A GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉGEK DIMENZIÓI ÉS OKAI Artner Annamária MTA KRTK Világgazdasági Intézet MTA KRTK Vándorszeminárium november /30

V ÁZLAT Bevezetés – általános definíciók Egyenlőtlen fejlődés A felzárkózás általános feltétele, lehetősége a globalizációban A felzárkózási csapda Egyenlőtlenség és szegénység Abszolút és relatív szegénység Egyenlőtlenség számokban Az egyenlőtlenség oka 2 /30

D EFINÍCIÓK – EGYENLŐTLENSÉG, FEJLŐDÉS ÁLTALÁBAN Egyenlőtlenség = mennyiségek nem egyenlő eloszlása. Fejődés = minőségi változás A minőség is mennyiségekkel határozható meg. Folyománya: A fejlődés leírható mennyiségek változásával A kívánatos mennyiségi csökkenés (pl. CO 2 -kibocsátás) leírható negatív növekedésként. 3 /30

D EFINÍCIÓ – L EGFONTOSABB TÁRSADALMI - GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK : Jövedelmi Vagyoni (tőkeellátottság) Versenyképességi (profitabilitás, ULC) Technológiai Intézményi („puha” kategória) Ezek jellemzik a világgazdaságot belső regionális, nemzeti, nagyrégiós és globális szinten valamint strukturálisan (a tőkén és munkán belül) is. 4 /30

D EFINÍCIÓ – EGYENLŐ FEJLŐDÉS * 5 /30 * Emlékeztető: a minőségi fejlődés is leírható mennyiségek változásával. A kívánatos mennyiségi csökkenés leírható negatív növekedésként

K ONKLÚZIÓ I. 6 /30

D EFINÍCIÓ – EGYENLŐTLEN FEJLŐDÉS 7 /30

A Z EGYENLŐTLEN FEJLŐDÉS ( FELZÁRKÓZÁS ) ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI A VILÁGGAZDASÁGBAN Tartósan magas növekedési ráta. Ez belső felhalmozást feltételez. De az elmaradottság jellemzője a forráshiány → külső erőforrásra van szükség… Innen ered a birodalomépítés (hódítás, integráció) történelmi törekvése (föld, nyersanyag, munkaerő megszerzése) FDI: belső felhalmozásra gyakorolt hatása kétséges (illékonyság, profitrepatriálás stb.) …és újraelosztásra (pl. fizetőképes kereslet, struktúrapolitika). 8 /30 A „technológiai képességfelhalmozás” nem elég: „a feljebb lépés az értékláncok periferikus szereplői számára nem biztosít olyan mértékű jövedelemtöbbletet, amely tőkefelhalmozást tesz lehetővé. … Ha nem kerül sor jelentős, fejlesztési célú állami beavatkozással megtámogatott mikroszintű tőkefelhalmozásra …, az értékláncokba integrálódó szereplők feljebb lépése … nem vezet felzárkózáshoz, a közepes jövedelmű országok csapdájából való kitöréshez.” (Szalavetz, 2013)

K ONKLÚZIÓ II. Az „egyenlőtlen fejlődés” eredeti értelme: felzárkózás (helycsere). A felzárkózás speciális eset, feltételei vannak. Felzárkózás ← belső felhalmozás. 9 /30

A Z EGYENLŐTLEN FEJLŐDÉS ( FELZÁRKÓZÁS ) TÖRTÉNELMILEG VÁLTOZÓ LEHETŐSÉGE A globalizáció előtt: Nemzetállamok ereje, viszonylagos zártság, protekcionizmus stb. – belső tőkefelhalmozás lehetősége Pl.: Japán, Dél-Korea (+ USA-segítség), többi NICs, KEu A globalizáció: a nemzetgazdasági és nemzetközi folyamatok összefonódnak. Az „egyenlőtlen fejlődés” lehetősége ott, ahol a nemzetállam ereje megmarad – belső tőkefelhalmozás lehetősége politikai berendezkedés (É-Korea, Kína) és/vagy méret (BRIC) A globális tőkerendszerbe integrált gazdaságok esetében a globális tőkeciklusok hatása működik (intenzív – extenzív): a kevésbé fejlett országok GDP-je gyorsabban nő… …de ennek hasznát a globális tőke aratja le. 10 /30

E GYENLŐTLEN FEJLŐDÉS A GLOBALIZÁCIÓBAN Tőkefelhalmozás a centrumban a perifériák bekapcsolásával: Profitrepatriálás (pl. CEE : GNI 2,8%-a, : 3,6%-a) – a periférián felhalmozási lehetőség korlátozott, és egyre inkább az. Transzferárak Cserearányok Elavult technológiák kitelepítése a perifériára – a technológiai lemaradás rögzül. 11 /30

12 /30 Audi Ingolstadt Audi Győr

F ELZÁRKÓZÁSI CSAPDA Elmaradottság → 1. külső erőforrás bevonás → exportkényszer → struktúra konzerválódása (pl. Dutch-disease) 2. állami újraelosztás → külső-belső egyensúlytalanság, eladósodás, külső függés 3. a globális tőkerendszerbe integrált periféria erőforrás- kivonást szenved el. Feloldása: leszakadás a globális tőkerendszerről + tervszerűség + együttműködés hasonló országokkal (belső felhalmozás biztosítása) 13 /30

