A Sötét Triád elmélet szerepe a pszichológiában Dr. Szijjártó Linda Kutatók éjszakája 2016.
„Sötét Triád” (McHoskey, 1995, 1998) a machiavellizmust a szubklinikai nárcizmussal és a szubklinikai pszichopátiával rokon személyiségváltozóként írja le (Hodson, Hogg és MacInnis, 2009; Jones és Paulhus, 2009; Paál, 2011; Paulhus és Williams, 2002) elkülönült konstruktumok
Sötét Triád Machiavellizmus Szubklinikai nárcizmus önzőség, érzéketlenség, rosszindulatúság Szubklinikai pszichopátia Sötét Triád
Machiavellizmus (Christie & Geis, 1970)
Machiavellista egyének Viselkedés Interperszonális attitűd önérdekkövető viselkedés „a cél szentesíti az eszközt” attitűd manipulációra való hajlam mások kizsákmányolására való hajlam elköteleződés csaló tevékenységekben, a megelőlegezett bizalommal való visszaélés, a kapott szívességek viszonzásának megtagadása Patológiás hazudozás (Exline et al., 1970; Wilson et al., 1996) hajlandóság a gazdasági opportunizmusra (Dahling, Whitaker és Levy, 2009; Sakalaki, Richardson és Thepaut, 2007), cinizmus és rosszindulatúság bizalmatlanság (Burks, Carpenter és Verhoogen, 2003) alacsony fokú empátiás készség rövid távú kapcsolatok iránti preferencia promiszkuitás a párkapcsolati elköteleződés alacsony foka pozitív benyomáskeltés: tudatos és elfogadottnak tekintett stratégia okos, ambiciózus, domináns, magabiztos, tehetséges, intelligens egyének
alacsony fokú Lelkiismeretesség Machiavellista egyének személyiségjegyei(Jakobwitz és Egan, 2006; Paulhus és Williams, 2002) alacsony fokú Lelkiismeretesség alacsony fokú Barátságosság magas fokú Neuroticitás
Big five elmélet (Costa és McCrae, 1996, 1999; McCrae és Costa, 1997) Extraverzió pozitív emocionalitás, szociabilitás kiterjedt kapcsolati háló, dominancia iránti vágy, ambiciózusság Barátságosság megbízhatóság, kooperativitásra, bizalomra való hajlam önzetlen, megbízható, egyenes, szerény és normakövető Lelkiismeretesség rendszeretet, jó teljesítményre való törekvés, önfegyelem, céltudatosság és megfontoltság Neuroticitás stresszre adott reakció, több negatív érzelem átélése Nyitottság újdonságra, új tapasztalatokra való fogékonyság kreatívak, széles érdeklődési kör, szellemi komplexitás
Fejlődése 31%-os öröklékenység Környezeti tapasztalatok korai tanulási folyamatok (Hawley, 2006)
MACH-IV. TESZT (Christie és Geis, 1970)
Szubklinikai nárcizmus
Szubklinikai nárcizmus (Raskin & Hall, 1979) saját nagyszerűségbe, felsőbbrendűségbe vetett hit/ grandiozitás exhibicionizmus mások csodálatának igénye fantáziák kontrollról, sikerről való Extraverzió 59%-os öröklékenység Kernberg: látszólag rendezett családi környezet/ hideg szülői (főként anyai) viselkedés (Kernberg, 1989; Morf & Rhodenwalt, 2001)
NPI (Raskin és Terry, 1988)
Pszichopátia
„A pszichopata társas ragadozó, aki elbűvöl és manipulál, és mivel nem törődik a következményekkel, nem hagy hátra mást, mint összetört szíveket, alaptalan elvárásokat és üres pénztárcákat. A lelkiismeret teljes hiánya miatt önző módon elveszi, amit akar és ami kell neki, megszegve minden társas szabályt és elvárást, mindezt ráadásul a bűntudat és sajnálat legapróbb jele nélkül” (Hare, 1993).
