Idegrendszer - alapozó ismeretek Dr. Szegedi Anikó Neurológus Győr, PAMOK

Az idegrendszer funkciója Idegrendszer a szervezet legfelsőbb szabályozó rendszere Alkalmazkodás legfőbb szerve Külső környezet vagy a belső állapot hatására megváltoztatja a szervek működését

A központi idegrendszer egyedfejlődése A velőlemezből alakul ki, amely először a velőbarázdát majd a velőcsövet hozza létre. A velőcső differenciálódik és létrejön a gerincvelő és az agyvelő. A velőcső elülső részén kezdetben három agyhólyag jelenik meg: előagyhólyag (telencephalon), középagy-hólyag (mezencephalon) és az utóagyhólyag (rhombencephalon). Az előagyhólyagból alakul ki az nagyagy és köztiagy, a középagyhólyagból a középagy, az utóagyhólyagból az agytörzs. A velőüreg a kamrarendszert hozza létre (oldalkamrák, III. és IV. agykamra)

Hány idegsejt alkotja az idegrendszert? Az emberi agyban átlagosan 86 milliárd idegsejt van Óriási mennyiségű energiát igényel 25%-a az összes energiafelhasználásnak Összehasonlításként: Gyümölcslégy: 100 ezer neuron Egér: 75 millió neuron Macska: 1 milliárd neuron Csimpánz: 7 milliárd neuron Elefánt: 23 milliárd neuron

Az idegrendszer szerkezeti és működési alapegysége: neuron Részei: sejttest, sejtmag, rövid nyúlványok (dendritek), hosszú nyúlványok vagy tengelyfonal (axon), végfácska (hosszú nyúlvány idegvégződése), myelin-hüvely (tengelyfonalat körülvevő velős hüvely)

Neuron típusai a) Nyúlványok száma szerint b) Funkciója szerint Érző Mozgató Asszociációs

Az idegsejtek működése Az idegsejtek nyúlványaik és a sejtek közötti anyagáramlás segítségével érintkeznek egymással, feladatukat a végkészülékek segítségével végzik. Idegsejt ép működéséhez szükséges: tengelyfonal és az azt körülvevő velős hüvely épsége. Végkészülék működése kétirányú: Jelfogó, felfogó szerep (receptor): hőérzést, fájdalomérzést, nyomásérzést jelzi Végrehajtó feladat elindítása: izomműködés, mirigytermelés fokozása vagy csökkentése, érfal szűkítése vagy tágítása

Az idegsejtek működése Inger: kívülről vagy belső szervekből érkező jelzés Ingerület: az idegrostban a központ felé haladó inger Ingerválasz: a központtól visszaérkező inger Az idegvégződésektől>> az idegsejtbe jutó ingerületnek>> a másik sejtbe való átjutása>> nyúlványok révén történik: részben ingerátvivő anyagok képződésével részben ionok segítségével (elektromosság) Ingerület sebessége = átjutás gyorsasága>> 150-200 m/s Ingerület továbbításának helye: szinapszis (sejttest v. dendrit és axonvégződés között)

Az idegsejtek működése Ingerület terjedése a neuronon mindig egy irányba, elektromos jelek segítségével Ingerület felvétele – speciális helyen (sejttest, dentrit), ha eléri a küszöbértéket, csak akkor terjed tovább

Elemi idegjelenségek

Nyugalmi potenciál Mikroelektróddal potenciálkülönbség mérhető az élő sejt sejthártyájának két oldala között. Ez a feszültség az adott sejtre jellemző érték Idegsejteknél -70mV (-30 és -90mV között) Negatív előjel -> a sejt belső felülete a negatív

A nyugalmi potenciál kialakulása A membrán féligáteresztő (a negatív töltésű fehérjék a sejten belül maradnak) Egyenlőtlen az ioneloszlás a két oldal között (ok: Nátrium-kálium pumpa, ioncsatornák)

Na+-K+ pumpa 3 Na+kifelé, 2 K+ befelé mozog (antiport) Energiaigényes(3 ATP, aktív transzport) Feladata az enzimeket blokkoló nátriumion eltávolítása a sejtből ozmotikus viszonyok beállítása

Egyéb ioncsatornák a membránon K+ ioncsatorna (passzív) Cl- ioncsatorna (passzív) Ca 2+ ioncsatorna (ld. Hormonhatások) Na+ ioncsatorna (passzív, de nyugalmi helyzetben ZÁRVA!) Az ioncsatornák működése előbb-utóbb egyensúlyi állapothoz vezet ->kialakul a nyugalmi potenciál

