Szociálpszichológia Menedzsment alapismeretek

Szociálpszichológia Az egyént vizsgálja szociális kontextusokban Pszichológus: kiragadja a szociális környezetből Szociológus: az egyénre tekintet nélkül tanulmányozza a szoc. Interakciót

Interakció (kölcsönhatás) Viselkedés: reagálás és inger inger - válasz hatás – ellenhatás Kapcsolat struktúrája felfogás AB

Vizsgálat típusa 1. Személyiség 2. Szociális rendszera fő szempont az 3. Társadalmi rendszeregyéni viselkedés A pszichikum társadalmilag determinált

Szociális tényezők az észlelési és megismerési folyamatokban Introspektív módszer (saját maga vizsgál) 1. Személyi és szociális tényezők hatása a tapasztalási folyamatra 1. Szociális objektumokkal kapcsolatos tapasztalat

A szociális észlelés megfelelés (érzelem!) Hogyan befolyásolja az észlelést 1. Szociális és személyi tényezők hogyan hatnak az észlelési folyamatra indulat, amit szeretnénk, szorongás 2. Szociális objektummal kapcsolatos érzelmi indulati tapasztalat Hogyan alakítjuk ki más emberre vonatkozó ítéletünket, rokonszerv, ellenszenv kialakulás objektum észlelés

Az észlelési reakcióra ható alapvető folyamatok 1. Az észlelés szelektivitása 2. Előző tapasztalatok gyakorisága (konkrét ingerek) 3. Ingerek pozitív vagy negatív megerősítésének múltban való megtörténte 4. Az észlelés pillanatában túlsúlyban lévő aktuális tényezők (éhség, fáradtság, szorongás) 5. Az észlelés mutatói (nem tudunk közvetlenül megfigyelni)

Az észlelési reakcióra ható alapvető folyamatok 1. Szelektivitás Nagymennyiségű információ Szándékosan kiemelünk valamit Előítéletek 2. Tapasztalat gyakoriság Reakció készség Gyakori szavak

Az észlelési reakcióra ható alapvető folyamatok 3. Pozitív negatív megerősítés Az elkerülés megtanulása Nem észlelünk valamilyen ingert (határeset) Akutális meghatározók 4. Aktuális meghatározók Reakció preferencia Növelik vadász-őz csökkentik

Az észlelési reakcióra ható alapvető folyamatok 5. Észlelésre utaló mozzanatok „privát” bensőséges élmény –nehéz észlelni Mostoha inger-feltételekkel végzett kísérletek Felfokozott reakció preferencia /tachisztoszkóp készülék (éheztetés) erősödés -> csökkenés Felismerési küszöb Érték hatása az észlelésre Jutalom – büntetés hatása az észlelésre

Perceptuális elhárítás 1. Emocionálisan (érzelmileg) zavaró vagy fenyegető ingereknek magasabb a felismerési küszöbük. 2. Ilyen ingerek helyettesítő ingereket váltanak ki, amelyek eltérő jellegüknél fogva gátolják az eredeti inger felismerését (álom szorongás szint, ártalom szint) 3. Ezek az ingerek akkor is emocionális reakciókat keltenek, ha nem ismerik fel azokat. Tabu szavakgalvanikus bőr reakció Tudattalan észlelés (szubliminális észlelés) Coca Cola

A személy-percepció Tárgya: más személyek, szociális objektumok Elnevezés: nem egészen helyes (a percepciónál közvetlen szenzoros információ feldolgozása történik, míg embereket közvetve is megismerhetünk)

Az észlelési helyzetek különböznek 1. Mennyi információ áll rendelkezésre a más személyre vonatkozólag 2. Milyen mérvű az interakció az érzékelő és a más személy között 3. Milyen mértékben áll fenn megszilárdult viszony az érzékelő és a másik személy között

Fizikai külső Az expresszív és egyéb modoros viselkedés Vertális viselkedés Az ingerekkel kapcsolatos előzetes érzések és Ismeretek. Az észlelt személy cselekedeteinek nyereség-veszteség értéke. Implicit személyiség elmélet és sztereotípiák. Önmagáról alkotott kép. Személyiség jellemzők és egyéb tények feltételezése. Aktuális érzelmek iránta. Okság, szándék, igazolhatóság észlelése Az inger nyújtotta információ Az észlelő változói Benyomás az észlelt személyről

