A Szent Szövetség rendszere

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az I. világháború
Advertisements

Bonaparte Napóleon hadjáratai.
Az 1. világháború.
A NATO és a Varsói Szerződés
A NATO létrejötte, bővítésének állomásai
Olaszország külpolitikai helyzete az első világháborút követően
A SZÖVETSÉGES DIPOMÁCIA
„Különös házasságok”, avagy szövetségi rendszerek Európában
A Szent Szövetség Európája
Az I. Világháború Békekötések.
A világ az I. világháború előestéjén
Előadó: Bordás Bertalan
EURÓPA ÉS AZ EURÓPÁN KÍVÜLI VILÁG A SZÁZADBAN
A német egység és a polgári állam
KIRÁLYI KORONÁK, KORONAÉKSZEREK.
A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
AZ OLASZ EGYSÉG LÉTREJÖTTE
A NÉMET EGYSÉG MEGTEREMTÉSE
Politikai folyamatok a bécsi kongresszus után
EGYETEMES TÖRTÉNELEM A 18. SZÁZAD ELEJÉTŐL 1849-IG
AZ EGYENSÚLY-POLITIKA SZÁZADA
Az I. világháborút lezáró békék
A Német-római Birodalom és a Habsburgok dunai monarchiája
Bonaparte Napóleon.
Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században
A Krími háború
A napóleoni háborúk Nemzetközi kapcsolatok története
I. Az európai nagyhatalmi diplomácia és a forradalmak
A Magyar Honvédség részvétele NATO missziókban
Közelgő vihar Út a világháborúba
Nyári Tábor, Hajdúszoboszló
Szent Koronát Szolgálók Szövetsége Szent Korona alapú jogrendszer „Állami jelképekről és ünnepekről” szóló, 3. főtörvény.
1914.
Az osztrák örökösödési háború (az I. és a II
Az első világháborút lezáró békerendszer, a háború mérlege
A FRANCIA FORRADALOM.
NAPÓLEON HADJÁRATAI.
NAPÓLEON HADJÁRATAI.
A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA MOZGALMAK ÉS ESZMÉK A XIX. SZÁZADBAN
Napóleon A császár.
TÉMAKÖR: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ: szeptember szeptember 2.
NAPÓLEON HADJÁRATAI.
Magyarország az első világháborúban Háromszoros hurrá Ferenc Józsefre.
A független Magyarország bukása Készítette: Nagy György Magyary Károly Általános Iskola és Zeneiskola, Kerecsend, kerecsend.sulinet.hu/okt_anyagok.htm.
Vallások és vallásháborúk A XVI. és XVII. század folyamán.
A második világháború kirobbanása.  Csehország  után  Lengyelország  Német követelések (március)  Danzig visszaadása, szföldi összeköttetés Kelet-Poroszo.-gal.
A francia forradalom és a napóleoni háborúk kora Egyetemes és európai történelem I. Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2016/2017. őszi félév.
Európa a forradalmak után A forradalmi hullám utáni Európa Az 1848-as forradalmak nagy részét leverték A feudális kötöttségeket jórészt felszámolták.
A felvilágosult abszolutizmus
A II. VILÁGHÁBORÚ ELŐZMÉNYEK.
Kelet-Európa és a Balkán
A Szent Szövetség Európája
A Habsburg Birodalom a XVIII
Bonaparte Napóleon hadjáratai.
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása
Európa peremén: A Török Birodalom hanyatlása
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC KÜLFÖLDI VONATKOZÁSAI
Bonaparte Napóleon
A „népek tavasza” Forradalmak ben
Bonaparte Napoleon Kasza Kristóf 6.a.
Franciaország 1714-től a forradalomig
AZ ANTIFASISZTA KOALÍCIÓ GYŐZELME
Szövetségi rendszerek
A felvilágosodás elterjedése
Napóleon Bonaparte.
Lehetőségek Horváth Dorottya.
A harmincas évek Európája
Előadás másolata:

A Szent Szövetség rendszere Egyetemes és európai történelem I. Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2016/2017. őszi félév

I. A bécsi kongresszus I. Bécsi kongresszus: győztes nagyhatalmak áltak 1814 szeptembere és 1815. június 9. között megtartott nemzetközi kongresszusa. Napóleoni háborúk utáni területrendezés mellett elvek megfogalmazása. Előzmények: Napóleon veresége 1813. október 19-én Lipcse mellett. 1814. március 31. Szövetséges haderő bevonulása Párizsba, majd Bourbon restauráció (XVIII. Lajos). 1814. május 30. Párizsi béke megkötése.

I. A bécsi kongresszus II.

I. A bécsi kongresszus III. 1814. november 1. Bécsi kongresszus megnyitása. Győztes nagyhatalmak vezető szerepe. Párizsi szerződés titkos cikkelye: 1814. szeptember 22-i határozat megerősítése: Anglia, Poroszország, Oroszország és Ausztria részéről. Nyolctagúra bővült nagyhatalmi csoportosulás. 216 küldött + néhány ezer résztvevő. Plenáris ülések mellett a kisebb államok számára tíz bizottság felállítása.

II. A kongresszus résztvevői Porosz delegáció vezetője: Hardenberg herceg volt. Angliát Castlereagh képviselte. Kongresszus meghatározó személyisége: Klemens Metternich herceg volt. Oroszország: I. Sándor orosz cár (1801-1825). Franciaország: Talleyrand (Franciaország elismertetése + porosz terjeszkedés megakadályozása Szászországban).

III. Elvek a kongresszuson Bécsi kongresszus irányítóinak politikai elvei a XVIII. századból származtak. Fő: törekvés restauráció volt. Két fontos elv megfogalmazódása: 1. felelősség és 2. egyensúly elve.

