1 Bemeneti kompetencia mérése ProblémamegoldásTapasztalatok Székesfehérvár, január 26. Ruzsinszkiné Lukácsy Margit

2 Kulcskompetencia Általános meghatározása: A kulcskompetencia az ismeretek. készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egységek, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiterjeszthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A későbbiekben az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik. Transzferábilis, azaz az egyik helyzetről a másikra átvihető, ezért számos szituációban és kapcsolatban alkalmazható. Többfunkciós: különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására használható.

3 Feladat? Probléma? Feladatról beszélünk, ha ismert: A meglévő állapot és annak ellentmondásai Az igények és a lehetőségek közötti feszültség. Általában a célállapot. Az algoritmizált teljes megoldási út. Problémáról beszélünk, ha nincs pontos ismeretünk az alábbiak valamelyikéről: A meglévő helyzetről. A megoldás útjáról. A célállapotról.

4 A probléma A problémát gyakran magunknak kell felismerni, a rendszer és a környezet megfigyelésével, meglévő helyzet elemzésével. A probléma felismerése, részletes megfogalmazása után következik a:  kutatómunka,  a lehetőségek felmérése,  a lehetséges elgondolások ötletek összegyűjtése megvitatása.

5 A probléma megoldása  A problémamegoldásnál mindig vannak olyan szakaszok, amelyekre nincs előzetes algoritmus és olyan útelágazások, amelyek közül felelősséget vállaló döntéssel egyet kell kiválasztani, mégpedig úgy, hogy a döntés következményei előre nem ismertek.  Tiszta feladattal az életben ritkán találkozunk. Tevékenységünk nagy része mindig probléma- felismerés és problémamegoldás.  Az algoritmizálható tevékenységek tanítása mellett nevelnünk kell a váratlan, előre nem látható problémahelyzetekben való önálló helytállásra.  A probléma megoldására előzetesen lehetetlen irányelveket adni.

6 A problémamegoldás, mint kompetencia jellemzése A problémamegoldás, a diák képessége arra, hogy kognitív eljárásokat használjon olyan valós, hétköznapi, életszerű helyzetekben, amikor a megoldáshoz vezető út számára nem válik azonnal nyilvánvalóvá, s a megoldás során esetleg felhasználandó ismeretei nem köthetők egy konkrét tudományterülethez. Molnár Gyöngyvér: A tudáskoncepció változása és annak megjelenése a PISA 2003 vizsgálat komplex problémamegoldás-moduljában

7 E meghatározás lényeges elemei: a) A megoldandó problémának életszerűnek kell lennie, vagyis ha konkrétan az adott helyzettel nem is találkozhat a diák életében, legalább olyan legyen az adott szituáció, amelyet a diák fontosnak tart a társadalomban való eligazodás szempontjából. b) A kognitív eljárások alkalmazásának képessége tartalmazza: - a probléma megértésének képességét, - a problémamegoldása szempontjából releváns információk kiszűrését, azonosítását, - a megoldási utak keresését, - a megoldáshoz vezető stratégiák kidolgozását, - a probléma megoldásához megfelelő stratégia kiválasztását, - a probléma megoldását, - a megoldás ellenőrzését, - és a megoldás közvetítését, bemutatását.

8 E meghatározás lényeges elemei (folyt.): c) A probléma megoldásához vezető út nem nyilvánvaló, a megoldás menete nem olyan egyértelmű, amelyre a diák valamely órán már tanult rutineljárást alkalmazhat. Ez az a tulajdonság, amely a problémát leginkább megkülönbözteti a feladattól. d) A megoldandó problémák nem kötődnek egy adott, konkrét tudományterülethez, tudományághoz (matematika, fizika…), s így nem fordulhat elő, hogy a megoldást esetleg a diákok már tanórai keretek között megbeszélték.

9 A probléma megoldási feladatlap értékelése taxonómia „A” A probléma megértése: 1. szint: Egy forrásból minden explicit információt azonosít, átkódol. 2. szint: Két vagy több forrásból minden explicit információt azonosít, átkódol. 3. szint: Egy forrásból minden információt azonosít, átkódol, lényegeset kiemel. 4. szint: Több forrásból minden információt azonosít, átkódol, lényegeset kiemel.

10 A probléma megoldási feladatlap értékelése taxonómia „B” A probléma jellemzése, reprezentálása: 1. szint: Felismeri és a megfelelő formában bemutatja az információk közötti egyszerű kapcsolatokat. 2. szint: Felismeri és a megfelelő formában bemutatja az információk közötti rejtett összefüggéseket is.

