A felvilágosult abszolutizmus Ausztria, Poroszország, Oroszország és Lengyelország

Felvilágosult abszolutizmus A kifejezés jelentése: » A felvilágosodás eszméi hatnak: főleg a KÖZJÓ fogalma (uralkodók saját hatalmuk erősítésére) »„Mindent a népért, de semmit a nép által” (II. József) » Az abszolutizmus a francia minta követése (XIV. Lajos: merkantilista gazdaságpolitika, haderő, Versailles)

A felvilágosult abszolutizmus jellemzői: Két összetevő: Felvilágosodás reformokat, modernizációt szeretnének a gazdaságban az uralkodó: a „nép első szolgája” szerep 2. Abszolutizmus a feudális keretek, a kiváltságos rétegek, és az alapvető politikai viszonyok érintetlenek lesznek az uralkodó rendeletekkel, felülről irányít

Közös vonások Közoktatási rendeletek: Poroszország: Európában először kötelező közoktatás, Ausztriában Mária Terézia Ratio Educationis (1777) Gazdaságpolitika: merkantilizmus, vámrendeletek burgonya elterjesztése az éhínség elkerülésére, /eke kipróbálása – II. József/ „Etetni kell a juhokat, hogy nyírni lehessen őket.” (M. T. ) adózók védelme » cél: megerősíteni az országot, + az uralkodó hatalmát

Külpolitika Cél: egységes, erős, terjeszkedő államot akartak. Jelentős háborúk: 1700-1713: Spanyol örökösödési háború 1700-1709: Északi háború 1740-48: Osztrák örökösödési háború 1756-63: Hétéves háború Közös mérleg: Poroszország: megszerzi Sziléziát Ausztria elkerüli a felbomlást Oroszország kijut a Balti-tengerre, s szemet vet a Fekete-tenger és a Balkán térségére

A nagyhatalmi egyensúly Anglia célja a kontinensen hatalmi egyensúly kialakítása, és a szabadkereskedelem biztosítása Erőviszonyok: Anglia: kereskedelemben a legerősebb, politikailag a mérleg nyelve Franciaország: potenciálisan Európa egyik legerősebb állama Poroszország: feltörekvő katonaállam Ausztria: soknemzetiségű, sokvallású fokozatosan gyengülő állam Oroszország: hatalmas terület, hatalmas emberanyag → együttesen a jövő államává teszik

Poroszország A porosz uralkodóház a XVIII. század elején egyesítette Poroszországot és Brandenburgot. I. Frigyes, majd II. Frigyes uralma alatt egy új nagyhatalom jött létre legfontosabb jellemzői: katonaállam, oktatási reformok, nemesség adóztatása, jobbágyság egy részét felszabadítják, mezőgazd. és ipar fejlődését támogatják

Oroszország cár az ország élén (teljes önkény) I. (Nagy) Péter » II. (Nagy) Katalin (1762-1796) Felvilágosult reformok (új iskolák, városok alapítása, a kereskedelem fejlesztése) Az Orosz Birodalom terjesztése - célpont: Lengyelország (1772, 1793, 1795 Lengyelország felosztása Ausztria, Poroszország és Oroszország között) - Fekete-tenger partvidékének hódítása

Lengyelország végzete Oroszország, Poroszország és Ausztria által körbevett állam gyenge, s három lépcsőben eltörlik az önálló lengyel államot ld. térkép