Ha ingereljük a sejtet… Megváltozik az ioncsatornák működése -> helyi potenciál alakul ki (minden sejtre igaz) Ha ez elér egy ún. küszöbértéket (ingerküszöb), akkor feszültségfüggő Na+ ioncsatornák nyílnak meg (csak idegsejt és izomsejt esetén) -> kialakul az akciós potenciál. (AP)

Az akciós potenciál Szakaszai:depolarizáció, repolarizáció Az AP alatt a membrán ingerelhetetlen Mindent vagy semmit elv: ha az inger nagysága eléri az ingerküszöböt, mindig ugyanolyan nagyságú és irányú potenciálváltozás jön létre, ellenkező esetben nem alakul ki AP. Az inger erőssége nem az AP nagyságában, hanem az AP sorozat frekvenciájában kódolódik (digitális jel) Az AP tovaterjed, mert a szomszédos membrán feszültségfüggő ioncsatornái is megnyílnak AP= ingerület

Idegsejt

Az AP terjedése az idegsejten A sejttesten pontról-pontra (5 m/s) Az axonon ugrásszerűen: Mielinhüvely (gliasejtekből) szigetel Csak a befűződések területén alakulhat ki AP Vagyis befűződésről-befűződésre terjed Betegség: Sclerosis multiplex (autoimmun)

Az ingerület terjedése sejtről-sejtre = szinapszisok (az idegsejt kapcsolódása más sejthez, amely lehetővé teszi az ingerület továbbadását) Ideg-ideg szinapszis: axon-dendrit, axon-sejttest, axon-axon kapcs. Ideg-izom szinapszis

Szinapszis fajtái működés szerint Elektromos szinapszis a két sejt nagyon szorosan (2-3 nanométer) illeszkedik és közöttük ún. konnexonfehérjék csatornái létesítenek kapcsolatot A konnexonokon át ionok és kis molekulák szabadon áramolhatnak így az ingerületátvitel nagyon gyors lehet, de mindkét irányban végbemehet, s ez nem mindig előnyös: nehezebben irányítható az ingerület útja. a gerinctelenekben elterjedtebb, a gerincesekben a szívizom sejtjei között tipikus.

2. Kémiai szinapszis az ingerület kémiai anyagok közvetítésével történik, ami lassabb ugyan, de csak egy irányban történhet Lehet: Gátló (A sejttesten az axon eredésénél) Serkentő (Dendriten, sejttesten)

Ingerületátvivő anyagok Serkentő szinapszisban: Acetilkolin Noradrenalin Glutaminsav Szerotonin Dopamin Hatásuk: csökken az ingerküszöb 1 serkentő szinapszis nem okoz AP-t. A szinaptikus hólyag alakja gömb. Gátló szinapszisban: γ –amino-vajsav (GABA) glicin Hatásuk: nő az ingerküszöb Akár 1 gátló szinapszis is leállíthatja az AP-t. A szinaptikus hólyagok alakja tojásdad.

Drogok hatása az ingerület vezetésére Tudatmódosító szerek: Az idegi szinapszisok működését zavarják meg Élénkítő szerek: a serkentő szinapszisokban a dopamin és a noradrenalin anyagcseréjére hatnak: Kokain: gátolja a kiürült neurotranszmiter visszaépülését a végbunkóba Amfetamin: fokozza a neurotranszmitter ürülését >az izgalmi állapot tartósan fennmarad

nyugtatók (depresszánsok) és részben az alkohol: gátolják az ingerületátvivők ürülését képesek bekötődni a gátló szinapszisokban ható gamma-amino vajsav kötőhelyéhez > tovább nyitva maradnak a kloridion csatornák, tovább fennáll a hiperpolarizáció, fokozódik az idegrendszeri gátlás.

Reflexek Reflexív: érző, összekötő és mozgató idegsejtből áll Pl.: valaki hozzáér egy forró tárgyhoz>> hirtelen elrántja a kezét>> ugyanakkor éles fájdalmat érez Ekkor a működésbe lépő reflexív: hőinger hatására a kéz érző idegsejtjeiben ingerület keletkezik>> az így képződő elektromos jeleket az érző idegsejt rostja a gerincvelőbe továbbítja>> összekötő neuron a mozgató idegsejtnek adja át az ingerületet>> ennek a sejtnek a rostja elhagyja a gerincvelőt>> a kar hajlító izmaihoz fut>> izmok összehúzódnak>> eltávolodik a veszélyforrástól Feltétlen reflex: öröklött tulajdonság; egy meghatározott érző idegsejt ingerlése mindig ugyanazt a válaszreakciót eredményezi, és a válaszreakció feltétlenül bekövetkezik Feltételes reflex: tanult; az egyedfejlődés során alakulnak ki, hogy az idegrendszer „megtanulja”, hogy bizonyos feltételekre válaszoljon

