Kereskedelmi szerződések joga 6-7. előadás Pétervári Kinga (Jójárt Eszter)

Óravázlat I. A szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettségek jellemzői, csoportosításuk II. Foglaló III. Kötbér IV. Jogvesztés kikötése V. Tartozáselismerés VI. Zálogjog VII. Óvadék VIII. Fiduciárius ügyletek IX. Kezesség X. Bankgarancia

I. A szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettségek jellemzői, csoportosításuk

A szerződés teljesítésének biztosítékai (mellékkötelezettségek)‏ A főszolgáltatáshoz/főkötelezettséghez igazodik a jogi sorsuk: járulékosak. (kivéve: önálló zálogjog, fiduciárius ügyletek, bankgarancia!)‏ Járulékosság: a járulékos jogviszonyból származó igény létezése, érvényesíthetősége, a járulékos jogviszonyból származó felelősség /helytállás/ terjedelme, a járulékos jogviszony tárgyának átruházhatósága tekintetében igazodás az alapjogviszonyhoz. /Ami nem járulékos, ott a forgalom erősítése a cél (önállóság, kifogáskorlátozás)/. Céljuk a főszolgáltatás szerződésszerű teljesítésének a biztosítása. Több fajtája van, ezeknek is sokféle csoportosítása lehetséges.

A szerződést biztosító mellékkötelezettségek fajtái A leggyakoribb csoportosítások: a teljesítési készséget biztosító mellékkötelezettségek (ha a kötelezett egyáltalán nem akar teljesíteni): foglaló kötbér jogvesztés kikötése tartozáselismerés. a teljesítési képességet fokozó mellékkötelezettségek (ha akar, de nincs miből): dologi biztosítékok vagy személyi biztosítékok.

Dologi biztosítékok Egy vagy több dolog (esetleg vagyon vagy jog vagy követelés) értéke /értékjogok: zálogjog és óvadék/, ill. dolog tulajdonjoga /tulajdonjog- fenntartás; fiduciárius ügyletek/ jelenti egy követelés fedezetét. Fizetőképesség előmozdítására szolgálnak. Tipikus dologi hitelbiztosítékok: zálogjog, óvadék, tulajdonjog- fenntartás. Atipikus dologi hitelbiztosítékok: biztosítéki célú tulajdonátruházás (adásvétel+visszavásárlási jog; hatásában ehhez hasonló a visszlízing), biztosítéki célú vételi jog, biztosítéki célú engedményezés – ún. fiduciárius ügyletek. Dologi biztosítékok típusai tehát: Tipikus: értékjog biztosítása (zálogjog, óvadék); fenntartott tulajdon (tulajdonjog-fenntartás)‏ Atipikus: tulajdonjog biztosítása (fiduciárius ügyletek) .

Személyi biztosítékok Fizetőképesség előmozdítását szolgáló jogintézmények, ahol nem egy meghatározott dolog, illetve vagyon(összesség) jelenti egy követelés fedezetét, hanem egy harmadik személy – szerződésen, esetleg jogszabályon alapuló – helytállása. Fajtái: bankgarancia (nem járulékos!)‏ kezesség (készfizető vagy sortartó /egyszerű/ kezesség)‏.

II. A foglaló

Foglaló Teljesítési készséget előmozdító mellékkötelezettség. Lehet pénz vagy más, ingó dolog. A szerződés megkötésekor át kell adni, két (és fél?) funkciója van: a szerződéskötés jeléül szolgál; biztosítékul szolgál, a szerződés meghiúsulása esetére (akinek felróható a meghiúsulás, ha az az adó fél: elveszti a foglalót vagy, ha az a kapó fél, azt duplán köteles visszaadni – ez a feledik, büntetés funkció (?) - ha nincs felróhatóság, vagy mindkét félnek felróható a meghiúsulás, akkor a foglaló visszajár).

