Bevezetés a Közpénzügyekbe (rövidítés)- tananyag a Közfeladatok finanszírozásához Dr. Gárdos Csaba Költségvetési Felügyeleti Igazgató NGM - Kincstár c. egyetemi tanár

Fontos szakkifejezések Adósságcsapda Adósságszolgálat Államadósság, konszolidált államadósság Államháztartás Átláthatóság COFOG ( Classification of Functions of Government ) Előirányzat Elsődleges egyenleg (kiadásban nincs kamatkiadás) ESA95 költségvetési deficit ( eredményszemlélet ) Felosztó-kirovó nyugdíjrendszer Fűnyíró elv Fiskális politika

Fontos szakkifejezések GFS ( Government Finance Statistics ) - folyó bev-kiad, kamatkiadás igen, tőkekiadás nem, privatizációs bevétel igen IMF Konszolidált államháztartás Kötelezettségvállalás ( előirányzatok elköltése előtt…) Közpénz Monetáris politika PPP Szubszidiaritás elve Világbank ( ENSZ szervezete, 1946 )

Az állam szerepe és funkciói

Az államról általánosságban  Mérete, gazdaságban betöltött jelentősége óriási változásokon ment át.  Klasszikus közhatalmi funkciók mellett új állami feladatok kapitalizmus fejlődése  képzett munkaerő iránti szükséglet  állami szerepvállalás növelése urbanizáció  közvilágítás, ivóvíz, szennyvíz

Az „éjjeliőr állam”  Legszükségesebb állami funkciók  Minimális állam eszméje  A legkevesebb kormányzás a legjobb  Az állam a szabadpiaci verseny híve  Kiemelkedő szerepe a jognak, a törvényességnek, az alkotmányos biztosítékoknak

A jóléti állam  XIX. század végétől laisses-faire elve erodálódott  nagyobb teret nyert az állam.  A liberális jóléti állam fő elve a piaci logika (USA)  A hagyományokra épülő szociálpolitika, a hagyományos hierarchiák, állam domináns szerepe (Ausztria, Németo., Franciao.)  Skandináv modell  alap prioritás, hogy mindenkinek joga van a munkához  széles körű szociális jogok érvényesítése.  Szakaszai (!)

A jóléti állam kialakulásának szakaszai Adam Smith minimális állam, laissez-faire…. 19.sz.vége állami szerepvállalás bővült ….XX.sz. eleje Anglia oktatás kötelezővé tétele, urbanizáció – egészségügyi problémák Németország bismarcki reformok, TB intézkedések Keynes – világválság, munkanélküliség, szegénység,jóléti transzferek II. világháború után – Anglia Beveridge terv – mindenkire kiterjedő egészségbiztosítás + teljes foglalkoztatás célja évek közt gyorsan nőnek a fejlett országok jóléti kiadásai

Történelmi kitérő: totális állam  Szovjetunió létrejötte  piaci koordináció teljes kiiktatása  Bürokratikus koordináció uralkodóvá tétele  Az állam mindent átfogó szerepkörrel való felruházása  Egypártrendszer uralma  Állami tulajdon domináns, tervutasítás

A fejlesztő állam  II. világháborút követően, az elmaradottság csökkentésére.  Állami dominancia a gazdasági növekedés megindításában.  Rövid történelmi út alatt eljutás a legfejlettebb jóléti államok szintjére.  Fejlesztéspolitikai stratégiák létrehozása.  A cél eléréséhez nagy társadalmi támogatás szerzése.  Professzionális államapparátus, bürokrácia és politika elkülönül  Japán, Dél-Korea (!)  Állami dominancia az oktatás és K+F területén.

Európai államtípusok  Államok nem csak időben, de térben is nagy változatosságot mutatnak.  Ok: történelmi fejlődés, földrajzi elhelyezkedés, politikai rendszerek, történelmi hagyományok. Angol modell:  Közfeladat ellátásnál is piaci orientáltság.  Az állam elsősorban szabályozó és finanszírozó. Kontinentális vagy rajnai modell:  Erősen hierarchizált.  Feladatellátást kiterjedt költségvetési rendszer biztosítja.  Németo., Franciao.

Déli vagy mediterrán modell:  Erősen centralizált.  Központi finanszírozás súlya.  Spanyolo., Olaszo. Északi vagy skandináv modell:  Nagy önállóságú, decentralizált intézményrendszer.  Svédo., Dánia Egyéb modellek:  Központosított (unitárius)  központi szint mellet alacsonyabb, helyi önkormányzati szintek is léteznek.  Szövetségi (föderális)  központi szintnek megfelelő szövetségi, állami szintek.

Állami szuverenitás  Az állam önállóságának politikai és jogi kifejeződése.  Az állam a saját területén az államhatalmat teljes joggal, külső befolyástól mentesen gyakorolja.  Belső szuverenitás: önállóan alkotja meg alkotmányát és építi ki a hatalmi berendezkedést.  Külső szuverenitás: nemzetközi jogi alanyiság és szükség esetén cselekvőképesség joga.  Pénzügyi szuverenitás: az adóztatásban, pénzkibocsátásban és hitelfelvételben az állam önállóan dönt. o Az állam maga korlátozhatja a pénzügyi szuverenitást. (pl. adóztatás alacsonyabb kormányzati szintre delegálása, bizonyos adók helyi adóvá tétele) o Államon kívüli külső tényező korlátozza. (pl. globalizáció, új állami kihívások)

Közkiadások történelmileg(GDP %) Ország Ausztria Anglia Francia Német Svéd Holland Olasz Spanyol Japán USA Átlag  Újraelosztás jelentős növekedése 1980-ig  Jóléti állam kialakulása 150 éves fejlődés eredménye  19.század végéig közhatalmi tevékenységek, 20.sz.elejétől jóléti funkciók  Svéd, Német nagy növekedés jóléti állam felé  USA,Japán átlag alatt  1980 után lényeges bővülés megáll, jóléti állam helyett hatékony állam fogalma