Az idegrendszer felosztása Anatómiai felosztás Központi idegrendszer: Agyvelő Gerincvelő Környéki (perifériás) idegrendszer: Gerincvelői idegek Agyidegek Perifériás dúcok

Az agy és a gerincvelő

Élettani felosztás Vegetatív (akaratunktól független) idegrendszer Szimpatikus működés Paraszimpatikus működés Szomatikus idegrendszer (akaratunktól függő) Mozgató működés Érző működés

KÖZPONTI IDEGRENDSZER

A gerincvelő A csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el Kisujjnyi vastag Az agyvelő és a gerincvelő között nincs éles határ Az agytörzstől a 2. ágyéki csigolyáig tart, ettől kezdve csak idegrostok vannak Agyhártyák burkolják Az idegek kilépése alapján a szakaszai: Nyaki Mellkasi Ágyéki Keresztcsonti

A gerincvelő burkai A gerinccsatornában foglal helyet Kötőszöveti burkok veszik körül: Dura mater- kemény agyhártya Arachnoidea-pókhálóhártya Pia mater- lágy agyhártya A pókhálóhártya és lágy agyhártya között a agy-gerincvelői folyadék található

A gerincvelői idegek A gerincvelőhöz kétoldalt kapcsolódnak Szimmetrikus elhelyezkedésűek Tartalmazzák: Az érző idegsejtek bevezető rostjait – hátsó gyökér A gerincvelői mozgató (illetve vegetatív) sejtek kivezető rostjait – elülső gyökér A két gyökér egyesülésével jön létre a gerincvelői ideg, ami KEVERT ideg 31 pár: 8 pár nyaki, 12 pár mellkasi, 5 pár ágyéki, 5 pár keresztcsonti, 1 pár farki

A gerincvelői idegek Metszete: Szürkeállomány: belül, pillangó alakú hátsó, oldalsó és elülső szarv mozgató és asszociációs neuronok sejtestjei vannak itt Fehérállomány axonokból áll – pályák felszálló pályák: hátul és oldalt leszálló pályák: elöl és oldalt Központi csatorna benne agyfolyadék az agykamrákban folytatódik

A gerincvelő funkciói Fehérállomány – ingerületvezetés Specifikus pályák – specifikus receptoroktól szállít érző információkat a kéreg meghatározott területére Felszálló pályák – érzők Spinotalamikus- gerincvelő-látótelepi pálya Lemniscus medialis –gerincvelő – nyúltagyi Spinocerebellaris – gerincvelő-kisagyi Nem specifikus pályák – FAR A retikuláris állományból indul, az agykéregig húzódik és a felszálló pályáktól kap kollaterálisokat Nem vált ki sem érzékelést, sem mozgást, a figyelem fenntartásában van fontos szerepe

A gerincvelő reflexműködése Szomatikus reflexek Monoszinaptikus (proprioceptív) Megvédi az izmot a rá ható passzív erőktől Biztosítja az izom hosszának állandóságát Poliszinaptikus (végtagrövidítők) Védekező reflex Vegetatív reflexek Belső szervek működésére hatnak Szívgyorsító és érszükítő Pupillatágító Székelés és vizeletűrítés központja Szexuális funkciókat szabályozó központok

Proprioceptív reflex Receptor –izomorsó Afferens szár gv, ideg szomatikus része, érző idegrostok Központ, gv. Szomatikus része Efferens szár – gvideg mozgató idegrostjai Poliszinaptikus reflex Szerkezete hasonló, csakhogy a gerincvelőben az érző és mozgató idegsejtek közé több társító idegsejt ékelődik

Vegetatív reflexív Receptor- belső szervek falában Afferens szár – gerincvelői idegek vegetatív rostjai Központ (gv. háti-ágyéki szelvényei a szimpatikus idegrendszernél, keresztájéki szelvények a paraszimpatikusnál) Efferens szár - gerincvelői idegek vegetatív rostjai Preganglionáris neuron Posztganglionáris neuron

Az agy részei Részei: Agytörzs - J Nyúltvelő - G Híd - F Középagy - E Köztiagy thalamus - B Hipothalamus - C Kisagy - H Nagyagy – A Kérges test- D