Foglaló Ha a szerződés teljesedésbe megy: a vételárba beszámít. Kárátalány jellege van: fix összeg, amely mindenképpen jár a szerződés meghiúsuláskor, s az ezen felüli kár kártérítésként követelhető. A foglaló a teljesítés követelését nem zárja ki. Adásvételnél, bérletnél gyakori.

III. A kötbér

Kötbér Teljesítési készséget biztosító mellékkötelezettség. Két esetben lehet szerepe: ha a kötelezett nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít (vö. késedelem, hibás teljesítés). Teljesítés csak a nem szerződésszerű teljesítés után járó kötbér mellett követelhető! Pénz, csak írásban köthető ki. A szerződésszegéskor esedékes (csak ekkor kell megfizetni). Kárátalány; szolgáltatás %-ban vagy Ft/nap. Kötbér után ügyleti kamatot kikötni tilos (semmis)! Vállalkozásnál gyakori.

IV. Jogvesztés kikötése

A jogvesztés kikötése Teljesítőkészséget fokozó szerződést biztosító mellékkötelezettség. Keletkezése: írásbeli megállapodással (≠ a törvény által előírt jogvesztő határidővel!, bár hatásában hasonló)‏. Lényege: szerződésszegés esetén, az azért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt (pl. részletfizetés, választás joga), amely őt a szerződés alapján megilletné. Bírósági mérséklés lehetősége (hatásában tkp. egyfajta bírói szerz.módosítás)‏.

V. Tartozáselismerés

Tartozáselimerés Funkciója szerint teljesítőkészséget fokozó szerződést biztosító mellékkötelezettség. A másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik. Aki a tartozását a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal elismeri, az utóbb, ha a másik fél irányában fennálló követelés létét, (elismert) összegszerűségét vitatná, saját nyilatkozatába ütközik, s csak akkor szabadul, ha bizonyítja, hogy tartozása nem áll fenn, érvénytelen, vagy bírósági úton nem érvényesíthető. A tartozás (követelés) jogcímét nem módosítja, de a bizonyítás terhét megfordítja a tartozáselimerés.

VI. A zálogjog

A zálogjog Zálogjog: korlátolt dologi jog (a “tulajdonosnak” nincs teljes hatalma, mert annak egy része nem a tulajdonosé, hanem más jogosulté) – idegen dologbeli jog (tulajdonos itt 3. személyekhez hasonlóan szintén kötelezett – más pedig a dologi jogosult) – szelvényjog (tulajdonjog egy részjogosítványa másé, a rendelkezési jog részelemeként értékjoga van a zálogjogosultnak!)‏ „Zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.” Alapjogviszonyból származó pénzben meghatározott/meghatározható követelés biztosítása zálogjoggal. Járulékosság (kiv.: önálló zálogjog).

A zálogjog Zálogjog=értékjog, a zálogjog a zálogtárgy értékéhez való „speciális hozzáférést biztosítja”, ha az alapjogviszony adósa (esetleg más személy: dologi kötelezett; kezes) az alapjogviszony tárgyát jelentő követelést lejáratkor nem teljesíti. Az értékjog csak a követelés erejéig áll fenn, a zálogtárgyból való kielégítés főszabály szerint bírósági végrehajtás útján (hatósági árverés) történik. Zálogjogosult (= az alapjogviszony hitelezője) kedvező pozíciója a zálogtárgy értékéhez való hozzájutás szempontjából: más hitelezők megelőzése; szűk kivételi kör: felszámolás, végrehajtás (meghatározott hitelezői kielégítési sorrend!).

