Napjaink környezeti problémái Környezettani alapismeretek előadás.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A szabványosítás és a szabvány fogalma, feladata
Advertisements

GLOBALIZÁCIÓ.
A globális felmelegedés és az üvegházhatás
Kiutak a válságból?. Kiút feltételei • Rendszerszemlélet • Szociális igazságosság • Környezet eltartóképesség szerinti használata • Paradigmaváltás •
A környezetszennyezés forrásai
FENNTARTHATÓ(?) FEJLŐDÉS
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
"vállalkozások klímatudatossága" Melyek vagy melyek lennének a legjobb, leghatékonyabb állami eszközök a vállalkozások klímatudatosságának erősítésére?
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Széleskörű társadalmi képviselet (pártok, szakszervezetek, kamarák,
Az európai unió környezetvédelme. A tisztább, élhető környezetért Az Európai Unió több évtizedes munka eredményeként rendkívül átfogó környezetvédelmi.
A hulladék szerepe az ember életében
Globális problémák Kialakulásuk okai:
A Magyar Természetvédők Szövetsége az Éghajlatváltozási Stratégiáról Farkas István, ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége Föld Barátai Európa.
1872 : 1. nemzeti park megalakítása Yellowstone
A fenntartható fejlődés alapelemei, globális célkitűzései
A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI
Vállalati folyamatok, alrendszerek, tömegszerűség, külső környezet, belső adottságok, hierarchia, kultúra.
A MEGSEBZETT FÖLD.
NÉPESEDÉSI ÉS URBANIZÁCIÓS VÁLSÁG
A víz globális környezeti problémái
A környezetvédelem története és alapfogalmai
Természeti erőforrások védelme
Levegő védelme.
TALAJSZENNYEZÉS és –PUSZTULÁS HULLADÁKGAZDÁLKODÁS
Ökológia Fogalma:Az élőlényeknek a környezetükhöz való viszonyát vizsgáló tudomány. Vizsgálatának tárgya: Az ökoszisztéma, az élőhely ( biotóp) és azt.
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
KÖRNYEZETVÉDELEM VÍZVÉDELEM.
Levegőtisztaság-védelem 3. előadás Természetes és antropogén eredetű légszennyezők. Pont-,vonal-, diffúz források.
Levegőtisztaság-védelem 3. előadás Természetes és antropogén eredetű légszennyezők. Pont-,vonal-, diffúz források.
Az üvegházhatás és a savas esők
AZ ÁTALAKULÓ ÉLELMISZER-GAZDASÁG FŐBB TERÜLETI, TÁRSADALMI, KÖRNYEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEI Prof. Dr. Villányi László Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi.
1 Az Európai Unió Agrárpolitikai célkitűzései a kezdetekkor és napjainkban Csordás László.
Az Európai Unió környezetpolitikája Asszisztens hallgatók 19. tételéhez
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Fenntartható fejlődés és energetika.
Globális problémák, diák szemmel
Erőforrások a Földön Jut is, marad is?. Az emberiség a legutóbbi 20 évben több energiahordozót és természetes nyersanyagot használt föl, mint azt megelőzően.
Globális problémák.
Előtérbe kerül-e a természeti erőforrások fenntartható használata, vagy a gazdaság és a fogyasztás okozta környezetszennyezést minimalizálandó még ebben.
Mérnökökológia Musa Ildikó BME VKKT.
Levegőtisztaság védelme
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolata a fenntartható fejlődés érdekében Kaposvár 2009 április 28. Sándor István Földművelésügyi és Vidékfejlesztési.
Napjaink környezeti problémái
Ökológiai fenntarthatóság – veszélyek és kiutak
A világnépesség növekedése
1. BEVEZETÉS. EMBER,ENERGIA, KÖRNYEZET
Környezettan Előadás Ajánlott irodalom:
Globális változások-környezeti hatások és válaszok
TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET
A MEZŐGAZDASÁG FÖLDRAJZA
1© Dennis Meadows, 2005 Rendszerszemlélet a felsőoktatásban Élő egyetem - konferencia Budapest, 2005 Április 21. Dennis Meadows
Környezetvédelem.
A levegőtisztaság-védelem fejlődése , Franciaország világháborúk II. világháború utáni újjáépítés  Londoni szmog (1952) passzív eljárások (end.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
1 Az Európai Unió Agrárpolitikai célkitűzései a kezdetekkor és napjainkban Csordás László.
Globalizáció és környezeti problémák
A fenntartható fejlődés
A fenntartható társadalom előtt álló feladatok Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Dr. Ágoston Csaba PhD Elnökségi tag.
Környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése,
Termékdíj Zsófi és Chubby. Termékdíj törvény évi LVI. törvény  10/1995. (IX.28) KTM rendelet általánosságban fogalmazza meg a kötelezettségeket.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv.
Téma: A demográfiai robbanás, mint társadalmi jelenség
Globális környezeti problémák
Az éhezés.
Ökoiskola- vetélkedő március
Globális problémák Globális problémák.
A termőföldek másik nagy ellensége az erózió mellett az elsivatagosodás, amely folyamat során a termőföld mezőgazdasági művelésre túlságosan szárazzá válik,
Agrár-környezetgazdálkodás
Környezetvédelem a II/14. GL osztály részére
GLOBÁLIS CÉLOK A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT Global Goals.
Globalizáció.
Előadás másolata:

Napjaink környezeti problémái Környezettani alapismeretek előadás

Túlnépesedés, termelés és környezetminőség évvel ezelőtt felhagyunk a vadászó-gyűjtögető életmóddal, és áttérünk a földművelésre Környezetterheléssel jár az emberiség története a többi fajhoz képest nagyon fiatal az emberiség a földművelés és az állattartás előtt csupán néhány millió emberből állt Magas fokú táplálékellátás és mg-i termelés → ie évvel 50 millió ember Krisztus idején is csak 300 millió

Globális problémák 1.Túlnépesedés 2. Környezeti válság: - globális felmelegedés - „ózonlyuk” - savas eső - fajok kipusztulása - vizek elszennyeződése – talaj pusztulás 3. Anyag és energiaválság 4. Háborúk

Betegség, éhínség, háborúk Mesterséges szabályozás sokszor kegyetlen formákat öltött.. Természetes szabályozás: bubópestis 1348 és 1650 között néhány alkalommal 1600-as évektől gyors népességnövekedés Jelenleg exponenciális növekedés (J alakú görbe) Népességszabályozás

Népesség alakulása napjainkban az ENSZ 1996-ban közzétette a Demográfiai Bizottság jelentését (2050-ig 8-11 milliárd fővel számolnak, legújabb 9,6 milliárd) Legfőbb probléma az egyenlőtlenség

Az eltartóképesség A táj komplex (települési, termelési, üdülési) hasznosításának lehetséges mértéke adott területen annak kifejezésére, hogy a táji adottságok milyen létszámú népesség megélhetését, ill. többoldalú társadalmi tevékenységét teszik lehetővé. A táj eltartóképessége az alapvető tevékenységformák szerint külön- külön is vizsgálható a többi tevékenységnek az eltartóképességet korlátozó v. fokozó szerepének figyelembevételével. Mg-i oldalról 48 milliárd emberrel lehet számolni (növénytermesztés vs. állattenyésztés) Ökológiai oldalról más a helyzet – ökológiai krízis Ha túllépem az eltartóképesség határát – funkcionális változás

Környezeti válság globális felmelegedés „ózonlyuk” savas eső fajok kipusztulása vizek elszennyeződése termő talaj elszennyezése (elfogyása)

Üvegházhatás Üvegházgázok mennyiségének növekedése az utóbbi 100 évben az átlaghőmérséklet 0,6 °C-os emelkedése – globális felmelegedés Jövőbeli problémák: – Fagyott területek felolvadása – Metán felszabadulás – Tengerszint növekedés – A földi légkörzés és a tengeráramlatok megváltozása

Mi az ózonlyuk-probléma? Az elvékonyodás minden évben jelentős - az Antarktisz fölött ózonlyuk is kialakulhat. Természetes jelenség + antropogén szennyezők (CFC)

A környezet savanyodása

Fajok kihalása Okai: Élőhelyek eltűnése Túl halászás/vadászás Szennyezések Emberi zavarás Globális felmelegedés Stb.