Államháztartási kiadás / GDP (%) EU Magyar ,5 Ausztria UK Holland Német Francia Olasz Írország Svéd Portugál Szlovén ,350.1 Cseh USA JAPÁN  től már nem bővült lényegesen az újraelosztás (42.6 ) - ( 46.1 )  1990-es magyar rendszerváltozáskor a fejlett országokban % között volt az arány  Átlag 46% --- Magyar 60% ( 1990 ) de 2010-re már besimul  EU mérték lényegesen meghaladta USÁ-t, Japánt  Utóbbi 20 évben alig változott az újraelosztás → az állami karcsúsítási ideológiák ellenére SŐT  2005-ben átlag 46.8% átlag …..DE Francia és Svéd 53% felett ben is átlag felett  Dilemma : szolgáltatások színvonal növelése versus állami szerep csökkentése

Állami funkciók csoportosítása 1.Funkcionális – külön számok lesznek róla 2.Jelleg szerinti 3.Közgazdasági

Állami funkciók csoportosítása Funkcionális csoportosítás:  hagyományos közhatalmi,működési o minimális államnál megismert funkciók: törvényhozás, végrehajtás, védelem  szociális, jóléti funkciók: o modern állam egyik legfontosabb feladata a közjó minél magasabb szintje o humántőke színvonala a versenyképesség feltétele o oktatás, egészségügy, nyugdíj, munkanélküliség, családtámogatás  gazdasági funkciók: o munkahelyteremtés, K+F, gazdaság modernizálása államadósságkezelés

Funkciók jellege szerinti csoportosítás:  szabályozó funkciók ( „ legősibb állami funkció „ ) o összehangolja az egyes közpolitikákat o a célokat politikai döntés jelöli ki, a szabályozás ez alapján jön létre o az állami reguláció a piaccal kölcsönhatásban kell, hogy legyen o az állam vezérlő elve a közjó, a piac vezérlő elve a verseny o a szabályozási egyensúly megtalálása az állami működés egyik legizgalmasabb kérdése ( ! )  tulajdonosi funkció o az állami tulajdon esetében az egyensúly megtalálása  forgalomképesség  bérbeadás a magánszférának o a közjó érdekében működtetett vagyon megújítása a korlátozott állami erőforrásokba ütközik o bizonyos határon túl az adók nem növelhetőek, magántulajdon nagyobb szerephez jutása  finanszírozási funkció  magánszektorból jövedelem elvonás és felhasználás állami feladatra

Közgazdasági csoportosítás:  allokációs funkció o az állam vállalja át azon javak biztosítását, melyeket a piaci szféra nem képes, vagy nem akar o honvédelem, közbiztonság, közvilágítás, oktatás, egészségügy  redisztribúciós funkció o a kormány a háztartások, generációk, vállalatok, közigazgatási egységek, régiók között csoportosít át jövedelmet Pl. szja-ból fizetett segély, családi pótlék; vagy aktív járulékbefizetésből fizetett nyugellátás  stabilizációs funkció o a gazdaság konjunktúraingadozásainak kisimítására

Az állami szerepvállalás növekedésének irányába ható tényezők  urbanizáció, településszerkezet átalakítása  családmodellek változása  demográfiai okok, születéscsökkenés, várható élettartam növekedés  oktatás és egészségügy iránti igény növekedése  választási ígéretek  háborúk, különleges helyzetek  növekvő államadósság

Az állami szerepvállalás csökkenésének irányába ható tényezők  globalizáció, nemzetközi verseny, drága államfenntartási költségek  szolgáltatások egy része piacosítható  jóléti rendszerek fenntarthatósági problémái, öngondoskodás növekvő szerepe  kormányzati kudarcok

Közpénzügyi idézetek

„Az adóztatás olyan, mint a libatépés, minél kevesebb gágogással minél több tollat leszedni.” Jean-Baptiste Colbert augusztus 29. – szeptember 6. francia államférfi, gazdaságpolitikus 1665-től 1683-ig Franciaország pénzügyminisztere A merkantilizmus legjelentősebb képviselője, gazdaságfejlesztési programja révén Franciaország Európa vezető hatalma lett Megreformálta az adórendszert, kiterjesztve az adózók körét, egyben csökkentve a közvetlen adókat és növelve a közvetettek mértékét, de szigorítva az adóbeszedést

„Ezen a világon semmire sem mondhatjuk, hogy biztos, kivéve a halált és az adót.” Benjamin Franklin január 17. – április 17. amerikai diplomata, feltaláló, író, polihisztor Élete során számos intézményt, egyesületet hozott létre. Vezető szerepet játszott az észak-amerikai angol gyarmatok függetlenségi mozgalmában, a Függetlenségi Nyilatkozat (1776) megfogalmazásában, az angolokkal kötött versailles-i békeszerződés (1783) létrejöttében. Az Egyesült Államok franciaországi követeként sokat tett hazája nemzetközi elismertetéséért. Életének utolsó szakaszában, 1787-ben pedig annak a nemzetgyűlésnek lett a tagja, amely az USA alkotmányát kidolgozta. A rabszolgaság eltörlése érdekében több ízben is fellépett. Nevéhez a természettudományok területén is jelentős felfedezések fűződnek, főként az elektromosság kérdéseivel foglalkozott.

„Ha a természetnek annyi törvénye volna mint az államnak, az Isten sem tudna felette uralkodni. „ „ Ha a természetnek annyi törvénye volna mint az államnak, az Isten sem tudna felette uralkodni. „ (Ludwig Börne ) német író orvosi majd államtudományokat tanult 1811-ben rendőrtisztviselő de mivel zsidó így 1814-ben nyugdíjba küldték Párizs - a szellemi emigráció vezéralakja Társadalmi igazság, szabadság, egyenjogúság vágya Szabadságfogalom megvalósulási lehetőségeit vizsgálja

Walter Bagehot ( )  angol politikai és társadalomgazdaságtani író  Sommersetshire bank alelnöke  Economist szerkesztése  „ Ha tapsvihart akarsz magadnak biztosítani a képviselőházban, úgy tarts egy dicsérő beszédet a takarékosságról általánosságban, ha pedig biztos vereséget akarsz szenvedni, javasolj megtakarítást valamely tételnél. „

Magyary Zoltán egyetemi tanár, közkiadások világhírű szakembere Jogi doktor Oktatási Minisztérium Magyar Közigazgatási Intézet felállítása Angol, Francia, Német magas szinten Pénzügyi tanulmányok, szervezési tanulmányok, gyorsírás ! Pázmány Egyetem dékánja szovjet csapatok atrocitásai miatt önkéntes halál

„ Az államháztartás irányítása tehát az ország egész sorsára kiható jelentőségű. E fontosságánál fogva az a kívánatos,hogy ne ötletszerű legyen, a mindenkori erősebb vagy hangosabb érdekeknek kielégítéséből álljon hanem nagy körültekintéssel, messze kitűzött célokkal és a gazdasági élet szakadatlan folytonosságával számolva történjék.” Dr. Magyary Zoltán

Közpénz…..

