Az EU felépítése és alapelvei 2017. szeptember 18.

Az Unió saját intézményi kerettel rendelkezik, amelynek célja az Unió értékeinek érvényesítése, célkitűzéseinek előmozdítása, az Unió, valamint polgárai és a tagállamok érdekeinek szolgálata, továbbá az Unió politikái és intézkedései egységességének, eredményességének és folyamatosságának a biztosítása. EUSZ 13. cikk (1) bekezdés Szerződéses alapok

I. Az Unió intézményei Európai Parlament Európai Tanács Tanács Európai Bizottság (Bizottság) Az Európai Unió Bírósága Európai Központi Bank Számvevőszék

Egyedülálló intézményi struktúra tagállami kormányok érdekei Unió egészének érdekei uniós polgárok képviselete átfogó uniós prioritások Európai Tanács Európai Parlament Európai Unió Tanácsa Európai Bizottság

Gazdasági és Szociális Bizottság Tanácsadó testületek Európai Parlament Bizottság Tanács Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága

Szerződések (EUSZ, EUMSZ) intézmények hatásköre eljárások, feltételek, célok jóhiszeműség kölcsönös együttműködés

Irányvonal kijelölése Európai Tanács Szerep: meghatározza az Európai Unió tevékenységének általános politikai irányvonalát és prioritásait Tagok: az uniós országok állam-, illetve kormányfői, az Európai Bizottság elnöke, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Székhely: Brüsszel Elnök: Donald Tusk Alapítás: 1974 (informális fórum), 1992 (hivatalos státusz), 2009 (hivatalos uniós intézmény)

Jogalkotás Bizottság Parlament Tanács

Jogalkotás Rendes jogalkotási eljárás keretében uniós szakpolitikák és jogszabályok Alapelv: a Bizottság új jogszabályokat javasol és a Parlament, valamint a Tanács elfogadja őket végrehajtás a Bizottságnál

Jogalkotás, költségvetés, felügyelet Európai Parlament Szerep: jogalkotási, felügyeleti és költségvetési hatáskörrel rendelkező, közvetlenül választott uniós intézmény Tagok: 751 európai parlamenti képviselő Elnök: Antonio Tajani Székhely: Brüsszel, Strasbourg, Luxembourg Alapítás éve: 1952-ben alapították „az Európai Szén- és Acélközösség Közgyűlése” néven, jelenlegi nevét 1962-ben kapta, az első közvetlen európai parlamenti választásokra pedig 1979-ben került sor

Jogalkotás, összehangolás Európai Unió Tanácsa Szerep: az EU-tagállamok kormányainak képviseletét ellátó intézmény, mely uniós jogszabályokat fogad el és összehangolja az uniós szakpolitikákat Tagok: az uniós országoknak a megvitatandó szakpolitikai területért felelős miniszterei Elnök: rotációs alapon mindegyik uniós ország 6 hónapig tölti be az elnöki tisztet Székhely: Brüsszel Alapítás éve: 1958 (az „Európai Gazdasági Közösség Tanácsa” néven)

Jogalkotás, végrehajtás Európai Bizottság Szerep: előmozdítja az EU általános érdekeinek érvényesülését azáltal, hogy jogszabályjavaslatokat dolgoz ki, érvényt szerez a már elfogadott uniós jogszabályoknak, továbbá végrehajtja a szakpolitikákat és az uniós költségvetést Tagok: a biztosi testület, melybe mindegyik uniós tagállam 1 biztost delegál Elnök: Jean-Claude Juncker Székhely: Brüsszel Alapítás éve: 1958

Az uniós jog érvényesítése, jogértelmezés, jogviták rendezése Az Európai Unió Bírósága Szerep: gondoskodik arról, hogy az európai uniós jogszabályokat mindegyik tagállam azonos módos értelmezze és alkalmazza, illetve hogy az uniós országok és intézmények betartsák az EU-jogszabályok rendelkezéseit Tagok: Bíróság: tagállamonként 1 bíró, 11 főtanácsnok Törvényszék: 47 bíró, 2019-től tagállamonként 2 (56) bíró Alapítás éve: 1952 Székhely: Luxembourg

Gazdasági és monetáris politika Európai Központi Bank Szerep: az euró kezelése, az árstabilitás fenntartása, valamint az EU gazdasági és monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása Elnök: Mario Draghi Székhely: Frankfurt Alapítás éve: 1998 Tagok: az EKB elnöke és alelnöke, valamint az összes uniós tagország központi bankjának kormányzója

Pénzgazdálkodás ellenőrzése Európai Számvevőszék Szerep: ellenőrzi, hogy az uniós pénzforrások beszedése és felhasználása során nem történt-e szabálytalanság, és segíti az uniós pénzgazdálkodás javítását Elnök: Klaus-Heiner Lehne Székhely: Luxembourg Alapítás éve: 1977 Tagok: tagállamonként 1 fő

Egyéb szervek Európai Külügyi Szolgálat Európai Szociális és Gazdasági Bizottság Régiók Európai Bizottsága Európai Beruházási Bank Európai Ombudsman Európai Adatvédelmi Biztos