A zálogjog Fedezetül szolgáló zálogtárgyon csak értékjoga van a zálogjogosultnak, nem állapodhatnak meg úgy a hitelező és az adós a kielégítési jog megnyílta előtt, hogy a hitelező tulajdonjogot szerez a zálogtárgyon, ha az alapkövetelés tekintetében az adós (vagy helyette más) nem teljesít! Ezt biztosítandó, a szabályozás alapkövét képező szabály: lex comissoria tilalma! „Semmis a kielégítési jog megnyílta előtt létrejött az a megállapodás, amely szerint a jogosult a kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát.” /Ez a szabály nem érvényesül a fiduciárius ügyleteknél!/ Lex comissoria tilalmának célja: adós és harmadik személy hitelezők védelme. De emellett a zálogjogi szabályozásnak azért a hitelező érdekeit is szolgálnia kell, ezért megkívánt a kellő rugalmasság biztosítása a zálogjogosultnak (felszámolási, végrehajtási szabályok rugalmasabbá tétele, törvényben meghatározott kivételek a zálogjog főszabálykénti érvényesítése, a bírósági végrehajtás alól (4 kivétel).

A zálogjog Fedezet növelése: ugyanazon követelés biztosítására több zálogtárgyat terhel zálogjog; több kötelezett (személyes és dologi kötelezett elválása, több dologi kötelezett) zálogjog és egyéb biztosíték, pl. kezesség halmozása. Zálogtárgy értékének teljes kiaknázása: egy zálogtárgyon több zálogjog alapítása, ha ez lehetséges (zálogjog alapítója nem köt ki elidegenítési és terhelési tilalmat, illetve a zálogtárgy értéke ezt engedi, itt rangsor szerepe, csak jelzálogjognál.)‏ Zálogtárgy, s ez alapján való csoportosítás: zálogjog dolgon (ingón: kézizálogjog, jelzálogjog; ingatlanon csak jelzálogjog) jogon/követelésen; “vagyonon”. Zálogjogot keletkeztethet: jogszabály; bírósági határozat; jogszabály rendelkezése alapján hatósági határozat; felek írásbeli szerződése (többletkövetelmények az egyes zálogjogtípusoknál, pl. kézizálog: átadás; jelzálog: nyilvántartásba való bejegyzés, utóbbinak speciális okirati, formai követelményei.)‏

A zálogjog Keretbiztosítéki jelzálogjog: cél: meghatározott alapjogviszonyból (jogcím alapján) származó követelések biztosítása jelzálogjoggal; létrejöttének feltétele: az alapjogviszony (jogcím) és a követelések lehetséges maximális összegének meghatározása, feltüntetése az adott nyilvántartásban. A követelés összege azonban e kereten belül mozoghat, nem biztos, hogy az adós a teljes hitelt lehívja!, így a nyilvántartás közhitelességének előtérbe kerülése a járulékosság elvével szemben. /Jövőbeli követelések biztosításának egyik lehetséges, elterjedt módja./ Kézizálogjog: átadás szerepe; jelzálogjog: nyilvántartás szerepe /reál- és perszonálfólium elve és különbsége; rangsor; ranghelyfenntartás; vagyont terhelő zálogjognál spec. ranghelyszabályok/ Önálló zálogjog mint kakukk-tojás (nem járulékos, de valóban absztrakt-e (?) a jelenlegi formájában; kifogáskorlátozás lehetősége feltételekkel; tiszta értékjog; átruházhatóság!)‏

VII. Az óvadék

Az óvadék Kézizáloghoz való hasonlóság, elhatárolási szempontok: követelés pénzben meghatározható, de jellemzően nem pénzkövetelés (ok: pénzkövetelést pénzzel (v. ahhoz hasonló dologgal) biztosítani értelmetlen volna)‏; óvadék tárgya speciális: pénz, bankszámla-követelés, értékpapír, egyéb külön tv.-ben maghatározott pénzügyi eszköz; jogosult közvetlen – bírósági végrehajtást nélkülöző! – kielégítés joga (az óvadék speciális tárgya miatt). Óvadék alapítás: átadás (tág értelemben) jelentősége! Jogosult: óvadéktárgy használatának joga, óvadéktárggyal való rendelkezés joga, de egyenértékű fedezettel való helyettesítés kívánalma. Hétköznapi neve: kaució; bérletnél gyakran lehet találkozni vele (bérbeadó célja: biztosítsa magát, ha a bérlő esetleg nem fizetne bérleti díjat v. kárt tenne a bérleményben)‏. Elhatárolás a foglalótól és a kötbértől! /szempontok: funkció, tárgy, jellemzők/ EU releváns irányelve alapján alapítása írásban; a magyar implementáció rossz, ez alapján a Ptk. szerint elvileg nem kötelező az írásbeliség.