Az észlelés néhány alapvető mozzanata 1. A bonyolultsági szint különböző az észlelésben felszíni jellemvonás -> nem könnyen megfigyelhető jell. 1. Központi vonások vannak az észlelésben adott szempontok szerint észlel az érzékelő 2. Az adott szempontokat az észlelő személyisége határozza meg 3. Az észlelő viszonyítás fogalomrendszerben írja le a másik személyt. (milyen mértékben hasonlít az észlelőre, vagy másra)

Milyen módon észlelünk másokat 1. Külső megjelenés, fizikai tulajdonság, arcvonás, modor (gyermek) 1. Centrális vonás szerint, összetartó fogalmakkal 2. Kongruensnek látszó tulajdonság alapján 3. Nem kongruens tulajdonságokkal nyájas, éleselméjű, becstelen, aszociális

Következtetés változatai Információ Verbális információ alapján A közlés sorrendje (első információ jelentősége, gátolni lehet) Nem verbális (némafilm) Fénykép Megjelenés, testi felépítés (személyiségtan ide vonatkozó része) Kifejező mozgás, gesztikuláció, testtartás

A következtetési folyamat természete Kevés információ esetén az érzékelő személyek általában egyetértenek a kialakított jellemvonások tekintetében Időbeli kiterjesztés Pillanatnyi állapot -> általánosítás Ismerősre hasonlítás Átvitel, tudattalan azonosítás (felruházás tulajdonságokkal)

A következtetési folyamat természete Kategorizálás Az észlelt személyt elhelyezi egy általa kialakított osztályban pl. idős -> tapasztalt Analógiás következtetés durva külsejű -> durva lelkületű zárt ajak -> zárkózott szemüveges -> intelligens

A szociális sztereotípia Kategóriákon alapuló információ Rendőr, tanító 1. Kategorizálás 2. Feltételezett vonások tekintetében egyetértés 3. A feltételezett és a valóságos vonások eltérése

A szociális sztereotípia 1. Kategorizálás Ha azonosítja a kategóriát az észlelő, feltételezi a kategóriára jellemező összes tulajdonságokat 2. Feltételezett vonások tekintetében egyetértés Személyes sztereotípia, csoportról alkotott egyéni vélemény szociális sztereotípia, egyetértés az ítélkezők között

A szociális sztereotípia 3. A feltételezett és a valóságos vonások eltérése Sztereotípia: túlzott egyszerűsítés osztályra érvényes egyénre érvényes absztrakció könnyelmű osztályozás

A szociális sztereotípia 3. A feltételezett és a valóságos vonások eltérése Problémák az észlelésben konkrétság – elvontság Azonos személy különbözőképpen viselkedik észlelő absztrakciós készségétől függ ennek megítélése Implicit személyiségelmélet

Az észlelő jellemzői 1. Észlelő feltételezi, hogy a másik személy ugyanolyan, mint ő, nem különbözik szignifikánsan tőle 2. Autoritárius (önkényeskedő) -> a másik is azt feltételezi 3. Nem autoritárius -> átlagos autoritárius a másik feltételezi Ön percepció – személy percepció baráttól, saját rossz tulajdonságunkat feltételezzük

Észlelés folyamatos interakcióban Túl sok információ Egyszerűsíteni kell a helyzetet (takarékoskodási folyamat) szín-látás 1. Szociális környezet észlelése Stabil, változatlan entitás 2. A személyeket látjuk az akciók forrásának 3. Szélsőséges véleményt alakítunk ki (pozitív –negatív) a személy összes tulajdonsága 4. Kategorizálás

A struktúrák hatása az észlelése 1. Szerep struktúra Pozíciót töltenek be személyek –elvárások a szereppel kapcsolatban 2. Rokonszenv struktúra Rokonszenv – hasonló hozzánk 3. Státus és hatalom struktúra Státusz befolyásolja az észlelést Magas státuszban lévő jóindulatú cselekedetének nagyobb értéket tulajdonítunk 4. Az ok, helyének megítélése Belső vagy külső ok, -> másként értékeljük jó szándék – rossz szándék

A szociális befolyásolás folyamatai Az attitűd megszerveződése és a viselkedés változása

Az attitűdök természete Az attitűd szabályszerűség, amely egy egyénnek környezete valamely aspektusával (jelleg) szembeni érzelmeiben, gondolataiban és cselekvési prediszpozícióiban (hajlam, fogékonyság) figyelhető meg.