Intézményközi szervek Európai Unió Kiadóhivatala CERT – számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoport Európai Közigazgatási Iskola EPSO – Európai Személyzeti Felvételi Hivatal

Közös biztonság- és védelempolitika Ügynökségek Decentralizált Végrehajtó Közös biztonság- és védelempolitika EURATOM Egyéb szervezetek

II. Az Unió alapelvei, EUSZ 5. cikk (1) Az Unió hatásköreinek elhatárolására a hatáskör-átruházás elve az irányadó. Az uniós hatáskörök gyakorlására a szubszidiaritás és az arányosság elve az irányadó. (2) A hatáskör-átruházás elvének megfelelően az Unió kizárólag a tagállamok által a Szerződésekben ráruházott hatáskörök határain belül jár el a Szerződésekben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében. Minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak át az Unióra, a tagállamoknál marad. (3) A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.

Az Unió alapelvei, EUSZ 5. cikk Az Unió intézményei a szubszidiaritás elvét a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben meghatározottak szerint alkalmazzák. A nemzeti parlamentek az említett jegyzőkönyvben megállapított eljárásnak megfelelően gondoskodnak a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáról. (4) Az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. Az Unió intézményei az arányosság elvét a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben foglaltak szerint alkalmazzák.

Az Unió alapelvei Hatáskör-átruházás Szubszidiaritás Arányosság

II. 1. Hatáskör-átruházás Az EUSZ 5. cikk szétválasztja az uniós szintű és az uniós országok közötti hatásköröket A hatáskör-átruházás elve szerint az EU csak a Szerződésekben ráruházott hatáskörökkel rendelkezik, minden hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháznak át az Unióra, az uniós országoknál marad. Ebből következik a másik két alapelv A Lisszaboni Szerződés tisztázza az Európai Unió és az uniós országok közötti hatáskörök megosztását. Ezek a hatáskörök három fő kategóriába sorolhatók: kizárólagos hatáskörök; megosztott hatáskörök; és támogató hatáskörök.

Az uniós hatáskörök kizárólagos EUMSZ 3. cikk 6 hatáskör megosztott tagállam akkor, ha az Unió nem gyakorolja támogató EUMSZ 6. cikk Unió támogat, összehangol, kiegészít

II. 2. Szubszidiaritás Azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a javasolt intézkedés céljait az uniós országok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén viszont jobban megvalósíthatók.

II. 2. Szubszidiaritás az Európai szintű döntéshozatal során a beavatkozás legmegfelelőbb szintjének meghatározása megosztott hatáskörök területén a döntések meghozatalára a polgárokhoz lehető legközelebbi szinten kerüljön sor, európai, nemzeti és helyi szintet is érinthet az elv megerősítése: Lisszaboni Szerződés A szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. sz. jegyzőkönyv

A nemzeti parlamentek szerepéről szóló 1. számú jegyzőkönyv Az elv érvényesítése A nemzeti parlamentek szerepéről szóló 1. számú jegyzőkönyv a nemzeti parlamenteknek az uniós tevékenységekben való részvételét ösztönzi az uniós dokumentumokat és javaslatokat haladéktalanul továbbítani kell részükre, így mielőtt a Tanács határozatot hoz, meg tudják azokat vizsgálni.

Az elv érvényesítése A szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. sz. jegyzőkönyv a Bizottságnak figyelembe kell vennie valamennyi jogalkotási aktus tervezetének a regionális és helyi dimenzióját részletesen nyilatkoznia kell arról, hogy a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartására miként kerül sor a nemzeti parlamentek kifogásolhatják a szubszidiaritás elvével ellentétes javaslatot, amelyet felül kell vizsgálni (a Bizottság fenntarthatja, módosíthatja vagy visszavonhatja, az Európai Parlament vagy a Tanács pedig meggátolhatja) Az elv megsértése esetén a Régiók Bizottsága vagy az uniós országok közvetlenül az EU Bírósága elé terjeszthetnek valamely már elfogadott jogi aktust

II. 3. Arányosság A szubszidiaritás elvéhez hasonlóan az arányosság elve szabályozza az Európai Unió hatásköreinek gyakorlását. Célja, hogy az EU intézményei által tett intézkedések tekintetében korlátokat határozzon meg. E szabály értelmében az uniós fellépést olyan mértékűre kell korlátozni, amennyi a Szerződésekben foglalt célkitűzések teljesítéséhez szükséges. Azaz arról van szó, hogy az intézkedéseknek mind tartalmi, mind formai szempontból szem előtt kell tartaniuk az adott célt.

Az uniós szintű beavatkozás kritériumai a fellépésnek vannak-e az uniós országok szintjén nem szabályozható, határokon átnyúló vonatkozásai? a nemzeti fellépés vagy annak hiánya ellentétes-e a Szerződés követelményeivel? az uniós szintű fellépés egyértelmű előnyökkel bír-e?