Az agytörzs: nyúltvelő, híd, középagy A gerincvelő közvetlen folytatása Működésében a gerincvelő fölé rendelt Szürke és fehérállománya nem különül el – agytörzsi hálózatos állomány A felszálló érző és a leszálló mozgató pályák is itt haladnak át Az agykéreg ébrenléti állapotának fenntartásáért felelős

Agytörzs elülső része Nyúltagy Híd Középagy Központi barázda Két oldalán piramisok Piramisoktól oldalt olajkák Piramis kereszteződés Oldalsó köteg- alsó kisagykocsányt hozza létre Piramis és olajka közt XII. agyideg látszólagos eredése Nyúltagy híd szögletben VII, VIII, IX, X, XI agyidegek látszólagos eredése Híd Nyúltagy-híd barázda Kiemelkedés, középen az artera bazilaris bemélyedésével Oldalt vékonyodik és a középső kisagykarba megy át Középső kisagykar kezdeténél az V. agyideg látszólagos eredése Középagy V alakú agykocsányok Köztük a hátulsó lyukacsos állomány IV. Agyideg látszólagos eredése

Az agytörzs hátulsó része Agytörzs hátulsó részén a kisagy foglal helyet a rombuszárok felett Nyúltagy Hátulsó középbarázada Hátulsó köteg Goll és Burdach féle köteg Híd közelében nyított- rombuszárok XI. és alatta a X. agyidegek magvainak a dudorai Oldalt a vesztibuláris magvak dudorai Határ a híd felé másodlagos hallóidegrostok Híd Rombuszárok VII. Agyideg magvának a dudora Oldalt a kisagykarok Középagy IV. Agyideg látszólagos eredése Ikertestek felsők, alsók Felső ikertestek közt tobozmirigy

Az agytörzs oldalnézetben

Az agytörzs belső szerkezete Szürkeállomány magvakra tagolódik A kilépő idegrostok és a A kereszteződő pályák miatt A magvak a gerincvelő szürkeállományának folytatásában helyezkednek el Érző Mozgató Vegetatív Szomatikus

Nyúltagy magvai Szomatikus érző Vegetatív érző Szomatikus mozgató V -háromosztatú agyideg nyúltagyi magva – itt végződnek a fej exteroceptoraitól induló durva tapintás idegrostjai Halló és egyensúlyérző magvak (VIII) Nucleus solitarius – ízérzékelés rostjai (VII, IX, X) itt kapcsolnak át Vegetatív érző Nucleus solitarius – belső szervek falából induló rostok (IX, X) Szomatikus mozgató Nyelv alatti ideg magva (XII) – nyelv izomzatát idegzi be A nucleus ambiguus mely több agyideg magvát foglalja magába: VII – arcideg magva- mimika izmok beidegzése IX – nyelvgaratideg magva- lágy szájpad és garat izomzatát idegzi be X – bolygóideg magva- garat és gége izmait idegzi be XI - járulékos agyideg magva nyúltagyi magva Járulékos agyideg gerincvelői magva (XI) – vállizmokat idegzi be Vegetatív mozgató X-es agyideg hátsó magva – zsigerek beidegzése (simaizom, mirigyek) Alsó nyálelválasztó mag (IX) – fültőmirigy beidegzése Saját magvak Goll és Burdach – kapcsolóállomás a finom tapintás és tudatos proprioceptív pályánál Alsó olajka – kisagyból kivándorolt idegsejtek, kisagy működésének szabályozása Retikuláris állományban légzést és vérkeringést befolyásoló központok

Híd magvai Tegmentum- rombuszárok alatt, szerkezete hasonlatot mutat a gerincvelőével – ebben foglal helyet a magvak legnagyobb része A híd kidudorodó része a bázis – itt haladnak a pályák, főleg a leszállók Szomatikus érző V. agyideg hídi magva – főmag, itt kapcsolnak át a fejből érkező finom tapintás, hő és fájdalomérzékelés idegrostjai VIII. agyideg halló és egyensúlyérző magvai (nyúltagy-híd határon) Szomatikus mozgató V-háromosztatú ideg rágóizmokat beidegző magva VI- szemtávolító ideg magva VII- arcideg – mimikaizmokat idegzi be Vegetatív mozgató Felső nyálelválasztó központ – nyelv alatti és állkapocs alatti mirigyeket idegzi be, az idegrostok az arcidegen haladnak Saját magvak Retikuláris állományban a légzést és vérkeringést befolyásoló központok