Közpénz Mindennapi életünk születéstől a halálig = közszolgáltatások igénybevétele Születés – anyakönyvi kivonat ami majd levéltárba kerül Egészségügy, oktatás Ivóvíz, környezet,védelem Gyermekvállalás munkanélküliség Igénybevétel önkéntesen vagy kényszerűen DE állam által kikényszerített módon finanszírozzuk Közpénzügy közgazdaságtan legrégebbi témája – pénzügytanon sokáig állam pénzügyeit értették

Közpénz Definíció: Kormány által állami kényszer alapján elvont jövedelmek + gazdasági szereplők által fizetett használati díjak + állami és önkormányzati tulajdon hasznosításából származó pénz + államnak nyújtott adományok + közszektor szereplői által felvett kölcsönök „Nincs könnyebb feladat mint elkölteni a Közpénzt. Nincs gazdája ezért erős kényszerítést érzel hogy szerezz neki „ ( Calvin Coolidge USA 30.elnöke) Ügynök –megbízó problémája - a közpénz a megbízó, a köz érdekében kell hogy felhasználásra kerüljön, ezért az ügynököket, a gazdálkodó szereplőket szabályozással és ellenőrzéssel erre kell kényszeríteni „ A Pénzügytan feladata azoknak az összefüggéseknek és elveknek a tisztázása amelyek alapján a közületi szükségletek anyagi alapjainak meghatározásáról,eszközei előteremtéséről és felhasználásáról döntünk… ( Heller Farkas : Pénzügytan )

Közpénz MagánszektorKözszektor CélMagánfogyasztás,vagyonÚjraválasztásra törekvés InputSok termelési tényezőMunkaerő, eszközök OutputMagánjószágKözjavak FinanszírozásSaját és idegenKényszer útján elvont források,vagyoni bevételek,hozzájárulások KockázatTulajdonos vállaljaVálasztó polgárok vállalják KontrollPiaci és tulajdonosiÁllami ellenőrzés,nyilvánosság, választás Rossz gazdálkodáskövetkezménye Tulajdonvesztés,csőd, felszámolás Választás elvesztése, eladósodás

Közpénz Heller Farkas : „A dolgok természetéből folyólag mint gazdaság a közületi gazdaság is a gazdasági elv uralma alatt kell álljon. De ennek az elvnek az érvényesülése sokkal inkább közvetett és ezért ahhoz hogy itt kellő figyelembe részesüljön külön biztosítékokra van szükség…” „ csak azt tehetem meg amire felhatalmazást kaptam „ Felhatalmazás elve : államháztartásban a gazdálkodás kereteit magas szintű jogszabályok jelölik ki és döntéseket ezek alapján lehet hozni Átláthatóság elve Nyilvánosság elve Elszámoltathatóság elve

Közpénz Közpénz esetén a költés nem úgy működik mint a magánvállakozásoknál Magánvállalkozás mindenre költhet amit a törvény nem tilt Közpénznél fordított a logika Közpénz csak arra fordítható amire felhatalmazás van a jogszabályban

Közpénz A Közpénzzel lehetőségeink szerint olyan takarékosan és racionálisan kellene gazdálkodni mintha a saját családi költségvetésünkről lenne szó A következő 2 kép ezt a hasonlóságot szemléltetné…..bár van némi kis különbség is….

Számok

Államháztartási kiadások arányai A költségvetés szerkezete Mrd Ft% Központi költségvetés ,5% E Alap1 6499,8% NY Alap ,7% Elkülönített Alapok3962,4% Önkormányzatok ,6%

Államháztartási kiadások arányai A költségvetés szerkezete Mrd Ft% Központi költségvetés ,1% E Alap1 8849,8% NY Alap ,4% Elkülönített Alapok4612,4% Önkormányzatok ,4%

Ezen szépen látszik az önkormányzatoktól átvett intézmények/feladatok hatása! R

Az államháztartás funkcionális kiadásai (pénzforgalmi szemléletben) millió forintban évi előirányzat évi előirányzat ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK , ,5 Általános közösségi szolgáltatások , ,7 Védelem , ,2 Rendvédelem és közbiztonság , ,6 JÓLÉTI FUNKCIÓK , ,3 Oktatási tevékenységek és szolg , ,0 Egészségügy , ,5 Társadalombiztosítási és jóléti szolg , ,9 Lakásügyek, települési és közösségi tev. és szolg , ,30 Szórakoztató, kulturális, vallási tev. és szolg , ,60 GAZDASÁGI FUNKCIÓK , ,3 Tüzelő- és üzemanyag, és energiaell.-i feladatok10 321, ,40 Mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás , ,80 Bányászat és ipar , ,90 Közlekedési és távközlési tev. és szolg , ,90 Egyéb gazdasági tev. és szolg , ,70 Környezetvédelem , ,60 ÁLLAMADÓSSÁG-KEZELÉS , ,1 FUNKCIÓBA NEM SOROLHATÓ TÉTELEK , ,1 Kiadások összesen : , ,30 Bevételek összesen : , ,60 Egyenleg : , ,70

Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásai (pénzforgalmi szemléletben) millió forintban évi előirányzat évi előirányzat ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK , ,3 Általános közösségi szolgáltatások , ,3 Védelem , ,6 Rendvédelem és közbiztonság , ,4 JÓLÉTI FUNKCIÓK , ,5 Oktatási tevékenységek és szolg , ,3 Középfokú oktatás , ,5 Felsőfokú oktatás , ,0 Egészségügy , ,0 Társadalombiztosítási és jóléti szolg , ,2 Nyugellátások , ,7 Munkanélküli ellátások , ,0 Családi pótl. és gyermekeknek járó jutt , ,3 Lakásügyek, települési és közösségi tev. és szolg , ,2 Szórakoztató, kulturális, vallási tev. és szolg , ,8 Sport és szabadidős tev. és szolg , ,30 Kulturális tev. és szolg , ,20 GAZDASÁGI FUNKCIÓK , ,5 Tüzelő- és üzemanyag, és energiaell.-i feladatok10 321, ,4 Mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás , ,6 Bányászat és ipar , ,7 Közlekedési és távközlési tev. és szolg , ,8 Egyéb gazdasági tev. és szolg , ,6 Környezetvédelem , ,4 ÁLLAMADÓSSÁG-KEZELÉS , ,1 FUNKCIÓBA NEM SOROLHATÓ TÉTELEK , ,5 Kiadások összesen : , ,9

Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásainak (pénzforgalmi szemléletben) megoszlása %-ban évi előirányzat2015. évi előirányzat ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK15,5%16,4% Általános közösségi szolgáltatások10,6%11,5% Védelem1,4% Rendvédelem és közbiztonság3,5% JÓLÉTI FUNKCIÓK57,8%56,6% Oktatási tevékenységek és szolg.10,0%9,7% Középfokú oktatás1,3% Felsőfokú oktatás3,1%3,0% Egészségügy8,1%8,3% Társadalombiztosítási és jóléti szolg.33,2%32,1% Nyugellátások19,0%18,7% Munkanélküli ellátások1,6%1,5% Családi pótl. és gyermekeknek járó jutt.3,5%3,3% Lakásügyek, települési és közösségi tev. és szolg.3,2% Szórakoztató, kulturális, vallási tev. és szolg.3,2%3,3% Sport és szabadidős tev. és szolg.0,9%1,0% Kulturális tev. és szolg.1,3% GAZDASÁGI FUNKCIÓK17,1%18,1% Tüzelő- és üzemanyag, és energiaell.-i feladatok0,1%0,2% Mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás2,4%2,8% Bányászat és ipar0,8%0,9% Közlekedési és távközlési tev. és szolg.7,9%8,1% Egyéb gazdasági tev. és szolg.4,3%4,0% Környezetvédelem1,8%2,0% ÁLLAMADÓSSÁG-KEZELÉS8,0%7,4% FUNKCIÓBA NEM SOROLHATÓ TÉTELEK1,6%1,4% Kiadások összesen :100,0%

Államháztartási törvény – Költségvetési törvény

ÁLLAMHÁZTARTÁSI TÖRVÉNY Mi is az állami feladat? Felsorolás?Csoportosítás? ↔ Amire pénz van? ÁHT célja: az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető,hatékony,ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtése A közfeladatot meghatározó jogszabályban meg kell határozni a feladat ellátás módját és pénzügyi fedezetét Új közfeladat kizárólag pénzügyi fedezet rendelkezése esetén vállalható Ha pénzügyi fedezet nincs – intézkedni kell fedezetről vagy feladatot meg kell szüntetni Közfeladat ellátása elsősorban költségvetési szervekkel történik Költségvetési év = naptári év Költségvetési kiadások – a túlléphető tételek kivételével –a költségvetésben megállapított kiadási előirányzatok mértékéig teljesíthetők ( slide ) Költségvetés kiemelt előirányzatai : személyi + járulék + felújítás + dologi + intézményi beruházás + kormányzati beruházás

Előirányzat-módosítás nélküli kiadások Uniós forrásokkal kapcsolatos kiadások Jogszabály által összegszerűen megállapított és magánszemélyeket megillető támogatások,kiadások ( nyugdíj, cs.p.,táppénz, lakástámogatás ) Állammal szembeni peres ügyek kifizetései Kormány által biztosított beruházás ösztönzési támogatás Állami kezességek, garanciák beváltásai Devizában teljesítendő költségvetési kiadások Adósságszolgálattal kapcsolatos kiadások

ÁLLAMHÁZTARTÁSI TÖRVÉNY  TERVEZÉS ÜTEMEZÉSE ( optimális eset ) Államháztartási miniszter június 30-ig → tervezés ütemterve + keretei + fejezeti főösszegek + követelmények ( NGM TERVEZÉSI KÖRIRAT az NGM honlapján ) Fejezet megtervez főösszegen belül és egyeztet az államháztartási miniszterrel Kormány október 15-éig benyújtja OGY-nek Benne a tervévet követő 4 év várható előirányzatait Egyidejűleg megalapozó „salátatörvény” ÁSZ + Költségvetési Tanács véleménye November 30-ig főösszegekről szavazás Kormány év közben zárolhat, csökkenthet, törölhet kivéve ha OGY jog

Államháztartási törvény néhány alapvető gazdálkodási rendelkezése

3. § (1) Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerből áll. (2) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik a) az állam, b) a központi költségvetési szerv, c) a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, és d) a köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv. (3) Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik a) a helyi önkormányzat, b) a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat (nemzetiségi önkormányzat), c) a jogi személyiségű társulás, a többcélú kistérségi társulás, d) a térségi fejlesztési tanács, és e) költségvetési szerveik

6. § (1) A költségvetési kiadások - az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető költségvetési kiadásai kivételével - a költségvetésben megállapított kiadási előirányzatok mértékéig teljesíthetők. (2) A kiadási előirányzatok működési költségvetés, felhalmozási költségvetés... (3) A működési kiadások : személyi juttatások, járulékok, dologi kiadások, a felhalmozási kiadások : intézményi beruházások, felújítások, kormányzati beruházások (4) Közhatalmi bevétel : adóból, illetékből,járulékból Működési bevétel : készletek és szolgáltatások értékesítéséből Finanszírozási bevétel : bevétel és kiadás különbségekénti támogatás (5) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételeit és kiadásait az azokat szabályozó törvény által meghatározott jogcímek szerinti bontásban kell meghatározni.