IV. Nagyhatalmi viták, eltérő érdekek a kongresszuson 1814. szeptembere: tárgyalások megindulása Bécsben. 1815. június 9. Kongresszus záróokmányának aláírása. Két egymással szemben álló csoport: Oroszország és Poroszország. Anglia, Ausztria és Franciaország: hatalmi egyensúly fenntartása. 1815. január 3. „Bécsi titkos szerződés”: Anglia, Ausztria és Franciaország katonai összefogása az orosz-porosz terjeszkedés ellen.

V. Területi rendezés Oroszország (szomszédos Lengyelország megszerzése). Ausztria: Galícia és Ladoméria + itáliai területek megszerzése Poroszország: Szászország felét, svéd Pomerániát, Rajna menti német tartományok egy részét kapta meg. Anglia: Málta, Helgoland, Ceylon és Fokföld. Svédország: Norvégiát kapta meg. Franciaország: ütközőállamok létrejötte.

VI. Napóleon 100 napos visszatérése 1815. március 18 – június 18. Napóleon visszatérte. De 1815. március 25. Hetedik koalíció létrejötte Napóleon ellen. Waterlooi csata (1815): angol-porosz győzelem Napóleon felett. 1815. november 20. második párizsi béke (1790-es határok visszaállítása). Franciaország területi veszteségei + jóvátétel fizetése.

VII. A Szent Szövetség I. Védelmi garanciák szükségessége. 1815. szeptember 26. Szent Szövetség létrejötte (Oroszország, Poroszország és Ausztria), majd 1815. november 20. négyes szövetség megalakulása (Anglia csatlakozásával): I. Sándor orosz, I. Ferenc osztrák- és III. Frigyes porosz király összefogása: keresztény kormányzás melletti elkötelezettség + nemzeti és liberális politikai jelenségek elnyomása. Alapelve:

VII. A Szent Szövetség II. Anglia és a pápa nem csatlakozott a szövetséghez. Szövetség: uralkodók személyes társulása volt. 1833. Oroszország és Ausztria összefogásának megújítása. Münchengratzi szerződés aláírása: kölcsönös katonai segítségnyújtás.

VIII. A négyes szövetség A bécsi rendezés másik garanciája: 1815. november 20-án aláírt négyes szövetség volt. Európai béke garantálása. 1814. március: chaumonti egyezmény aláírása. Bécsi rendezés: Európa területi felosztásának megvalósítása. 1815. Kontinentális, keresztény és monarchikus Európa létrejötte.

IX. Kongresszusok kora I. Kongresszusok szervezése a Szent Szövetség államai részéről: 1818. Aachen, 1820. Troppau, 1821. Laibach, 1822. Verona. Aacheni kongresszus: központi témája Franciaország volt. 1819. Karlsbad: miniszteri értekezlet. 1820. november 19. Oroszország, Ausztria és Poroszország megállapodása (politikai status quó fenntartása). 1821. január. Laibach: újabb találkozó.

IX. Kongresszusok kora II. Közben Ausztria leverte az alkotmányos mozgalmakat Nápolyban és Piemontban. Veronai kongresszus: nagyhatalmak koalíciójának fenntartása a spanyol forradalom megoldásában. 1823. Spanyolország elleni francia katonai intervenció. Dél-Amerika kérdése: megosztotta a nagyhatalmakat. De 1823. december 2. megszületett az ún. Monroe-elv. Latin-Amerika: nagyhatalmak számára csak másodlagos kérdés volt.

X. A Szent Szövetség működésének kudarcai I. 1821. görög felkelés kitörése (Alexandrosz Ypszilanti) a török uralom ellen. 1822. Görög nemzetgyűlés összeült és kimondta az ország önállóságát. De török ellentámadás 1825-ben és Athén visszafoglalása (1826). Oroszország: balkáni-térségben való befolyás kiterjesztése. Ellentétek kiéleződése a Szent Szövetség nagyhatalmai között.

X. A Szent Szövetség működésének kudarcai II. 1826. angol-orosz és 1827-ben kötött angol-francia-orosz szerződés. 1827. Navarinó: Szent Szövetség és Anglia, illetve Franciaország egyesített hajóhada legyőzte a török-egyiptomi flottát. 1829. Drinápolyi béke: 1830. Forradalom kitörése Párizsban. 1830. augusztus 25. Felkelés Brüsszelben a holland uralom ellen.

X. A Szent Szövetség működésének kudarcai III. 1831. Belgium függetlenségének kikiáltása. 1831. londoni jegyzőkönyvek. 1831. varsói felkelés a cári Oroszország ellen. De az oroszok leverték a lengyel felkelést és elfoglalták Varsót. 1833. Unkiár-Iszkelesz-i szerződés: Törökország orosz védnökség alá kerülése. 1841. londoni egyezmény: tengerszorosok nemzetközi ellenőrzés alá történő helyezése.

XI. Felhasznált irodalom Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada. 1789-1939. Historiás Könyvkiadó Bt, Budapest, 1997. Harmat Árpád Péter: A bécsi kongresszus és a Szent Szövetség. Történelem Klub. Ormos Mária - Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. Salamon Konrád: Világtörténet. In: Európa a két nagy forradalom között (1815-1848). A Szent Szövetség korának diplomáciája. Akadémiai Kiadó, 2006., pp. 774-779. Vadász Sándor (szerk.): A 19. századi egyetemes történet 1789-1890. Korona Kiadó, Budapest, 1998.

Köszönöm a figyelmet!