Víz- és talajprobléma

Anyag- és energiaválság: Hulladék probléma

Fogyasztói társadalom

Gazdaság - környezetvédelem Környezetminőség és termelés Anyagi javak kihasználásával nő a környezetváltozás Környezetterhelési- és termékdíjak Szoros összefüggés gazdasági fejlettség és környezetvédelem között

Termékdíj A környezetpolitikában az egyik leggyakrabban alkalmazott közgazdasági eszköz. A termékdíjat azokra a termékekre vetik ki, amelyek a termelési, forgalmazási és fogyasztási folyamat során veszélyt jelentenek a környezetre. A termékdíj célja olyan feltételek megteremtése, amelyek között a környezetre ártalmas termékek fogyasztását csökkenteni lehet. Mértéke összekapcsolható a termék egyes jellemzőivel (pl. a kőolaj kéntartalma, a fosszilis tüzelőanyagok széntartalma). A termékdíjak viszonylag jó hatékonysággal alkalmazhatók nagy tömegben forgalmazott, diffúz szennyezést előidéző termékek esetében (üzemanyag, műtrágyák, növényvédő szerek, csomagolóanyagok).

Termékdíj Termékdíjköteles termékek: – egyéb kőolajtermékek – gumiabroncsok – hűtőberendezések és hűtőközegek – csomagolások – akkumulátorok – reklámhordozó papírok – elektromos és elektronikai berendezések

Környezetterhelési díjat kell fizetni a levegőbe, a felszíni vizekbe, illetve a talajba juttatott – jogszabályban meghatározott - környezetterhelő anyagok után. A kt. díj fogalmát Mo.-on az évi Kv.-i Tv. vezette be. E tv. rendelkezése szerint a kt. díj olyan anyagra és energiafajtára határozható meg, amelyre érvényes mérési szabvány van, ill. amelynek kibocsátása anyagmérleg v. műszaki számítás alapján megbízhatóan állapítható meg. Ennek megfelelően a díjak 3 típusát különböztetjük meg: – levegőterhelési díj – vízterhelési díj – talajterhelési díj Környezetterhelési díj

Energiaprobléma

Energiaprobléma

Római Klub Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság ban alakult – 10 ország – Ma 25 ország 80 tudós – 1972-ben vizsgálatok a világ fejlődésével és ennek problémáival kapcsolatban

Meadows-féle világmodell a ‘70-es évek tendenciáinak fennmaradása esetén

Szennyezés szabályozással, a nyersanyagforrások gondozásával, a gazdasági növekedés ütemének azonnali (‘70-es évek!) csökkentésével majd megállításával és a népességszám 1975-ös szinten történő stabilizálásával.

Világszerte születésszabályozás, termeléskorlátozás, szennyezést csökkentő technológiák, erózió elleni védelem és az erőforrások kíméletes használatának bevezetése (Meadows 1991)

(Gyulai I )

Települések A város a szellem alkotása, az emberi kreativitás anyagba formált, folyamatosan változó műve, Állandó kölcsönhatásban áll környezetével, – benne élő ember testi, szellemi és lelki állapotára, valamint arra – a külső természetre, amely a város fizikai létét biztosítja; Városodás: a városok sokasodása, kiterjedése vagy növekedése darabszám, terület vagy lakosságszám szerint abszolút mértékben, illetve a vidéki népességhez vagy a nem városi településekhez viszonyítva. (mennyiségi változás) Városiasodás: a települési infrastrukturális ellátottság, a városi életmód, gazdasági tevékenységek vagy viselkedésmód kiszélesedése vagy megerősödése (minőségi változás).

A város, mint mesterséges rendszer kölcsönhatásban van a bioszféra különböző egységeivel, de a természetes és kulturrendszerektől számos alapvető tulajdonságban különbözik (Hughes 1974): A várost – mint mesterséges környezetet – teljes egészében az ember hozta létre, szerkezet tükrözi az adott terület természeti viszonyait és az emberi tevékenységet, A város függ az őt körülvevő vidéktől, ahonnan az élelmiszer, a fűtő- és nyersanyagok nagy része (energia), A város – mint fizikai környezet – egy adott mértékben független, így az erős évszakváltozások bizonyos fokig tompítottan jelentkeznek, A városban, annak ellenére, hogy kapcsolatban van az őt körülvevő fizikai, biológiai környezettel, sajátos hatások alakulnak ki.

Vonalas létesítmények

Köszönöm a figyelmet!