K ONKLÚZIÓ III. A globalizációban az egyenlőtlen fejlődés a centrum javára fordul – a fejlettek előnyét növeli: A periférián folyó termelésből származó profit a centrum tőkefelhalmozását eredményezi. A globális tőkerendszerbe integrált perifériának nincs lehetősége a felhalmozásra/utolérésre. 14 /30

E GYENLŐTLENSÉG – SZEGÉNYSÉG Különböző kérdések? V: van-e annál nagyobb egyenlőtlenség, mint hogy valaki szükséget szenved, a másik viszont nem, vagy, hogy valakinek nincs termelőeszköze (M), a másiknak pedig van (T)? (dummy-változó) 15 /30

A BSZOLÚT SZEGÉNYSÉG – CSÖKKENŐ Néhány adat: 1,9 $/nap: 987 millió fő Sebezhető foglalkoztatottak: 1,44 milliárd fő Hiányos vagy semmilyen TB-ellátásban nem részesül: 73%* Mérési problémák – az adatok kétségesek ↓ 16 /30 * ILO, 2014, 200 ország alapján

P ÉLDA I. ÉS II. Alultápláltak száma a Földön, FAO (a World Bank adatai alapján), „The state of food insecurity in the world” szerint: Szegénység a WB adatai alapján*: 17 /30 * Chad, Ethiopia, The Gambia, Ghana, Guinea-Bissau, Malawi, Mali, Mozambique, Nepal, Niger, Rwanda, Sierra Leone, Tajikistan, Tanzania and Uganda

P ÉLDA III. – D OLGOZÓ SZEGÉNYEK SZÁMA ILO (2011): Working poverty in the world /30 18

P ÉLDA IV. Az orosz minimálbér a létminimum 55,3%-a, ami PPP-n napi 7 dollárnak felel meg!* Relatív szegénység 19 /30 * és Conversion-Rate-LCU-per-USDhttp://kprf.ru/pravda/issues/2015/109/article-52819/ Conversion-Rate-LCU-per-USD

R ELATÍV SZEGÉNYSÉG Chen – Ravallion ( ): Abszolút szegények + az adott társadalomban szegények (mediánjövedelem 60%-a alatt) 2,9 milliárd fő (200 millió a fejlettekben) és 1990 óta nőtt. A relatív szegénység válság idején csökkenhet! Görögország 2014: 23% 2008-as szintet véve 48-50% 2009-es szegénységi küszön 665 €* (nyugdíjak fele 500 €) 20 /30 * PPP-n 18 $/nap

K ONKLÚZIÓ IV. Globálisan az abszolút szegénység csökken, de… …az egyenlőtlenségek szempontjából fontosabb a relatív szegénység. A „relatív”-nak is van „abszolút” dimenziója: ki nem elégített (társadalmilag meghatározott) szükségletek. 21 /30

E GYENLŐTLENSÉG SZÁMOKBAN Jövedelmi (ILO): Felső jövedelmi tized – jövedelmek 30-40%-a, alsó jövedelmi tized – jövedelmek 2%-a Vagyoni (Oxfam): 80 (2013:85!) leggazdagabb ember vagyona = a szegényebb 50% vagyona 22 /30 WB: 2030-ig) az országok közötti jövedelemegyenlőtlenség csökkenni, az azokon belüli nőni fog → Az alsó 40% jövedelmének alakulása. WB (2015) Ending Extreme Poverty and Sharing Prosperity. PRN/15/03

E GYENLŐTLENSÉG SZÁMOKBAN Termelőeszközökben: Nehéz mérni, a TNC-k értékláncai a VgK 80%-át ellenőrzik (UNCTAD) TNC-k értékláncain belül a csak magasabb szint tud tőkét felhalmozni 23 /30

A GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG DINAMIKÁJA – ORSZÁGCSOPORTOK GDP/ FŐ /30 24

A GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG DINAMIKÁJA – ORSZÁGCSOPORTOK GDP/ FŐ /30 25

A GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG DINAMIKÁJA – ORSZÁGCSOPORTOK GDP/ FŐ /30 26

A GLOBÁLIS EGYENLŐTLENSÉG DINAMIKÁJA – ORSZÁGCSOPORTOK GDP/ FŐ /30 27

A Z EGYENLŐTLENSÉGEK KAPCSOLATA A jövedelmi egyenlőtlenség oka és eredménye a vagyoni egyenlőtlenség. A vagyon a jövedelem felhalmozásával keletkezik. A jövedelemszerző képességet a vagyon határozza meg. A jövedelmi (vagyoni) egyenlőtlenség technológiai (versenyképességi), intézményi egyenlőtlenséget szül. Előny- és vagyon-felhalmozás zajlik. 28 /30

K ONKLÚZIÓ V. Egyenlőtlenség és nélkülözés, gazdagság és szegénység összefügg. Az egyenlőtlenségek növekednek. Az egyenlőtlenség oka a (tőke-, tudás-, vagyon- stb.) felhalmozás lehetőségének egyenlőtlensége. Kezdeti előny: tulajdon → kumulatív előny 29 /30

K ÖSZÖNÖM A FIGYELMET. 30 /30