11 A probléma megoldási feladatlap értékelése taxonómia „C” A probléma megoldása, stratégia: 1. szint: Tudatosan használja a feltételeket, szűkíti a próbálkozást, keresi a leginkább megfelelő megoldási utat. 2.szint: A megoldás során a választott stratégiát követi. „D” Képes a választ logikusan kommunikálni.

12 A tanulói teljesítmények értékelése  A feladatlap kitöltése után hamarosan személyes, szöveges visszajelzést kapott minden diák.  A tanulók teljesítményét szintenként értékeltük.  Egy magasabb szint elérése csak az előző szintek teljesítése esetén volt lehetőség.

13 Az értékelés szintjei  Szint alatti az eredmény, ha nem volt értékelhető részmegoldás, vagy megoldás.  Szint nélküli az eredmény, ha nem volt egy szintet képviselő részmegoldás.  Rendszer nélküli az eredmény, ha az egyik feladatban a tanuló elér egy adott szintet, viszont egy másik feladatban ugyanezt a szintet nem teljesíti.  1-4. szintű az eredmény, ha az adott szinten a diák minden problémát jól oldott meg.

14 Mérési eredmények

15 A mérés eredményei  Az 1. feladat megoldására a tanulók 28,7%-a tesz javaslatot úgy, a hirdetéseket megvizsgálja, 22,2%-uk egy szempontot kiválasztva tesz javaslatot a vízcsap megjavítására.  A 2. feladatban a tanulók 36%-a az adatok elemzése után rájön arra, miért is nem lehet egy napon elintézni az összes hiányzó okmány beszerzését, de csak 14%-uk képes egy lehetséges ügyintézési sorrendet leírni.

16 A mérés eredményei  Az autóvásárlás során a lehetőségeket a 3. feladatban - megfogalmazott feltételeket is figyelembe véve - a diákok 25,9%-a felismeri és 20,7%-uk próbálkozással jól oldja meg a feladatot, valamilyen stratégiát csak 4,7%-uk követ a megoldás során.  A 4. feladatban a probléma felismerése után (tankolni kell), kellő figyelmet kell fordítani az adatsor elemzésére (a benzinkutak árainak fordított sorrendű kiértékelésére). Erre csak a diákok 10%-a képes.

17 A mérés eredményei  A diákoknak több mint 30%-a jól értelmezi az 5. feladatot, mivel a megadott mobiltelefon és díjcsomag táblázatok alapján megnevez a vásárlás során számára fontos szempontokat, de ezen szempontok mentén már két adatsort csak 3-4%-uk tud összehasonlítani.  A 6. feladatban -a tanév végi kirándulás- szövegének értelmezése, a térkép olvasása jelentette a legnagyobb gondot a diákoknak, mivel a feladatban szereplő helyszínek mindegyikét is csak 8,5%-uk jelölte meg helyesen. Programtervet a diákok 3,3%-a készített. Indoklást kevesebb, mint 1%-uk írt.

18 A mérés eredményei  A 7. feladatban az útvonal feltételek szerinti megtervezésénél szintén térképet kellett elemezni a tanulóknak, és bár 24%-uk helyesen indul el, folyamatos, „létező” útvonalat már csak 18,4%-uk rajzol be, válaszában indoklást már csak 3%-uk ad.  8. feladatban a diákok 40,3%-a megnevezi „Az iskola szóvivőjét”, mint a „Leg-Leg” versenyszámok összetett eredményének győzteseként, de csak 5,6%-uk elemzi helyesen az egyes versenyszámok eredményeit, és már csak 4,6%-a számol összetett eredményt valamilyen stratégia mentén gondolkodva.

19 Az iskolák véleményeiből:  A problémamegoldás feladatai életszerűek voltak, és mindenki számára szimpatikus volt. Szinte mindegyik olyan problémával kapcsolatos, ami a gyerekeket közvetlenül érinti, vagy érintheti. (Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola, Budapest)  A probléma megoldási feladatlap hétköznapi példákat tartalmaz, melyek többségét helyénvalónak találjuk. Némi problémánk azzal van, hogy néhány feladattal pl.: autóvásárlás, tankolás az életkorukból adódóan még nem találkozhattak a mindennapi életben. Ezek helyett talán jobb lett volna olyan feladatokat adni, amikkel már találkozhattak, ilyen feladat volt például a telefonvásárlás. (Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola, Sárvár)

20 Csoportmunka 1. Feladatlappal kapcsolatos vélemények. 2. A mérés lebonyolításával kapcsolatos vélemények. 3. Értékeléssel kapcsolatos vélemények. 4. A mérés hasznosságával kapcsolatos vélemények. 5. …és minden mással kapcsolatban, amit fontosnak éreznek…