Középagy magvai Szomatikus érző Szomatikus mozgató Vegetatív mozgató V. agyideg érző magva melyben a fejből érkező proprioceptív érzékelés idegrostjai kapcsolnak át Szomatikus mozgató III-szemmozgató agyideg magva- szem izmait idegzi be IV-sodorideg magva Vegetatív mozgató Edinger-Westphal-féle mag – a pupillaszűkítő és a sugárizmokat idegzi be, az idegrostok a III. agyidegen haladnak Saját magvak Felső ikertestek- látással kapcsolatos reflexek Alsó ikertestek – hallással kapcsolatos reflexek Vörösmag –izomtónus szabályozása Fekete állomány – alvás-ébrenlet váltakozásásnak szabályozó központja

Az agytörzs funkciói Reflexműködések Ingerületvezetés Rágóizmok proprioceptív reflexközpontja Nyelés reflexközpontja Nyálkahártyareflexek – tápcsatorna szekréciós és motoros működésének reflexközpontjai Légzőközpont (ki és belégző központok, apneusztikus, pneumotaxikus) Szívműködést fékező központok Pupillaszűkítés reflexközpontja A fej fény és hang irányába való elmozdításának reflexközpontja Ingerületvezetés felszálló és leszálló pályák révén

Nyúltvelő: Reflexközpont: légzés, keringés szabályozása, emésztés nyelés, hányás, köhögés, nyálelválasztás A leszálló mozgató pályák legnagyobb része itt kereszteződik át (egyik oldalról átmegy a másikra) Híd: Légzési és keringési központ – nyúltvelői központokat felülszabályozza Azok működését összehangolja pl: nyelés és beszéd egyszerre…. Középagy: Tudat alatti reflexek központja: pupilla-reflex, rágási-reflex, testtartási reflexek

Kisagy

A kisagy elhelyezkedése Testmozgások és az izomtónus szabályozásának integrációs központja Az agytörzs mögött helyezkedik el a IV. agykamra fölött A kisagysátor (dura mater nyúlványa) választja el az agyféltekék nyakszirti lebenyeitől

A kisagy külső szerkezete Ellipszoid idomú, harántul álló hossztengellyel Központi helyzetű féregből és két kisagyféltekékből áll A kisagy felszínei Felső- oldalra gyengén lejt, háztető alakú Alsó – mély bevágással elválasztott félgömbnek felel meg Felszíne harántul redőzött A sekély barázdák tekervényeket (leveleket, foliákat) választanak el A mélyebbek lebenykéket határolnak A legmélyebbek lebenyeket határolnak Elülső lebeny – paleocerebellum Hátulsó lebeny – neocerebellum Flocculonoduláris lebeny – archicerebellum Kisagykarok kapcsolják az agytörzshöz Alsó – nyúltagyhoz Középső - hídhoz Felső - középagyhoz

A kisagy belső szerkezete Szürkeállomány kívül a kérget alkotja, belül a kisagymagvakat Fehérállomány belül található–faelágazáshoz hasonló szerkezet mutat- életfa Kisagy magvai Fogazott mag (n.dentatus)– oldalt Dugómag (n. Embolifomis) – a fogazott bejáratánál Golyómag (n. Globosus) – féreg szélén Tetőmag (n. Fastigii) - féreg központi részén

Kisagy szerepe Célvezérelt , gyors mozgások végrehajtásának ellenőrzése A kisagy feladata a mozgások pontos idegi programjának kidolgozása és a motoros rendszer rendelkezésére való bocsátása Ehhez szüksége van információkra: A proprioceptoroktól Az egyensúlyérző receptoroktól A mozgató neokortextől Információkat küld: Neokortexhez Agytörzshöz Gerincvelőhöz

A KISAGY KAPCSOLATAI A KISAGYI HOMUNCULUS

Kisagyi afferens pályák Alsó kisagykaron érkezők: Spinocerebellaris posterior (Flechsig), a Clarke-féle oszlopból ered, keresztezetlen, a paleocerebellum kérgében végződik, proprioceptív inf. szállít az alsó végtagokból és a törzs alsó részéből) Cuneocerebellaris – a felső végtagból és a törzs felső részéből szállít proprioceptív inf. (a nyúltagy nucleus cuneatusaban kapcsolnak át a rostok), keresztezetlen Nucleocerebellaris – n. trige-minusból ered, fejből szállít proprioceptív információkat. Vestibulocerebelláris – keresztezetlen és az archi-cerebellum kérgében végződik Olivocerebelláris – keresztezett

Kisagyi efferens pályák A pályák az alsó ikertestek magasságában lépnek az agytörzsbe, kereszteződnek, majd felszálló és leszálló ágra oszlanak. A leszálló ágak a golyómagból és a tetőmagból erednek, a retikuláris állományban átkapcsolnak és mint retikulospinális és vestibulospinális pályák végződnek az elülső szarvban A felszálló ágak a fogazott és a dugómagból erednek, egy részük a vörösmagban és az agytörzs magvain végződnek, bekapcsolódva az extra-piramidális pályarendszerbe, másik részük a thalamuson át a nagyagy motoros kérgébe halad.