7. § (1) A költségvetési szerv jogszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy. (2) A költségvetési szerv tevékenysége lehet a)alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a szakmai alapfeladatát segítő, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység, b) vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység. Költségvetési szerv fogalma

Specialitások Fejezet átcsoportosíthat költségvetési szervek és fejezeti kezelésű program előirányzatai terhére HA megtakarítás van vagy alapítás, megszüntetés, feladatváltozás Rendkívüli kormányzati tartalék ( RKI ) előirányzata nem lehet több mint a költségvetés kiadási főösszeg 2%-a és kevesebb mint 0.5%-a RKI legfeljebb 40%-ára vállalható kötelezettség az első félévben Költségvetési főfelügyelők – intézményi adósságok ellenőrzésére Kormány zárolhat, csökkenthet, törölhet KIVÉVE amely előirányzat OGY joga Miniszterelnökség + minisztérium + kormányhivatal + központi hivatal + rendvédelmi szervek + honvédség létszáma → KORMÁNY jóváhagyás Államháztartás központi alrendszerének jogi személyei és előirányzatai (kincstári kör) → számla a kincstárban kötelezően + megyei önkormányzatok és hivatalaik + Médiák + MNV + Diákhitel + közalapítványok + többségi nonprofitok kötelezően + helyi önkormányzat esetleges megbízása alapján az ő és költségvetési szervei számlái önkéntesen

JOGSZABÁLYOK,SZABÁLYOZÓK Költségvetési törvény 1990-es évek rémálmai – elhúzódó költségvetési vita (dec.31.) 2012-es költségvetés precíz menetrend szerinti tervezése – szeptember 30-ig benyújtás hagyományos módon 2013-as költségvetés előrehozása júniusra majd később újratervezés 2016-os és 2017-es költségvetés is elkészült nyár előtt Volt példa 2 éves költségvetésre – de ez nem jó megoldás Gond a többszöri változtatás ( 2013.ktgv. több mint 5 alkalommal ) Egyesek szerint a „leghatalmasabb „ törvény Alrendszerek – központi és önkormányzati Fejezetrend, címek, kiemelt előirányzatok

2014.Évi költségvetési tervezési menetrend A fejezetek a Tájékoztatóban foglalt elvek és paraméterek alapján elkészítik összevont költségvetési tervüket és július 23-áig megküldik az Nemzetgazdasági Minisztérium Költségvetésért felelős helyettes államtitkárának. Július 24-től az NGM egyeztető értekezleteket tart, melyekre meghívja a fejezeteket. A tárgyalások lezárása után az NGM közzéteszi azokat az informatikai alkalmazásokat,amelyek kitöltésével a fejezetek költségvetési adataikat megküldik az NGM-nek augusztus 30-áig. Augusztus 30-ig a fejezetek megküldik a költségvetési törvény normaszövegére, valamint a szaktörvényekre vonatkozó módosítási javaslataikat, melyek biztosítják az előirányzatok teljesíthetőségét. A Kormány szeptember 12-én átadja a költségvetési törvényjavaslat tervezetét a Költségvetési Tanácsnak, a fejezetek pedig szeptember 18-áig megküldik a fejezeti szöveges indokolásukat. A nemzetgazdasági miniszter az Áht. szerinti határidőben, régebben szeptember 30-ig, új szabály szerint október 15-ig benyújtja a költségvetési törvényt a Parlamentnek.

Költségvetési fejezetrend - részletek és főbb címek, intézmények a Költségvetési törvényben találhatók I. ORSZÁGGYŰLÉS II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG IV. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK VI. BÍRÓSÁGOK VIII. ÜGYÉSZSÉG IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM XI. MINISZTERELNÖKSÉG Rendkívüli kormányzati intézkedések ,0 ( millió Ft ) Országvédelmi Alap ,0 ( millió Ft ) Céltartalékok 1 Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja ( millió Ft ) 2 Különféle kifizetések ( millió Ft ) 3 Ágazati életpályák (millió Ft )

Költségvetési fejezetrend XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM XVI. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA ( ……sok ágazat ) XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA XXXIV. MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK (1000 MD FT )

Költségvetési fejezetrend XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI ( 8000 Md Ft bevétel ) XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP LXV. BETHLEN GÁBOR ALAP LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP LXVII. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP LXIX. KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP ( 3000 Md Ft ) LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP ( 2000 Md Ft )

Ellenség - Megbocsátás - Túlélés = állami dolgozói ( közpénzügyi ) magatartás

Éves költségvetések sajátosságai

2012 – 13. évi Budget

2012.évi tervezési körirat ( bázis alapú tervezés )  Tervezési adatszolgáltatás fejezeti szinten történik - Tárcafelelősség erősítése !!!  Keretszámok → támogatást tartalmazzák  ha volt előző évi támogatás csökkentés - csökken 2012.évi bázis is  Egyszeri feladatok voltak 2011-ben - csökken 2012.évi bázis is  Ha több évre szóló többlet volt – pl.bérfejlesztés – nő a 2012.évi bázis is  Bevételekre nincs keretszám DE !!!  Előző évi várhatónál kevesebbet csak államháztartási miniszter engedélyével lehet  Bevételek megalapozott csökkentése esetén → KIADÁSOKAT is csökkenteni kell

2012.évi hiánycél elérése 1365/2011. Kormányhatározat évi hiánycél elérése  Közfeladat színvonal javítása,költséghatékony működés → feladatfelülvizsgálati program  FELADATOK :  Állami feladatellátás indokolt-e  Feladatmutatók, teljesítménymutatók kialakítása kellene  Intézményfenntartás + rendszeres és nem rendszeres célprogramok → ELKÜLÖNÍTÉSE  Létszám fontos kategória legyen, csökkenjen  Saját bevételek növekedjenek → évközi többletigényt ez fedezze  Minisztérium valós gazda legyen → → minisztérium igazi kontrollja legyen meg az intézményi költségvetések végrehajtásán

