A gyermekek helyzete és az esélynövelés lehetőségei a mai Magyarországon Előadás a „Programok a gyermekszegénység ellen” Biztos Kezdet konferencián, november 11

A gyerekek helyzete Magyarországon Európához képest: Szegénységi arány A szegények aránya Magyarországon valamivel kisebb, mint az EU 25-ben (Mo 13%, EU 25: 16%); A gyermekszegénység azonban az átlagosnál valamivel nagyobb; Ezért azon 5 ország között vagyunk, amelyekben a legnagyobb a távolság a népesség és a gyerekek szegénysége között, a gyerekek rovására

Szegénységi ráták az EU-ban, gyerekek és teljes népesség, 2005 [1]

A gyerekek helyzete Magyarországon Európához képest (folyt): Anyagi depriváció A szűkösség általában nagyobb az új tagállamokban, mint a régiekben. Jellegzetes a kevésbé egészséges táplálkozás és a nagyobb arányú díjhátralék.

A gyerekek helyzete Magyarországon Európához képest (folyt.): Társadalmi, területi különbségek Szegénység okai(Átlagos gyerekszegénységi arány: EU:19%, MO:20%) Egyedül álló szülők:Szegénységi kockázat valamivel kisebb, mint EU25 (34%- 33%) 3 és többgyerekes családok Szegénységi kockázat valamivel nagyobb (25%-28%) Oktatási egyenlőtlenségek Szegregáltabb, szülői háttér hatása szokatlanul nagy (PISA) Területi egyenlőtlenségek Becslések szerint: Magyarországon különösen nagyok és növekvők. Nyugathoz képest sajátosság: Gyerekszegénység egyre inkább falusi, mint városi jelenség Ebből adódik HH és LHH kistérségekben gyerekszegénység csökkentésének kiemelt fontossága

A gyerekek helyzete Magyarországon Európához képest (folyt): Foglalkoztatottság, munkabér Foglalkoztatás:-Szülői (különösen anyai) foglalkoztatás Európában egyik legalacsonyabb -Az összes gyerek 14%-a foglalkoztatott nélküli háztartásban él (negyedik legrosszabb EU 25-ben, átlag 10% alatt) Munkanélküliek ellátása és munkabér:-Munkanélküli ellátás európai átlagon, új tagországokénál valamivel jobb -Munkabérek színvonala azonban relatíve nagyon alacsony, egyenlőtlenségek nagyok. Következmény: A munkavállalás sokkal kevésbé segít, mint az országok többségében. Ha 2 szülő közül 1 munkát vállal, az EU-25-ben 50 százalékponttal, nálunk csak 25 százalékponttal csökken a gyerekszegénység.

A gyerekek helyzete Magyarországon Európához képest (vége): A szülői munkavállalás hatása

Gyerekszegénység alakulása Magyarországon az utóbbi években, 1 1. Gyermekszegénység 2001 után csökkent, 2006 óta kicsit nőtt:

Gyerekszegénység alakulása Magyarországon az utóbbi években,2 (vége) Mélyszegénység valamivel kevésbé nőtt, mint (családi ellátások relatív javulásával függ össze)

Min kellene javítanunk folyamatosan? A Nemzeti Stratégia nagyon fontos – kevés európai országban van ilyen tartalmú országgyűlési döntés. De folytatni, figyelembe véve nálunk jobban haladó országok tapasztalatait: FOLYAMATOSAN, TÜRELEMMEL, RÖVID-KÖZÉP-HOSSZABB TÁVON: Konkrétabb célkijelölés - rövid-, közép-, hosszú távra (Jelenleg ez hiányzik) Folyamatos értékelés – visszacsatolás (Jelenleg alig van értékelés – Első fontos lépés Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság létrehozása) Céltudatos forrásbővítés hosszabb távon, Súlyos korlát a belföldi és EU-NFT forráshiány. Jobb együttműködés mindenki és mindenki között (tárcák, kormányzat és önkormányzatok, tervezők és érintettek, stb.) „Policy proofing” Gyerekeket érintő szolgáltatások bővítése és színvonaljavítása Biztos Kezdet – jó kezdet. Változások fokozatos bevezetése, ha lehet HH és LHH kistérségekkel kezdve- ez jó célzás.

Mit kellene javítanunk sürgősen: Válság (és növekvő szegénység) hatásait korlátozni: – Munkanélkülivé váló szülőknél folytatni családi alapú segélyezést; –Éhezést, rossz táplálkozást javítani; –Gyerekes családoknál közmű kikapcsolást és lakásvesztést megállítani. A gyerekek érdeke azt kívánja, hogy az őket szolgáló forrásokat elsőként kell emelni, és utolsóként szabad csak csökkenteni

12 Következtetés A Nemzeti Stratégia következetes és fokozatos megvalósítását követeli : a gyermekek mindenek felett való érdeke, a gyermekek szenvedésének csökkentése, az ország gazdasági és társadalmi fenntarthatósága az ország „európaisága”.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!