Középső kisagykaron érkezők: Cerebro-ponto-cerebelláris – keresztezett, a nagyagy-kéregből ered és a neocerebellum kérgében végződik Felső kisagykaron érkezik Spinocerebelláris anterior (Gowers), keresztezett, proprioceptiv inf. szállít az alsó végtagokból.

Köztiagy

Köztiagy tagolódása Az agyvelő alapi részén helyezkedik el, a harmadik agykamra falát képezi még felső agytörzsnek is nevezik. Több részre osztható: Thalamus Epithalamus Hipothalamus Metathalamus Szubthalamus

A köztiagy (thalamus, hipothalamus) Még itt sincs elkülönülve a szürke és fehérállomány Thalamus: (felső rész) Az érzékszervektől érkező pályák itt kapcsolódnak át (kiv.:szaglópálya) Előzetes feldolgozás – átengedi, felerősíti… Hipothalamus: (alsó rész) Vegetatív működések központja: hűtő, fűtő, éhség, jóllakottság, vízforgalom szab. központjai vannak itt Hormonokat termel: oxitocin, vazopresszin Dühközpont is itt van

Elülső magcsoport Reciprok összeköttetésben áll a limbikus tekervénnyel (gyrus cinguli). Afferens rostokat kap az agybimbótól a tractus mamillotha-lamicus (Vicq d‘Azir) révén Elektromos ingerlése vegetatív reakciókat vált ki, vérnyomás, légzésszám változása

Mediális magcsoport Afferens rostokat kap a hipothalamustól, frontális kéregtől és a mandulamagtól. Az efferens rostok a frontális lebenybe vetülnek. Vegetatív és szomatikus impulzusokat integrál Ezen az úton válik tudatossá az érzelmi alaphangulat. Erős izgalmi állapot esetén a kéreg felé vezető pályák átvágása megnyugvást, de közömbösséget vált ki Feltételezik, hogy szerepe van a személyiség meghatározásában

Laterális magcsoport Dorzális magvak (régebb asszociációs magvaknak nevezték) A dorzális mag kapcsolatban áll a limbikus tekervénnyel és a mandula- maggal A posterior a látórendszer kéreg alatti területeivel és a falikéreggel áll kapcsolatban A pulvinár a látórendszer asszociációs magja, reciprok kapcsolatot tart fenn a kéreg alatti látóközpontokkal, a látókéreggel és az asszociációs látómezőkkel (sérülése emberben beszédzavart okoz) Ventrális magvak Elülső és laterális magvakba a kisagy ellentétes oldali fogazott magvából és a halványgömbből érkeznek idegrostok. Az efferens rostok a mozgató agykéregbe továbbítódnak. A hátulsó magvak relé központok, itt kapcsolnak át a felszálló pályák A hátulsó oldalsó magban kapcsolnak át a hátsókötegi és gerincvelő-látótelepi pályák. Hátulsó mediális magban a háromosztatú hurokpályája kapcsol át. Retikuláris mag –gömbhéjszerűen veszik körül a thalamus magvait, szerepe ismeretlen.

Metathalamus Oldalsó térdestest Belső térdestest A látópálya kéreg alatti kapcsolóállomása, keresztezett és keresztezetlen rostok végződnek benne. Az efferens rostok a látókéregbe vetítődnek Belső térdestest A hallópálya kapcsoló-állomása

Hipothalamus mediális magvai a luliberint termelik A köztiagy ventrális részét képezi Vegetatív és endokrin integrációs központ Szürkeállomány Az idegsejtek kisebb nagyobb magvakat képeznek (régebbi felosztás szerint parvocelluláris és magnocelluláris magrendszer) Megkülönböztetjük a köv. areákat: Preoptikus mediális magvai a luliberint termelik Laterális Diffúzan elhelyezkedő kisebb sejtcsoportokból áll – a szív és érrendszer működésének, a táplálék valamint a vízfelvétel szabályozásában van szerepe Mediális Periventrikuláris Az ependyma alatt helyezkedik el, kis átmérőjű idegsejteket tartalmaz, liberineket termelnek

Subthalamus A thalamus és hipothalamus közt helyezkedik el, mozgató funkcióval rendelkezik. Magába foglalja a következő magvakat: thalamus alatti mag zona incerta (thalamus és középagy között) Elektromos ingerlése fokozza az izomtónust, a reflexeket, serkenti a kéreg által kiváltott mozgásokat Sérülése a kar vagy az egész ellenoldali testfél rohamszerű, nagy kilengésű, dobáló-csavaró mozgásaiban nyilvánul meg.