Az attitűdök természete Érzelem -> affektív összetevő Gondolat -> kognitív (megismerési) összetevő Cselekvés -> viselkedési összetevő Segély a, emelkedik a vérnyomása - érzelmi b, véleményét elmondja - gondolati c, levelet ír a kongresszusnak - cselekvési Hipotetikus –egyes szerzők szerint Valóságos létezésére nem tudunk következtetni. Vélemény: mentes az affektív összetevőktől Attitűd: lehet funkcionális: levezet valamilyen agresszivitást

Elméletek az attitűd megszerveződéséről Az attitűdöt kontextusban vizsgálják A konzisztencia, mint szervező elv (következetes, egységes) Hiedelmeink megegyeznek viselkedésünkkel Ha valakit jónak tartunk – jó tulajdonságokkal ruházunk fel Dohányzás – a dohányzás káros volta

Rosenberg elmélete az affektív – megismerési konzisztenciáról Milyen az összefüggés az egészen belül az affektív és megismerési összetevők között AZ ATTITŰD Az affektív és megismerési összetevője egyezés van. Az értékrend és a megismerés kapcsolata Az értékrend egy elmét mesterségesen megválasztják az ismeret is ellenkezőjére fordul segély pozitív, negatív gazd. előny hátrány

Festinger megismerési disszonancia elmélete attitűdösszekapcsolása viselkedés Normális esetekben összhang (konszonancia) Mi történik, ha disszonancia lép fel?

Disszonancia a disszonáns elemek fontossága * súlya Disszonancia= a konszonáns elemek fontossága * súlya Maximális értéke: 1 számláló nem lehet nagyobb a nevezőnél ez változást okoz

A disszonancia mérséklésének módjai 1. Egy viselkedési (-megismerési) elem megváltoztatása Árt a dohányzás -> leszokik róla 2. Egy környezeti (-megismerési) elem megváltoztatása Árt a dohányzás -> füstszűrős cigaretta Szociális vagy interperszonális környezet megváltoztatása –hasonló attitűdű viselkedésű (véleményű) társaságot keres magának

3. Új megismerési elemek beiktatása A dohányzás nyugtatóan hat Következtetések: 1. Attitűdje ellenére cselekszik (kényszer) megváltoztatja az attitűdje ->konszonancia 2. Minél nagyobb a kényszer ( a minimálison túl) annál kevésbé változik az attitűd A disszonancia mérséklésének módjai

Kísérlet Unalmas munka -> meggyőzni a k.sz.-et Disszonancia maximuma: Ha az ellentétbe került megismerési elemek egyenlő erősek és fontosak

Funkcionális attitűd elmélet (Katz) Attitűd változás – változással szembeni ellenállás az attitűd motivációs bázisától függ Négy főbb funkciója van az attitűdnek

Az attitűd funkciói 1. Az instrumentális (eszköz), alkalmazkodási vagy utilitárius (haszonelvű) funkció Max -> jutalom (célszerű cselekvés eszközei) Min -> büntetés 2. Az önvédelmi funkció Védjék az egyént a kellemetlen igazságtól, realitásoktól -> erős előítéletek 3. Értékkifejező funkció Kielégülést jelent, ha az attitűddel megegyező viselkedést mutathat -> önértékelés magas 4. Ismereti funkció Átstrukturálja a tapasztalatot, hogy a összhangban legyen attitűdjeivel

Kehnan háromfolyamatos elmélete az attitűd-változásról Ideiglenes - állandó (hallgató – oktató) 1. Engedelmeskedés Azért fogadja el más befolyását, mert kedvező reagálást vár 2. Identifikáció Azért fogad el befolyást, mert önmagát meghatározó viszonyba kerül a személlyel vagy csoporttal

Kehnan háromfolyamatos elmélete az attitűd-változásról 2. Identifikáció a) Gyermek –szülő azonos viselkedés b) Orvos – páciens eltérő viselkedés c) Orvos – orvostársak azonos v. beilleszkedés a csoportba Az illető hisz a magáévá tett viselkedésben!

