Neurológia HK BSc III. évf. 2016/17 I. fév

(1) Az idegrendszer szerveződése Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő Ideggyök Idegfonat Neuromuszkuláris junkció

Geraint Fuller: Neurológiai vizsgálat Egyszerűen, Medicina 2006

Terminológia, mely irányadó az anatómiai és klinikai neurológiai elnevezéseknél

Anamnézis, tünetek

Általános betegvizsgálat

Az agyféltekék A domináns agyfélteke kontrollálja a beszédet, a nem-domináns agyfélteke pedig a térbeli tájékozódást irányítja Agy lebenyek: Frontális – az ellenoldali testfél motoros működésének az ellenőrzése, érzelmi funkciók megélése, illetve a domináns félteke felelős a beszédért Temporális – memória, érzelmek, továbbá a domináns félteke a beszédértésért felelős Parietális – az ellenoldali testfél érzékelése, helyzetértékelés, különösen a nem-domináns féltekében Occipitális – látási funkciók

A beszéd értés és a beszéd motoros szabályozása az agykérgi régiókban

Wernicke és Broca aphasia

Az agykéreg motoros és szenzoros reprezentációja Mind a szenzoros, mind a motoros agykérgi tevékenységben a kéz és a beszéddel kapcsolatos szervek: nyelv, gége, arc reprezentáció igen tetemes. Ezért a beszéd és a kézmozgások gyakorlata, főleg ha tanulással össze vannak kötve, jelentős beavatkozás pl. az agy időskori leépülésének megelőzésében (prevenció), de a rehabilitációban is.

Az idegrendszer szerveződése Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő Ideggyök Ideg plexus Neuromuszkuláris junctio

Bazális ganglionok Putamen, nucleus accumbens, nucleus caudatus, globus pallidus és substantia nigra Közreműködnek a motoros és szenzoros működések integrálásában A legtöbb esetben anatómiájuk részletes ismerete nem szükséges, ugyanis a bazális ganglionokat érintő zavar klinikai szindrómák kialakulásához vezet, mint pl. a Parkinson- betegség

1 n. accumbens 2 n. caudatus 3 putamen 6 pallidum

Az idegrendszer szerveződése Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő Ideggyök Ideg plexus Neuromuszkuláris junctio

Kisagy Koordinálja a mozgást, fontos funkciója az egyensúly és a testtartás ellenőrzése A kisagyi féltekék az azonos test-fél mozgását koordinálják Fontos a járási és ülési egyensúly megtartásában

Az idegrendszer szerveződése Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő Ideggyök Ideg plexus Neuromuszkuláris junctio

Agytörzs Agyideg magokból (III-XII), retikuláris állományból, ami a tudat fenntartásáért felelős, valamint fel- és leszálló fehérállományi pályákból áll. A leszálló motoros corticospinális pálya kereszteződik a nyúltvelő piramisában. A felszálló dorzális szenzoros köteg szintén a nyúltvelőben kereszteződik. Az agyideg magvakból kiinduló pályák is kereszteződnek.

Az idegrendszer szerveződése Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő Ideggyök Ideg plexus Neuromuszkuláris junctio

Szupraspinális neuronális pályák Motoros idegrendszer sérülése (capsula interna) - piramidális (corticospinalis) pálya (lila) - rubrospinális pálya (piros) - mediális retikulospinális pálya (narancs) - laterális retikulospinális pálya (barna) - vesztibulospinális pálya (zöld) - Az aláhúzott pályák az un. antigravitációs pályák, melyek az extenziót stimulálják a lábon és a flexiót a karon. - A másik 3 pálya ezzel fordítottan a lábon a flexiót és a karon az extenziót támogatja. Ennek megfelelően a piramis pálya, a capsula inernában történt pl. bevérzés hatására, sérül és az antigravitációs pályák dominálnak: 2-es ábra. Fázisok a piramis pálya roncsolódása után: 3a) Spinális shock, következménye az areflexia 3b) regeneráció, következménye a hiperreflexia 4) spaszticitás: zsebkés-effektus 5) pozitív Babinszki reflex