2013. évi tervezési irányelvek 1)Stabilitási törvény → az államháztartási hiány a GDP 3 %-a alatt legyen 2)Közszférában takarékosság állandó irányelv 3)Államháztartási hiány + államadósság csökkentése 4)Tervezési területek :  Központi költségvetési fejezetek  EU tagsági kapcsolatok tervezése  Elkülönített alapok – Foglalkoztatási,Nukleáris,Kulturális….  TB Alapok  Kezesség, garancia  Állami vagyon bevételei, kiadása

Központi fejezetek tervezési szabályai )Adatszolgáltatás a fejezetek szintjén történik, ők fogják össze az intézményeiket 6)Keretszámok → intézményi támogatás  zárolások bázisba épülnek  Egyszeri feladatok csökkentik a következő éves bázist  Rendkívüli kormányzati tartalékból évközi pénz → bázisba épül

Központi fejezetek tervezési szabályai )Létszám irányítószervi tervezése ( nem kiemelt előirányzat de fontos )  Létszám csak ha személyi juttatás rendelkezésre áll 8)Személyi juttatás  Illetményfejlesztés ritkán - Kormány stratégiai döntése  Személyi juttatás más kiemelt előirányzat terhére nem növelhető 9)Dologi,felújítás,beruházás fedezete :  Takarékossági, rangsorolási szempontok mérlegelésével  Átcsoportosításból más előirányzatok terhére vagy bevételből  Állami tulajdonú ingatlanok felújítására az intézményeknek kell fedezetet találni

Néhány kevéssé izgalmas de alapvető információkat adó táblázat a költségvetés tervezéséhez

2014. évi Költségvetés

A évi javasolt előirányzatok levezetése – Fejezetenként ( Bázisalapú tervezés ) Támogatás Bevétel Kiadás évi eredeti előirányzat Évközbeni változások Fejezetek közötti "0" szaldós átrendezések Zárolás beépítése Évközbeni többlet beépítése Évközbeni többlet éves szintrehozása Egyszeri feladatok miatti korrekció (2013.év során) Többletek jogcímenként Determinációk (jogszabályból adódó többletek) Kormány döntésből adódó többletek Egyéb többletek évi javasolt intézményi előirányzat

2014. Költségvetés ( központi ) Kormány szeptember 25- én tárgyalta másodszor Bevétel milliárd Ft ( m önk. = m ) Kiadás milliárd Ft ( m önk. = m ) Hiány 924 milliárd Ft ( + 30 md önk. ) Tervezési tájékoztató július 17-én jelent meg NGM honlapján ( Tervezési Körirat ) Költségvetési keretszámok szeptember 5-én kerültek kiadásra a fejezeteknek… Szeptember 11. Kormány első olvasat Szeptember 13. Költségvetési Tanács megkapja

Államadósság értéke  december 31-re  Központi alrendszer milliárd Ft  Önkormányzati alrendszer 456 milliárd Ft  Egyéb szervek 163 milliárd Ft  államadósság mutató számlálója → milliárd Ft nevezője → milliárd Ft  Így államadósság mértéke 76.9 %  A 2013.év végi várható 77.4% képest → az Alaptörvény csökkenési követelményének eleget tesz

Költségvetési Tanács „ a Tanácsnak a évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetének hitelességére és végrehajthatóságára nézve nincsenek olyan ellenvetései amelyek indokolnák a véleményezésre átadott dokumentummal kapcsolatban az egyet nem értés jelzését „

2014. Kormány elkötelezett a GDP 3 % alatti hiányban, az államadósság csökkentésében 2.9 %- os GDP arányos hiány a cél Előre nem várt kockázatok kivédésére Országvédelmi Alap ( 100 Md Ft ) Md rendkívüli kormányzati intézkedések Foglalkoztatás élénkítése Népesedéspolitikai program Devizahitelesek megsegítése Pedagógus életpálya modell

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER NGM/20721/2013. A évi CXII. törvény 27.§ (5) és(7) bekezdése szerint NEM NYILVÁNOS. Készült szeptember 23-án. Előterjesztés a Kormány részére A Magyarország évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról ( „ SALÁTA törvény „ ) Budapest, 2013.

2016. évi költségvetés …..vannak még teendőink…….

Törvény Magyarország évi központi költségvetéséről A törvényt az Országgyűlés a június 23-i ülésnapján fogadta el. Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének évi a) bevételi főösszegét ,6 millió forintban, b) kiadási főösszegét ,1 millió forintban, c) hiányát ,5 millió forintban állapítja meg.

Törvény Magyarország évi központi költségvetéséről A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény alapján az államháztartás december 31-ére tervezett adóssága 303,7 forint/euró mellett ,5 milliárd forint december 31-én az államadósság-mutató a) számlálójának várható összege ,9 milliárd forint, b) nevezőjének várható összege ,0 milliárd forint. Az államadósság-mutató mértéke december 31-ére tervezett mértéke 73,3%. Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató mértéke a év utolsó napján várható 75,5%-hoz képest az Alaptörvényben meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz.

Az államháztartás évre tervezett bevételeinek megoszlása

Társadalombiztosítási és Elkülönített Alapok aránya az államháztartás központi alrendszerében a év előirányzatai alapján

A Költségvetési Tanács véleményezése A Költségvetési Tanács véleménye szerint a gazdasági növekedés ben 3 százalék körüli lehet, ami segíti a központi költségvetés bevételeinek teljesülését és a 2015.évi 2,4 százalékos hiánycél tartását. A évi költségvetés 2,5 százalékos gazdasági növekedésre épül, amely a KT szerint konzervatív értékeléssel megalapozott. Azt is megállapították ugyanakkor, hogy a stabilitási törvény évi költségvetési törvényben már érvényesítendő adósságképletének alkalmazásával számottevő költségvetési megszorítás válna szükségessé. Ennek elkerülése érdekében indokolt az adósságképlet olyan módosítása, amely az államháztartási stabilitás szempontjait a növekedés fenntarthatóságával összhangban szabályozza. A Költségvetési Tanács szerint a évi - európai uniós módszertan szerint számított - 2 százalékos GDP-arányos hiánycél összhangban van a évi konvergencia pogramjában foglaltakkal