Kehnan háromfolyamatos elmélete az attitűd-változásról 3. Interiorizáció Azért fogad el befolyást, mivel az elvárt viselkedés összeillik az értékrendszerével oktató – hallgató szakértő véleményét – ha azonos az értékeinkkel

Hogy melyik következik be? A befolyásoló ágens (hatóerő) erejétől függ Tartósság – 1.Befolyásolás megszűnik 2.Amíg a viszony fennáll 3.Amíg az értékrend fennáll Nem csak egyik jelentkezik a gyakorlatban, hanem több is egyszerre.

Az attitűd változás folyamatai Választás, döntés -> disszonancia Hasonló alternatívák vannak általában Gépkocsi prospektus tanulmányozása vásárlás előtt, vásárlás után Termékvásárlás Eljegyzés Önkéntes elkötelezettség okoz disszonanciát Brehm szerint Gyenge késztetés – nagyobb eredmény több viselkedés változik meg

Szociális hatalom Fontos, mindenütt jelenlévő hatás A közvetlen hatalom determinánsai Erőforrás, függőség, alternatíva

Erőforrások Jutalmazó és kényszerítő hatalom Jutalmazó hatalom -> nyereséghez juttat Kényszerítő hatalom -> megbüntet Ezen tényezők hatásai a megfigyelés valószínűsége jutalmazás – büntetés valószínűsége

Referens hatalom Jutalmazó hatalom referens hatalom átalakítható identifikáció függetlenné válik A-tól Szakértői hatalom szakértelem alapján mértéke: a feltételezett szakértelem nagysága Erőforrások

Legitim hatalom B magáénak vall bizonyos normákat, értékeket. interorizáció Nem a megfigyeléstől függ, hanem a fennálló értékrend stabilitásától Erőforrások

Erőforrások és csereelmélet A hatalom általában kölcsönös elváráson alapszik Engedelmes kezdés -> jutalom ellenkezője több költség (veszteség) Referens hatalom pl. a gyermek biztonságérzettel jutalmazza magát, hogy szülője viszontszereti őt.

A hatalom tartós gyakorlása Kétféle változás: 1. Nyereség költségekre gyakorolt hatása révén 2. A hatalom alapjait módosító feltételek révén Azonos munkabér, elveszti a hatalom jelentőségét. Referens és kényszerítő hatalom általában változik Szakértői és legitim hatalom nem változik

Függőségek B személy igényeitől függ a rajta gyakorolt hatalom, ha valaki minél jobb polgár akar lenni, annál nagyobb a hatalom rajta Segítőkészség, szépség, szociabilitás, szakértelem, bátorság, testi erő.

Alternatívák Az engedelmesség megtagadásának következményei milyen alternatívák állnak rendelkezésre Fenyegetőzés: általában nem váltják valóra

Hatalmi folyamatok Nem személyes tulajdonság Nem egyirányú, hanem kölcsönös AB = AB BA = BA kölcsönös Hatalom függőség hatás Ha az egyenlőség nem áll, kiegyenlítődés indul

Egyensúlyhiány feloldásának módjai Visszalépés a kapcsolatból fiú – lány viszony Alternatív kapcsolatok kialakítása Differenciál értékelés A-ban erősödik a kielégülés iránti igény B-től való függése növekszik Koalíció képzés Hatalmi különbségek fennmaradása Szervezeti korlátok -> szervezet működése szükségessé teszi Hatalmi folyamatok

A hatalom értékelése, interperszonális stratégiák Általában mindenki jól észleli Ettől függően alakítja ki stratégiáját Hatalmi struktúrák