Felszálló szenzoros pályák A szenzoros idegrendszer zavarai 1) Receptor abnormáliák. Receptorok nemcsak a bőrben és az izomban vannak, hanem a zsigerekben is. 2) Felszálló pályák (spinothalamikus pályák): - A bőrből, izomból és ínból kiinduló rostok (tapintási és finom érzékelésű mechano-receptorok, vibráció érzés; izomorsó, ínorsó érzékelők: proprioceptív érzékelés) a dorzális oszlopban futnak felfelé (lila). - A durvább mechano-, hőmérséklet és fájdalom receptorokból a felszálló pálya az anterolaterális (narancs és piros). 3) Spinocerebellaráris pályák (kékek)

Hátsó köteg (azonos oldali ízületi helyzet- és vibráció- érzékelés Tractus spinothalamicus (ellenoldali fájda- lom, elemi tapintás- és hőérzékelés

A szegmentált gerincvelő érző ganglion ideg-gyökök

A neurológiai diagnózis felállítása Tünet-együttes és anatómiai lokalizáció - Az anatómiai lokalizáció nem minden esetben határozható meg pontosan. Pl. migrén - a gerincvelő hemitransz-szekciója (Brown-Séquard szindróma) anatómiailag aránylag jól lokalizálható

A diagnózis különböző szintjei A betegség gyakoriságának ismerete - a gyakori betegségek ismerete fontos, de, - pl. Wilson kór esetén (réz anyagcsere betegség) Parkinson tünetek jelentkezhetnek fiatal korban. Nem a Parkinson tüneteket kell kezelni, hanem a réz további felhalmozódását meggátolni. A betegség súlyosságának ismerete - pl. migrén szerű fájdalmat okozhat a temporális arteritis, a meningitis és a szubarachnoideális vérzés, melyek súlyos betegségek Klinikai kivizsgálás L R

(3) Patológiai folyamatok a neurológiában Szisztémás Vasculáris Extrinsic (külső behatás) Intrinsic (belső eredet)

Szisztémás patológiás folyamatok

(3) Patológiai folyamatok a neurológiában Szisztémás Vasculáris Extrinsic Intrinsic

Vasculáris patológiás folyamatok Az idegrendszert a vasculáris folyamatok kétféleképpen érinthetik: Vérömleny – előfordulhat az agyállományon belül, a subarachnoideális, a subdurális vagy az extradurális térben Infarctus – okozhatja embólus, trombózis vagy arteriás megbetegedés, pl. vasculitis

Agyhártyák

akut subdurális akut epidurális krónikus subdurális akut intracraniális

(3) Patológiai folyamatok a neurológiában Szisztémás Vasculáris Extrinsic Intrinsic

Extrinsic patológiás folyamatok Az idegrendszer maga ép, de külső faktorok zavarják meg a működését

Gerincvelő Extrinsic tumor

Cervicális spondylotikus kompresszió

(3) Patológiai folyamatok a neurológiában Szisztémás Vasculáris Extrinsic Intrinsic

Intrinsic patológiás folyamatok Metabolikus Genetikai megbetegedések, a legtöbb esetben érintik az izomrendszert (phenilketonuria) Infekciózus (fertőzéses) Bakteriális és vírus meningitis, encephalitis, HIV, Creutzfeld-Jakob kór Neoplasztikus Primér tu, szekunder tu, paraneoplasztikus manifesztációk (pl. Lambert- Eaton-féle myasthenia szindróma=pseudomyasthenia) Degeneratív Külön táblázat Paroxizmális Migrén, epilepszia Immunológiai Sclerosis multiplex, myasthenia gravis

(2) Neurológiai gondolkodásmód

(4) A neurológiai anamnézis felvétele Alapvető háttérinformációk (kor, nem, jobb/bal kezesség, foglalkozás) Jelen panasz A hipotézis tesztelése Neurológiai szűrőkérdések Korábbi egészségügy kórtörténet Gyógyszeres anamnézis Családi anamnézis Szociális anamnézis

Neurológiai szűrőkérdések Felfájás Memóriazavar Szédülés vagy bizonytalan érzés Eszméletvesztés Változás az ízérzésben vagy a szaglásban Látásproblémák Kettőslátás Beszédbeli nehezítettség Nyelési nehezítettség Karokban vagy lábakban tapasztalt gyengeségérzés Zsibbadás vagy bizsergés

Neurológiai vizsgálat

Figyelembe ajánlott: A szűrővizsgálat számos mozgással kapcsolatos tesztet foglal magában, tehát a neurológia nem nélkülözheti a mozgástudományt