskök, ganajtúró bogarak, drótférgek és egyéb kétszárnyúlárvák, vakond és pockok)