Nagyagy

A nagyagy Legnagyobb, legfejlettebb agyterület Agyhártyák borítják >Kéreg (cerebral cortex) >Féltekék közti összeköttetés (corpus callosum) Legnagyobb, legfejlettebb agyterület Agyhártyák borítják Felszíne barázdált, tekervényes Két féltekéből áll – ezeket a kérgestest kapcsolja össze Lebenyekre osztható – a koponyacsontoknak megfelelően Homloklebeny Fali lebeny Halánték lebeny Nyakszirti lebeny Szürke és fehérállománya elkülönül

A NAGYAGYFÉLTEKÉK LEBENYEI homlok (frontalis) fali (parietalis) halánték (temporalis) nyakszirt (occipitalis)

Kérgi központok Elsődleges mozgató központ Elsődleges érző központ Hő érzékelő központ Látóközpont Halló és egyensúlyozó központ Beszédérző központ Beszédmozgató központ

Agykéreg felépítése Szürkeállomány: Fehérállomány: Idegsejtek sejttestjei alkotják – agykéreg Jellemző idegsejtjei: piramis sejtek Működési egységei a sejtoszlopok d=0,3 mm henger, amiben kb. 5000 neuron van Fehérállomány: Idegsejtek idegrostjai alkotják – pályák Ezek lehetnek: Felszálló érzőpályák Leszálló mozgatópályák Egy féltekén belüli részeket összekötő pályák A két félteke szimmetrikus pontjait összekötő pályák A fehérállományban is vannak idegsejtcsoportok: magoknak nevezzük

Magasabb rendű idegi tevékenységek A limbikus rendszer A nagyagyféltekék köztiagyból való kiindulásának helyét gyűrűszerűen körülvevő terület. Számos kapcsolata van: agykérgi és kéreg alatti területekkel, a köztiaggyal (hipothalamus – vegetatív tényezők). Szerepe van az érzelmi élet, a tapasztalatok érzelmi színezetének létrehozatalában. Adott területei, adott funkciókhoz köthetők. Külső köre: A vegetatív idegrendszer hipothalamus feletti szabályozó központja Kapcsolatban áll a hormonrendszerrel Ösztönös és érzelmi reakciók szabályozó központja Befolyásolja továbbá a: A táplálékfelvételt A vérnyomást A düh és szelídség egyensúlyát A fájdalomérzetet A félelemérzetet A motivációt A kellemes és kellemetlen érzeteket Belső köre: Szerepet játszik az emléknyomok rögzítésében külső kör kérgestest belső kör

Magasabb rendű idegi tevékenységek A kognitív folyamatok A legbonyolultabb szellemi, tudatos és pszichés folyamatok elsősorban a nagyagyhoz, azon belül az agykéreg működéséhez köthetők. Ezen a ponton az idegtudomány, a pszichológia, a filozófia, más társadalomtudományok, sőt akár a teológia határterületére érkezik. A kognitív folyamatokban bizonyosan szerepe van az egyes neuronok saját tevékenységének, a szinaptikus kapcsolatoknak (akár új kapcsolatok létrejöttének), az idegi hálózatok és nagyobb sejtcsoportok működésének. Az egyes kognitív jelenségek vagy résztevékenységek gyakran meghatározott agykérgi terület működéséhez rendelhetők. Eszerint megkülönböztetünk pl. beszédmozgató központot, beszédérző központot stb. Természetesen az egyes központok között nagyfokú együttműködés is tapasztalható.

