Az erő def., jele, mértékegysége Az erő mérése Az erő kiszámítása Az erő vektormennyiség Az erő ábrázolása Támadáspont és hatásvonal Két erőhatás mikor.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az új Munka Törvénykönyvének legfontosabb változásai.
Advertisements

FIZIKA Alapok Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
„Zaj vagy zene?”. Rezgés vagy lengés Definíció: A rezgés vagy lengés olyan mozgást jelent amely ismétlődik egy egyensúlyi pont körül. A rezgés és lengés.
Készítette: Ócsai Olivér 9/C. 1. A súlyos és a tehetetlen tömeg közti különbségeknek a felfedezése 2. A két tömegfajta közti különbség 3. Eötvös Loránd.
Mozgáselemzés használata 1. 2 Módszer vizsgálata.
Összefoglalás. 1.) Csoportosítsd a felsorolt dolgokat aszerint, melyik anyag, melyik nem! labda, felhő, ünnep, gravitációs mező, nap, Nap, hétfő, szám.
Hullámmozgás. Hullámmozgás  A lazán felfüggesztett gumiszalagra merőlegesen ráütünk, akkor a gumiszalag megütött része rezgőmozgást végez.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék ENERGETIKA VILLAMOS ENERGIA FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN.
Vetésforgó tervezése és kivitelezése. Vetésforgó Vetésterv növényi sorrend kialakításához őszi búza250 ha őszi árpa50 ha lucerna ebből új telepítés 300.
Minden test nyugalomban van, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, amíg környezete meg nem változtatja mozgásállapotát. Az olyan vonatkoztatási.
Környezeti fenntarthatóság. A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG JELENTÉSE A HELYI GYAKORLATBAN Nevelőtestületi ülés,
BEST-INVEST Független Biztosításközvetítő Kft.. Összes biztosítási díjbevétel 2004 (600 Mrd Ft)
Geometriai transzformációk
Áramlástani alapok évfolyam
Komplex természettudomány 9.évfolyam
Hőtani alapfogalmak Halmazállapotok: Halmazállapot-változások:
A mozgás kinematikai jellemzői
A közigazgatással foglalkozó tudományok
Az erő fogalma. Az erő fogalma Mozgásállapot-változásról akkor beszélünk, ha megváltozik egy test mozgásának sebessége, mozgásának iránya vagy mindkettő.
Komplex természettudomány 9.évfolyam
A sűrűség.
Komplex természettudomány 9.évfolyam
A gázállapot. Gáztörvények
 : a forgásszög az x tengelytől pozitív forgásirányában felmért szög
Testek úszása, lebegése és elmerülése
Hangtan „Zaj vagy zene?”.
I. Az anyag részecskéi Emlékeztető.
Mechanikai alapfogalmak
A mozgási elektromágneses indukció
Komplex természettudomány 9.évfolyam
Munka és Energia Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
 : a forgásszög az x tengelytől pozitív forgásirányában felmért szög
Gravitációs kölcsönhatás
Molekuladinamika 1. A klasszikus molekuladinamika alapjai
A tömeg mérése.
I. Az anyag részecskéi Emlékeztető.
Legfontosabb erő-fajták
Egy test forgómozgást végez, ha minden pontja ugyanazon pont, vagy egyenes körül kering. Például az óriáskerék kabinjai nem forgómozgást végeznek, mert.
KINEMATIKA (MOZGÁSTAN).
Az anyagi pont dinamikája
Az energia.
A SÚLY.
Mi a káosz? Olyan mozgás, mely
Feladatok megoldása: nyomás, nyomóerő, nyomott felület kiszámítása
Elektromos kölcsönhatás
A bőr elektromos modellje
Ptolemaiosztól Newton-ig
Az elemi folyadékrész mozgása
Elektromos alapjelenségek
Nemzetközi politikai gazdaságtan II.
Feladat 1: decentralizáltság az általános egyensúlyelméletben
Halmazállapot-változások
3. előadás.
szabadenergia minimumra való törekvés.
Egymáson gördülő kemény golyók
A munkaerő-keresleti rugalmasságok
Munkagazdaságtani feladatok
Munkagazdaságtani feladatok
Az elektromágneses indukció
A tehetetlenség törvénye. A tömeg.
Munkagazdaságtani feladatok
A Föld, mint égitest.
3. előadás.
Vektorok © Vidra Gábor,
A geometriai transzformációk
„Mi a pálya?”.
Egyenes vonalú egyenletes mozgás
Termikus kölcsönhatások
Elektromos alapfogalmak
Egyenletesen változó mozgás
Előadás másolata:

Az erő def., jele, mértékegysége Az erő mérése Az erő kiszámítása Az erő vektormennyiség Az erő ábrázolása Támadáspont és hatásvonal Két erőhatás mikor egyenlíti ki egymást? Egyensúlyi helyzetek

Az erő def., jele, mértékegysége Erőnek nevezzük a testek olyan, egymásra kifejtett hatását, amely alak-, illetve mozgásállapot-változásban nyilvánul meg. Az erő jele: F A force (forsz) – angol szó, jelentése: erő. Ebből származik az F jelölés. Az erő mértékegysége: N (newton).

Sir Isaac Newton (1643–1727) Angol fizikus és matematikus, a XVII. századi tudományos forradalom kiemelkedő alakja.

Az erő mérése Az erőt rugós erőmérővel mérjük.

Rugós erőmérő

Az erő kiszámítása Egy testre ható gyorsító erő nagysága a test tömegének és a gyorsulásának a szorzatával egyenlő. F = m ∙ a Ez Newton második törvénye.

Newton törvényei I. A tehetetlenség törvénye Minden test megtartja mozgásállapotát, azaz nyugalomban marad vagy az éppen meglevő sebességével egyenes vonalú, egyenletes mozgással halad egészen addig, amíg valamilyen erőhatás a testet mozgásállapotának megváltoztatására nem kényszeríti.

II. törv. Egy test gyorsulása egyenesen arányos a testre ható erővel. III. Erő-ellenerő törvénye Két test kölcsönhatásakor mindkét test erővel hat a másikra, ezek az erők egyenlő nagyságúak és ellentétes irányúak. A két erőt erőnek és ellenerőnek nevezzük.

Ezek a törvények egyértelműen rávilágítanak arra, hogy szemben az arisztotelészi felfogással, nem a mozgás fenntartásához, hanem a mozgásállapot megváltoztatásához van szükség erőhatásra.

Az erő vektormennyiség Az erő olyan fizikai mennyiség, amelynek nemcsak nagysága, hanem iránya is van. Az ilyen mennyiségeket vektormennyiségeknek nevezzük.

Az erő ábrázolása Az erőt rajzban nyíllal ábrázoljuk. A nyíl iránya az erőhatás irányát, hossza pedig a nagyságát mutatja meg. A nagyobb erőt ezért – ugyanazon az ábrán – arányosan hosszabb nyíllal ábrázoljuk.

Támadáspont és hatásvonal Azt a pontot, ahol az erőhatás a testet éri, az erő támadáspontjának nevezzük. Az erőt ábrázoló nyíl kezdőpontját mindig a támadáspontba rajzoljuk. A támadásponton átmenő és az erőhatás irányába eső egyenest hatásvonalnak nevezzük.

Ha a testre 2 erő hat

Két erőhatás mikor egyenlíti ki egymást? Két erőhatás akkor egyenlíti ki egymást, ha: ugyanazt a testet éri, egyenlő nagyságú, közös a hatásvonaluk, de irányuk ellentétes.

Ha a 2 erőhatás nem egyenlíti ki egymást

Egyensúlyi helyzetek bizonytalan egyensúlyi helyzet biztos egyensúlyi helyzet közömbös egyensúlyi helyzet