VIII. Fiduciárius biztosítékok

Fiduciárius biztosítékok Lex commisoria tilalmát megkerülik/sértik, a hitelező a hitelviszonyból származó követelése esedékessé válása előtt abban állapodik meg a kötelezettel, hogy megszerzi a “fedezetül szolgáló” dolog tulajdonjogát /így kikerülve a bírósági végrehajtási eljárást is/, aztán, ha az adós (esetleg helyette más) a követelést teljesítí, a tulajdonjogot „visszaruházza” az adósra/eredeti tulajdonosra. Gond: adós/fedezetül szolgáló dolog tulajdonosának kiszolgáltatott helyzete; a hitelező többet szerez, mint amire fedezetként szüksége volna, s az adósnak/eredeti tulajdonosnak csak kötelmi igénye lehet a dolog tulajdonjogának visszaszerzésére akkor, ha a hitelező követelését kielégítette; 3. személy hitelezők, főként zálogjogosultak érdekeit is sérti, mert elvonja tőlük a lehetséges fedezetet jelentő zálogtárgyakat. /Kikötése esetén az adós mégis birtokos, használó szokott maradni más jogcímen. Ez pozitív: nem kerül ki a termelésből a zálogtárgy./

Fiduciárius biztosítékok Atipikusság: tipikus jogintézmények atipikus célra alkalmazása. Ezért felmerül a kérdés: miként minősíthető az erre irányuló szerződéses kikötés (érvénytelenség problémája)? Színlelt? Vagy tilos (jogszabályba ütköző vagy azt megkerülő) szerződésről van szó)? Vagy valós ügyleti cél a gazdasági cél, s így a szerződési szabadságba ez belefér? /Nem egyértelmű a helyzet./ Biztosítéki célú tulajdonátruházás (adásvétel+visszavásárlási jog kikötése; visszlízing)‏ Biztosítéki célú vételi jog Biztosítéki célú engedményezés

IX. A kezesség

A kezesség Személyi biztosíték. Az adós teljesítési képességét azáltal fokozza, hogy az adós által az alapjogviszonyból származó követelés teljesítéséért a kezesi szerződésben egy harmadik személy is helytállási kötelezettséget vállal. Kezesi szerződés: ingyenes. Kezességvállalás írásbeli, elfogadás azonban nincs alakisághoz kötve!. Kezesi szerződés alanyai: a hitelező és a kezes! Járulékosság. Egyszerű (sortartó) kezesség; készfizető kezesség /sortartási kifogás/. Kezes megtérítési igénye (adóssal szemben, ill. vele egy sorban teljesítő kötelezettekkel szemben; átszáll a kezesre a követelés és az azt biztosító, kezességvállalás előtt keletkezett jog /pl. zálogjog/, és a végrehajtási jog).

X. A bankgarancia

A bankgarancia Nem járulékos, önálló (alapjogviszonytól független: a bankgaranciát nem érinti a főkötelem jogi sorsa, kifogáskorlátozás jelentősége, a jogintézmény a forgalom célját szolgálja). Valójában három jogviszony van: alapjogviszony: valamilyen hitelügylet, alanyai: hitelező és adós; megbízási jogviszony: a bank és az alapjogviszony adósa között, tárgya bankgarancia kibocsátása/nyújtása 3. személynek az alapjogviszony adósa utasítására; garanciajogviszony: bank egyoldalú garancianyújtása (tipikusan pénzfizetés/jóváírás) 3. személynek, aki az alapjogviszony jogosultja, tehát a hitelező.