Itália meghódítása. A hódítások kezdete  510 - etruszkok előzése után   védekezett hódított  Itáliai törzsek földjeit   Porsena, hegyi törzsek Clusium.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Készítette: Szalay Zoltán
Advertisements

Történelem háziverseny
Róma története a kezdetektől a köztársaság koráig
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
A hódító Róma.
A görög-perzsa háborúk
A polisz születése.
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
AZ OLASZ EGYSÉG LÉTREJÖTTE
A HUNYADIAK KORA.
Készítette: Szalay Zoltán
Készítette: Szoboszlai Adrienn 7.a
A Német-római Birodalom és a Habsburgok dunai monarchiája
Római Köztársaság.
Katonai stratégiák, stratégiai elméletek
Róma története a kezdetektől a köztársaság bukásáig
GAIUS JULIUS CAESAR Farkas Gyula.
A hódító Róma.
Róma háborúi.
Az ókori Róma.
Róma háborúi.
A poliszok harcai.
Az ókori Róma 1. Itália földrajza A királyság kora (Kr.e. 753 – 510)
Némedi István: A nándorfehérvári csata előzményei
A poliszrendszer kialakulása és a gyarmatosítás
A görög-perzsa háborúk
NAGY SÁNDOR ÉS A HELLÉNIZMUS KORA
Csaták, hadvezérek, katonák
A KORAI RÓMA.
A poliszrendszer válsága Nagy Sándor és a hellenizmus
A királyság és a köztársaság kora
Görög-perzsa háborúk i.e
A görög-perzsa háborúk
A Pun-Római háborúk.
Ez az állam volt a mai Franciaország közvetlen elődje.
Az ókori Róma Forum Romanum Colosseum Capitolium Forum ma.
A poliszrendszer válsága Nagy Sándor és a hellenizmus
Ismertesse Hunyadi János törökellenes harcait, főbb hadjáratait! Mutassa be Mátyás külpolitikáját, hadjáratait! Válaszában térjen ki az alábbiakra:  A.
A görög - perzsa háborúk
A Római Birodalom Összeállította: Csapó Konrád 9.C.
Az ókori zsidóság története. A zsidóság megjelenése: A „tengeri népek vándorlásának” részeként ● Önálló országok, törzsek – Ammón – Edóm – Móáb – Arámi.
A hódító háborúk következménye: a köztársaság válsága A köztársaság válsága.
Kelet-Európa és a Balkán
A polisz születése és a görög gyarmatosítás
A Német-római Birodalom
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
A pun háborúk Itália meghódítása után a punok érzik fenyegetve magukat
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
Vándorlás a kelet-európai pusztán
Őskor és ókortörténet Az ókori Kelet története a
Athén fénykora és bukása
A római köztársaság válsága
Polgárháború Rómában Út az egyeduralom felé.
Julius Caesar.
A pun háborúk és Földközi-tenger medencéjének meghódít
A római társadalom felépítése a köztársaság korában
A százéves háború.
Út az egyeduralom felé Marius és Sulla.
A pun háborúk Ortutay Hanna prezentációja (9.C)
A HARMADIK BIRODALOM.
A római hadsereg Órai vázlat.
Közép- és Kelet-Európa, a Balkán a XI-XIII. sz.-ban
Az egyeduralom létrejötte
Makedónia története a kezdetektől II. Philippos haláláig
Itália meghódítása ( Kr. e. IV-III. sz.)
Az ókori Róma 1. Itália földrajza A királyság kora (Kr.e. 753 – 510)
A totális háború ( ) (Totális háború=kiterjedt minden földrészre, óceánra, országra, valamint a hátországokra is) Tankönyv oldal.
Napóleon Bonaparte.
A gyarmatosítás folyamata
Hellasz egységesítése
Előadás másolata:

Itália meghódítása

A hódítások kezdete  etruszkok előzése után   védekezett hódított  Itáliai törzsek földjeit   Porsena, hegyi törzsek Clusium királya ellen  A százados háborúk után 396. Veii elfoglalása  megerősödik  Latium ura lesz  Gall támadás (kelta törzs)  Brennus győzelme Allaliánál (csúfos Római kudarc)  Róma elfoglalása (Capitolium ellenáll)  „Vea victis” szállóige  etruszkok

Brennus mérlege  „Vea victis”

 A kelta sokk kiheverése  Látiumi hatalmát ( ) megerősíti  dél felé fordul  Harc Campania birtoklásáért a samnisokkal  Samnis háború ( )  váltakozó eredmény  római siker  Háborúk szünetében  Utak építése  hadászati szempont  összeköti a meghódított területeket  kereskedelem  szövetségi rendszer kiépítése  „divide et impera”  Meghódított föld 1/3 az államé  Ager publicus révén  patríciusoké  plebejusok  coloniákat hoz létre Közép-Itália megszerzése - a szamnisz háború

Dél-Itália meghódítása A tarentumi háború (Kr.e )  Közép-Itália megszerzése  közvetlen kapcsolat a görög városokkal  Hódítás kényszere  ok keresése a háborúra  korábbi kereskedelmi szerződés felrúgása Tarentummal  Sérti Tarentum érdekét  zsoldosok fogadása  Epeirosz királya, Pürrhosz felfogadása  Hellenisztikus hadviselés megjelenése Itáliában  Kitűnő hadvezér - sorozatos győzelmek  Heraklium, Ausculum, Beneventum  sorozatos győzelmek  fogyatkozik Pürrhosz hada

 Pürrhoszi kétségbeesése „pürrhoszi győzelem”  vereséggel ér fel  csapatai szép lassan elfogytak  Róma otthon harcol  utánpótlás biztos  Ellentét Pürrhosz és Tarentum között  átkel Szicíliába  saját birodalmat akar  Tarentum egyedül marad  Róma győz  Tarentum és a többi görög gyarmatváros Róma fennhatósága alá kerül  Itt is alkalmazza a „divide et impera” elvét

A tarentumi háború színtere (Kr.e )

Pürrhosz Epeirosz királyának itáliai hadjárata, amely elhozta Itáliába a hellenisztikus hadviselést

A becsvágyó Pürrhosz márvány mellszobra. A fejlődő római világhatalom legelső és legveszedelmesebb ellenfeleinek egyike. Asculumi (279) győztes csata után Plutarchos szerint így kiáltott fel: „Még egy ilyen győzelmet s elvesztünk”. Innen ered a Pyrrhos-i győzelem kifejezés.

Pürrhosz harci elefántokkal érkezik meg Itáliába, amelyeket még Nagy Sándor ismert meg indiai hadjárata alkalmával. (Porosz király, Hydaszpész)

A tarentumi háború szinterei