A Költségvetési Tanács véleményezése A testület szerint a kitűzött hiánycél 2016-ra 1 százalékponttal alacsonyabb az államháztartási törvény vonatkozó pontjában meghatározott 3 százaléknál. Ez azt jelenti, hogy a hiányra vonatkozó követelmény akkor is teljesül, ha a GDP vagy a hiány a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakul. A KT kedvezőnek értékelte azt is, hogy a folyamatok továbbvitelével - a konvergenciaprogram szerint ra elérhető a hiány mértékének a GDP 1,6 százalékára történő leszorítása. %A9ny/dc8302b3-3d8f-49e5-bfb0-cd553353c0c9

XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI eredeti előirányzatAdatok Millió Ft-ban Vállalkozások költségvetési befizetése Társasági adó Hitelintézeti járadék Pénzügyi szervezetek különadója Cégautóadó Egyszerűsített vállalkozói adó Bányajáradék Játékadó Ökoadó Energiaadó Környezetterhelési díj Egyéb befizetések Energiaellátók jövedelemadója Rehabilitációs hozzájárulás Egyes ágazatok terhelő különadó Kisadózók tételes adója Kisvállalti adó Közműadó Korkedvezmény-biztosítási járulék Reklámadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó Jövedéki adó Regisztrációs adó Távközlési adó Pénzügyi tranzakciós illeték Biztosítási adó Lakosság költségvetési befizetései Személyi jövedelemadó Egyéb lakossági adók Lakossági illetékek Gépjárműadó Magánszemélyek jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeinek különadója900

Open Budget Transparency of Public Finance Transparency of Public Finance ( kritikusok közelítése )

 OECD ajánlás szerint ktgvetési rendszernek 8 dokumentuma kell hogy legyen  alig néhány országnál teljesítettünk jobban ( zöld )  Havi jelentéseknél nálunk csak Lengyelország rosszabb, egy szinten Szerbekkel, Ukránokkal  Számvevőszéki jelentés lóg ki pozitív irányba  Költségvetési törvényjavaslat 58 pontjából 24 a miénk, a legalacsonyabb

 Tárgyév bemutatásánál 17 – 10 pont, makropálya komoly hiányai  Múltbéli adatok 17 – 6 pont mélyen hallgatunk róluk,Ukránok is jobbak  Teljesítménymérés 8 – 1 pont, sajnos sehol nem tartunk, igaz ez többéves stratégia lenne

Transzparencia teendők Illetékes tárca publikálja az összes meglévő adatot Az előző évek kiadásait be kellene mutatni az összehasonlíthatóság érdekében Különféle intézkedések költségvetési hatásait is elemezni kell Elkészíteni a „ Polgárok költségvetését „ ( büdzsé érthető változata ) Teljesítménymutatók bevezetése + programalapú költségvetés Féléves jelentésben megtörténik-e az aktuális helyzet összevetése a Kormány által várt pályával Zárszámadásnál bemutatni eredeti bevételek és kiadások + tények közötti eltérés számszaki és tartalmi magyarázatát

Néhány összefüggés a számok tükrében

2011. évi hiány érdekes alakulása ( ÁSZ számok ) 2011.eredeti2011.módosítás2011.TényTény- eredeti Közp.ktgvetés Elkülönített Alapok Ny. Alap E Alap Központi Alrendszer Önkormányz. alrendszer Államháztart. összesen

2012. Törvényjavaslat számai ( md Ft ) 2010.tény2011.eredeti2011módosítás2012.terv Közp.ktg.kiadás Közp.ktgvetés egyenlege E Alap kiadás E Alap egyenleg Ny Alap kiadás Ny Alap egyenl Önkorm.kiadás Önkorm.egyenl Elk.Alapok kiad Elk.Alapok egy Államh.kiadás Államh.egyenleg

Adatok Mrd Ft-ban Megnevezés Központi költségvetés egyenlege Központi költségvetés elsődleges egyenlege Államháztartás egyenlege Államháztartás elsődleges egyenlege ,3414,1-392,3337, ,8329,7-442,2235, ,9212,9-432,8167, ,6-832, , , ,4-4, ,5-370, ,5-103, ,0-521, ,8246, ,6-275, , , , , ,1-495, ,4-445, ,0181,5-893,7154, ,7275, ,3-9, ,9152, ,5-113, ,1-729, ,1-583, ,2441,2-508,3600,8

Adatok a GDP %-ában Megnevezés Központi költségvetés egyenlege Központi költségvetés elsődleges egyenlege Államháztartás egyenlege Államháztartás elsődleges egyenlege ,93,6-3,43, ,82,5-3,41, ,71,4-2,91, ,6-4,9-9,8-6, ,90,0-5,8-2, ,4-0,5-6,4-2, ,51,1-4,8-1, ,3-4,5-9,3-5, ,6-2,0-5,4-1, ,30,7-3,40, ,91,1-4,00, ,20,6-4,2-0, ,2-2,6-5,7-2, ,21,6-1,82,1

„Adósságszámok”

Központi költségvetés fejezeteinek adóssága Adatok MFt-ban és %-ban Teljes adósságállomány Minősített adósság Minősített állomány aránya jan ,8% febr ,6% márc ,1% ápr ,1% máj ,9% jún ,9% júl ,2% aug ,5% szept ,0% okt ,3% nov ,6% dec ,9% jan ,1% febr ,9% márc ,6% ápr ,4% máj ,0% jún ,8% júl ,7% aug ,2% szept ,5% okt ,0% nov ,5% dec ,1% Központi költségvetés fejezeteinek adóssága Adatok MFt-ban és %-ban Teljes adósságállomány Minősített adósság Minősített állomány aránya jan ,6% febr ,0% márc ,5% ápr ,4% máj ,1% jún ,4% júl ,7% aug ,9% szept ,1% okt ,6% nov ,6% dec ,1% jan ,0% febr ,5% márc ,6% ápr ,5% máj ,6% jún ,8% júl ,9% aug ,3% szept ,1% okt ,9% nov ,6% dec ,9%