Magasabb rendű idegi tevékenységek A kognitív folyamatok A két emberi agyfélteke működésében aszimmetriát tapasztalunk. Ez különösen érdekes a kognitív folyamatok vezérlésében. A jobb agyféltekére jellemző Érzések, élményszerűség Szintézis, holisztikus működés Geometrikus gondolkodás Ösztönösség Kreativitás, intuíció Időtlenség, szabadság Játékosság, művészi érzék Néma A test bal oldalának vezérlése A bal agyféltekére jellemző Fogalmak, gondolkodás Logika, elemzőképesség Absztrakció, racionalitás Tervezőképesség Időérzék Nyelv, a beszéd használata A test jobb oldalának vezérlése

Az agyidegek Az agyvelő alapi felszínéről indulnak illetve ide érkeznek 12 pár van belőlük 1. és 2. pár nem valódi agyideg 3.-12. valódi Nem szimmetrikus lefutásúak Típusai: Csak érző- szaglóideg, látóideg, halló és egyensúlyozó Csak mozgató Mozgató és érző is Mozgató, érző és vegetatív – bolygóideg Mozgató és vegetatív – szemmozgató ideg

Szaglóideg Látóideg Szemmozgató ideg Sodorideg Háromosztatú ideg Távolító ideg Arcideg Halló-egyensúlyozó ideg Nyelv-garat ideg Bolygóideg Járulékos ideg Nyelvalatti ideg

LIQUOR= agyvíz az agyállomány belsejében, a négy agykamrában képződik és kering, majd felszívódik

AGYHÁRTYÁK Skin = bőr Skull = koponya Dura mater = kemény agyhártya Arachnoidea = pókhálóhártya Pia mater = lágyagyhártya Brain = agy

Liquor cerebrospinalis (agyvíz) Képződés: vér-liquor gát Összetétele: K+ és glukóz cc. kb. fele a plazmáénak, gyakorlatilag fehérje mentes Képződés: aktív (szekréció), állandó Visszaszívódás: passzív, változhat

Vegetatív idegrendszer Szimpatikus: működését szabályozó idegsejtek gazdagon behálózzák az egész szervezet; lényege: a támadásra, védekezésre való készenlét Paraszimpatikus: a működését szabályozó sejtek rostjai nem ágazódnak el, hanem egyenesen valamely szerv felé futnak, körülírtan ott hatnak, legtöbbször a szimpatikussal ellentétesen; nyugalmat, békés állapotot jelenti

Szimpatikus izgalom hatása Paraszimpatikus izgalom hatása Szervi válasz Szimpatikus izgalom hatása Paraszimpatikus izgalom hatása Pupillaválasz Tágul Szűkül Szembelnyomás Fokozódik Csökken Szívműködés Gyorsul Lassul Erek Szűkül, vérnyomás nő Tágul, vérnyomás csökken Hörgők izomzata Elernyed Összehúzódik Mirigyek működése Bélmozgás Húgyhólyag Tónus csökken Tónus fokozódik

Nukleáris képalkotó eljárások Komputer tomográfia ( CT ) Gamma kamera (SPECT) Pozitron emissziós tomográf (PET) Mágneses rezonanciás képalkotás (MRI: T1, T2, fMRI ) … Funkcionális… In Vivo !!!!

CT – Komputer tomográfia Ischemia, vérzés, tumoros folyamatok, tályog, degeneratív folyamatok, traumák. Súlyos állapotban a CT jobb mint az MRI. Rövidebb ideig kell feküdni, de ionizáló sugárzás! Kontrasztanyag érzékenység.

Az MRI vizsgálat Hátsó skála, agytörzs! Kis infarktusok, AV-malformatio, aneurysmák, degeneratív folyamatok, SM. Craniocervicalis átmenet. Gerincvelô betegségei, discusok! Claustrofobia, klippek, fémek.

SPECT (Single Photon Emission Computer Tomography) 99mTc-HMPAO vagy 133 Jód-amphetamin (IMP), esetleg 133Xe segítségével Vérátáramlás, vértérfogat, lehetséges receptorvizsgálat is. Leggyakrabban epilepsziás fókusz lokalizálása (rohamok között csökkent, rohamok alatt megnövekedett áramlás), hasznos az Alzheimer-diagnosztikában (temporoparietalis áramláscsökkenés) és carotis műtétek indikációjában.

PET (Positron Emission Computer Tomography) Igen rövid felezésű izotópok (18F:120 perc, 150:2 perc, 11C:20 perc) az agy pH-ja, vérátáramlása, oxigénfelhasználása vagy glucose-anyagcseréje, fehérjeszintézise térképszerűen receptor-leképezés MRI fejlődik, de a dopaminerg, kolinerg, hisztaminerg, opioid stb. rendszert károsító betegségek, dementiák tumorok esetében a PET fontos marad Gyógyszerkutatás!

Köszönöm a figyelmet! „Jöhetnek a kérdések?!”