1. Faktor Hare, 1997, 1999, 2004 bőbeszédűség/felületes vonzerő Interperszonális faktor Érzelmi vonások bőbeszédűség/felületes vonzerő grandiozitás patológiás hazudozás manipuláció arrogancia bűntudathiány érzelmi szegénység empátiahiány képtelen tetteiért felelősséget vállalni
2. Faktor Szegényes viselkedéskontroll Korai viselkedési problémák Életmód Antiszociális vonások Szegényes viselkedéskontroll Korai viselkedési problémák Fiatalkorú bűnözés Feltételes szabadláb megsértése Promiszkuitás Igény az ingerekre/hajlam az unalomra Parazita életvitel Valós, hosszútávú célok hiánya Lobbanékonyság Felelőtlenség
pSZICHOPÁTIA Felfogják a társadalmi szabályokat tudatában vannak, tetteik okaival és következményeivel racionálisak Magatartásuk szabadon gyakorolt választás eredménye
Terápiás lehetőségek jelen vannak a morális- szociális érzelmek primer pszichopÁTIA Szekunder PSZICHOPÁTIA nem érzik személyiségüktől, önmaguktól idegennek a viselkedésüket, reakcióikat nem motiváltak a változásra jelen vannak a morális- szociális érzelmek empátia és a bűntudat alapjai, melyek motivációval és megfelelő terápiás módszerekkel megerősíthetők
Szubklinikai pszichopátia Impulzivitás Élmény/izgalom-keresés Empátia alacsony szintje Szorongás alacsony szintje Deficit az érzelemkezelés és a szelf-kontroll területén Rövid távú gondolkodás Alacsony fokú lelkiismeretesség
Pszichopátia mérése PCL-R („Psychopathy Checklist – Revised”) Hare, 1991 LSRP (Levenson, 1995)
PCL-R félig strukturált interjú videóanyag, két független kódoló értékel az egyes kritériumokat külső megfigyelők háromfokú skála segítségével értékelik (Hare et al., 1990) 0-40 Átlag 22 és 5 közt 3o fölött pszichopátia
1. Felszínes báj, sima modor 2. Túlzott önértékelés 3 1.Felszínes báj, sima modor 2. Túlzott önértékelés 3. Stimuláció iránti fokozott igény, unalomra való hajlam 4. Patologikus hazudozás 5. Átverés, manipulativitás 6. Megbánás és bűntudat hiánya 7. Sekélyes érzelmi élet 8. Ridegség, az empátia hiánya 9. Parazita életstílus 10. Rossz viselkedéses kontroll 11. Kicsapongó szexuális viselkedés 12. Korai viselkedési problémák 13. Reális, hosszú távú célok hiánya 14. Impulzivitás 15. Felelőtlenség 16. A saját tettek iránti felelősségvállalásra való képtelenség 17. Több rövid távú kapcsolat 18. Fiatalkori bűnelkövetés 19. Feltételes szabadlábra helyezés megsértése 20. Többféle bűncselekmény elkövetése PCL-R ITEMEK
LSRP (Levenson, 1995)
A Sötét Triád közös jegyei
A Sötét Triád vonások közös jellemzői (Jones és Paulhus, 2009; McHoskey, 1995) Morális-szociális érzelmekre, empatizálásra (emocionális) való képesség csökkent volta/ hiánya Én-központú interperszonális stratégiák követése Kétszínűségre, mások kihasználásra, megtévesztésére és manipulációjára való hajlam Érzelmileg hideg és távolságtartó viselkedés Agresszivitás Ellenségesség
Nemi különbségek magasabb pontszámok férfiak esetében mindhárom ST vonás kapcsán (Jonason et. al, 2009; Paulhus &Williams, 2002)
Sötét triád és benyomáskeltés Magas Machok: képesek a pozitív benyomást keltésre állásinterjún (Fletcher, 1990) Magas nárcizmus: önreklámozás + beszédesség, lelkesedés, magas kreativitást sugallnak (Goncalo et al., 2010) kiválasztási /előléptetési helyzetekben előnyös (Back, Schmulke, & Eglo , 2010)
Sötét triád és személyiség Alacsony fokú Barátságosság (BIG FIVE) Alacsony fokú Becsületesség – Alázatosság (HEXACO) (Jones & Paulhus, 2009; Lee & Ashton, 2005) Alfaktorok: Tisztesség , Őszinteség , Mohóság-kerülés, Szerénység (Lee & Ashton, 2005, Paál, 2014)
Sötét Triád és munkateljesítmény Machiavellizmus és Pszichopátia: alacsony munkahelyi teljesítmény (O’Boyle et al., 2012) kontraproduktív viselkedés Machiavellizmus: erős pozitív kapcsolat a szervezeten belüli etikátlan döntéshozatallal (Kish-Gephart, Harrison, & Trevino, 2010) A Sötét Triád vonások pozitív kapcsolat az etikátlan taktikák alkalmazására való vággyal (Wu, 2010)
Sötét Triád és manipulatív viselkedés (Jonason et al, 2012) Magas nárcizmus: finom manipulációs technikák (pl.: szívességek cseréje, szövetségek) Magas pszichopátia: „kemény” manipulációs taktikák (pl.: fenyegetés, hazugság), munkahelyi bully 26%-ért felelősek Magas Machok: finom és kemény manipulációs technikák kombinációja
Sötét triád és vezetés segít a szervezeti hierarchiában való előrejutásban interperszonális stílus problematikus (manipulatív, kritikus, autoriter) - gyakoribb, erőteljesebb konfliktusok a vezetőkkel és a munkatársakkal alacsonyabb csoport-szintű kreativitás a munkahelyen Negatív munkával kapcsolatos attitűd
Sötét triád és vezetés Magas Machok: karizmatikus fellépés, beosztottak abuzívnak értékelik őket (Kiazid et al., 2010) Nárcisztikus vezetők: nagy ívű, látványos terveket, vállalkozásokat szeretik nagy sikerek, nagy kudarcok extrém, ingadozó teljesítmény
Mérőeszköz SD3 Kérdőív (Jones&Paulhus, 2014) Machiavellizmus Szubklinikai nárcizmus Szubklinikai pszichopátia 27 item (9x3) Szijjártó, Czibor, Szabó (2017, előkészületben)
morális érzelmek hiánya ÁTFEDÉSEK az interperszonális kapcsolatokban megnyilvánuló emocionális hidegség és felszínesség morális érzelmek hiánya önérdek-központúság mások kihasználására, félrevezetésére, manipulációjára épülő viselkedési stratégiák követése
A kutatások indokolhatósága Egyéni károk: pszichés ártalmak, morálisan felfoghatatlan magatartás, a zavarodottság és a tehetetlenség érzését kelti Toxikus szervezetek: magas fluktuáció, stresszbetegségek, alacsony produktivitás, átszervezések, gazdasági bűncselekmények, csökkenő morál
Köszönöm a figyelmet!