Kiemelt intézmények, intézménycsoportok adóssága Adatok MFt-ban Bács-Kiskun Megyei Kormányhivat al Baranya Megyei Kormányhivat al Pest Megyei Kormányhivat al Budapest Főváros Kormányhivat ala Kormányhivatal ok Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Péterfy Sándor Utcai Kórház- Rendelõint. és Baleseti Központ Károlyi Sándor Kórház Kórházak, eü. Intézmények I. né II. né III. né IV. né I. né II. né III. né IV. né I. né II. né III. né IV. né

A felügyelt felsőoktatási intézmények tartozásállományának alakulása millió Ft-ban Lejárt, elismert tartozásállomány december december november december Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Szegedi Tudományegyetem Debreceni Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdtud. Egyetem00343 Szent István Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Kaposvári Egyetem Széchenyi István Egyetem0000 Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Károly Róbert Főiskola Szolnoki Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem7800 Miskolci Egyetem Budapesti Gazdasági Főiskola Dunaújvárosi Főiskola Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Főiskola Eszterházy Károly Főiskola Magyar Képzőművészeti Egyetem04810 ÖSSZESEN

Szigorú kincstári napi és havi kontroll követi a közpénzek felhasználását….

Kincstári költségvetés Előzetes A költségvetési évet megelőző év december 20-áig - a költségvetési törvényjavaslat tárgyalása során - előzetes kincstári költségvetést kell készíteni a végleges kincstári költségvetés szerinti formátumban, és azt a Kincstár részére meg kell küldeni. VÉGLEGES A fejezetet irányító szerv a kincstári költségvetést a költségvetési év január 10-éig állapítja meg, és azt megküldi az érintett költségvetési szerveknek, fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerveinek, valamint a Kincstárnak. A kincstári költségvetésnek és az elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati szinten meg kell egyeznie.

Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet A FRANCIA gyakorlat  A költségvetési kontrol főbb céljai:  Minisztériumok előirányzataikat NE költsék túl DE következő év se ússzon el (maradvány)  Kötelezettségvállalások év végi kiemelt kontrollja  Minisztériumok „elfogyasztották” pénzüket,nincs elszámolás  BERUHÁZÁSOK→alacsony költség az elején →magas költség később →az egész folyamat értékelése  Az ellenőrzés- felügyelet jelenléte → 80 % hozadék

Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet  Költségvetési kontrol :  PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM Költségvetési ellenőrzésének fontos szerepe van a költségvetés tartásában  Költségvetési Miniszter + Kincstári Főigazgató erősen érdekelt hisz munkájukat segíti  Fejezeteknek,intézményeknek → biztonság,felelősség megosztás → mire ment el az előirányzat → indikátorok elérésében → új információs csatorna

Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet  PÉLDÁK (francia és hazai színes) Oktatás → 4 éves köt.vállalás → NINCS joga rá Informatikai projektek az egyetemeken → nincs üzemeltetési pénz Rendőrségi motorgumi közbeszerzés → drágábban mint bolti forgalomban Postásbicikli, repülőjegyek, kakaóálló PC

Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet A korai kezdet  Parlament a kezdeményező → rossz költségvetési kondíciók  Nem voltak még kincstári könyvelők az intézményeknél  Jogi ügyek ellenjegyzése – ellenőrzése is feladat volt eleinte  Totális ellenőrzés → elvesztették a lényegi pontot  Több tétel ellenőrzése nem lehet hatékony

Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet Költségvetési reform ( LOLF )  Szabályossági és jogi ellenőrzést átveszik a minisztériumok  Ktgv.Főigazgatóságnak egyetértési joga van a jogszabályokkal  Belép a KOCKÁZATKEZELÉS, KOCKÁZATELEMZÉS → 20%-os ellenőrzéssel a kiadások mintegy 80 %-a fedhető le  Egyszeri kiadások ↔ bázisba épülők (!!!)  Június – szeptember a programköltségvetés áttekintése az intézménnyel közösen  programvezető / minisztérium  Költségvetési felügyelő a programvezetőket ellenőrzi

Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet 2005.Költségvetési reform  Költségvetési Miniszter speciális jogai - előirányzatok befagyasztása % bérek esetén - 6 % egyéb kiadásoknál - kötelező kiadásokat nem fagyaszt be hisz irracionális - Kormány törli az előirányzatot ( különösen ha cél eltűnt )  Költségvetés tervezése,előirányzatok  Részletes költségvetés februárban rendben van-e, áttekintés  Van-e tartalék váratlan dolgokra,zárolásra stb.  5-15 program rendben van-e, egyeztetés programvezető + Ktgv.főigazgatóság emberei

Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet 2005.Költségvetési reform  Költségvetés végrehajtása  Május,június –szeptember, október → költségvetés áttekintése  Miniszter pénzt költ → köt.váll. majd később ráér, ez nem fogadható el  „fűvágó” csökkentés van DE → kisebb pénz kisebb hatékonyság EZÉRT inkább feladatot kellene csökkenteni intézménynek  Bérkeret betartatása kiemelt, ezért teljes ellenőrzés létszámügyekben

Magyar Államkincstár Költségvetési Felügyelet reform  Kötelezettségvállalások  közszférás alkalmazás „ VIP „ (ez itt élethosszas kötelezettség, 2 fő nyugdíjazás – 1 fő felvétel majd 0 felvétel )  köt.váll. alapján lehessen csak kifizetés minden esetben  néhány éve csak beruházásokat nézték → most mindent  köt. váll. összhangban van költségvetéssel ?

Közös örömök,intelmek  Szaktárcák költésben érdekeltek, még a nem létező előirányzatokat is elköltik  Erőviszonyok határozzák meg hogy a Kormányban a tárcákon mit lehet átnyomni  Reform először mindig pénzbe kerül egy dolog a reform papíron DE be is kell vezetni reformot egyeztetések nélkül nem lehet bevezetni,partnerek bevonása  Nem a döntéssel kell kezdeni,azt megelőzően kommunikálni kell  Időhorizontok, próbarégiók Kiinduláskor megfelelő idő kell, nem lehet kapkodni ( LOLF, CHORUS )

Közös örömök,intelmek  minden Euro kiadást meg kell indokolnia a miniszternek mert egyébként nincs értelme a költségvetésnek  „Pi = 3.14 „ szabály  Költségvetési ellenőrzés kell ( jelenlét ) + ez nem más mint szolid elrettentés