P ROBLÉMAMEGOLDÁS ÉS DÖNTÉSHOZATAL „A Z ÉLET MINDEN VÁLASZTÁSUNK ÖSSZESSÉGE.” A LBERT C AMUS Selye János Egyetem, 2015
Követelményrendszer elővizsga: utolsó szemináriumi órán (dec.8. ill. 9.) írásbeli vizsga a teljes előadás anyagából 80 pontért + 2 szemináriumi feladat (2x5=10 pontért) + terepmunka és prezentálás 10 pontért tankönyv: Zoltayné Paprika Zita: Döntéselmélet, Alinea Kiadó, Budapest
Döntéshozatali szerepek (Humphreys) Döntéshozók A probléma felvetői Döntés előkészítők Szakértők Elemzők Végrehajtók
Probléma (Bartee) A probléma definíciója: bizonyos célt el akarunk érni, de az elérés útja rejtve van. (Pszichológiai definíció) Probléma =Észlelt Észlelt jelenlegi kívánatosállapot Problémaállapot Megoldási állapot
Venn-diagram A kívánatosnak észlelt célállapot Probléma A tényleges jelenlegi helyzet Észlelt jelenlegi helyzet
A Bartee-féle problématér
A problémák időbeni fejlődése Perszonalizációs fázis Együttműködési fázis Intézményesítési fázis Társadalmasítási fázis
A probléma felismerés módjai Kényszerítő nyilvánosság Belső figyelmeztető rendszerek Külső források Problémakutatás
Howard-féle problématér
Felfogásmódok filozófiai közelítésmód közgazdászok közelítésmód adminisztratív közelítésmód szigorú megerősítés modellje fokozatos hozadék modellje
Filozófiai közelítésmód A filozófia: a lét, az emberi gondolkodás és megismerés törvényszerűségeinek tudománya. Fő kérdés: az egyén döntése jó-e? Központi kérdése a jó és az igazság fogalmának kapcsolata.
Közgazdászok közelítésmódja Adam Smith: A kereslet és a kínálat vizsgálata megmutatja, hogy mi az eladó és a vevő célja: a hasznosság maximalizálása
A klasszikus közgazdaságtan modellje (Taylor) 1.Determinisztikus 2.Teljes informáltság 3.Az eredmények rendezhetőek 4.A döntéshozó hasznosság maximalizáló
A klasszikus modell cáfolata 1.Kockázat bevezetése, kockázatos döntések 2.Az információk nem teljesek 3.A DH nem tudja a következmények preferencia- sorrendjét megadni 4.A DH eltér a hasznosság maximalizálástól
Az adminisztratív modell Forrásai: - vezetéselmélet - pszichológia Fő képviselői:Herbert Simon Tétele: a DH-t választásai során nem a tényleges, hanem az észlelt világ irányítja. Előtérbe kerül a valószínűség és az értékelés.
Az adminisztratív modell alaptézisei 1.Az alternatívák nem adottak, létre kell őket hozni (alternatívák generálása) 2.Az információk nem állnak mindig rendelkezésre 3.Az információszerzés költséges és időigényes 4.Az információk pontatlanok, a hasznosságbecslés bizonytalan
A bizonytalanság kezelése 1.Kvantitatív jellemzők felülértékelése 2.Időpreferencia 3.Egyszerű információk, számítások 4.Kielégítő döntések
A szigorú megerősítés modellje Alapja: Thorndike effektus Tétele: A DH döntéseit az előző időszak pozitív döntési tapasztalatai alapján hozza meg. 4 sarkalatos pont: 1.Azok a leghatékonyabb erősítők, melyek a legintenzívebb szükségletekre hatnak és a leghamarabb érkeznek. 2.A pozitív erősítések hatékonyabbak, mint a negatívak. 3.A megszakításokkal adagolt erősítések jobban hatnak, mint a folyamatosak 4.A viselkedést ténylegesen erősítő eredményeket csak empirikusan lehet megismerni, nem elég megígérni
A fokozatos hozadék (szabályozott anarchia) modellje Tétele: nagyszámú, komplex esemény bekövetkezésekor nem lehet minden alternatívát összehasonlítani. A DH a cselekvési változatokat a múltbeli hasonló alternatívák tényleges eredményeivel hasonlítja össze.
A korlátozott racionalitás elmélete Selye János Egyetem, 2015
A korlátozott racionalitás alapfolyamatai Az alternatívák szekvenciális kezelése Heurisztikák (hüvelykujjszabályok) alkalmazása Kielégítésre törekvés
Heurisztikák alkalmazásának csapdái 1.Könnyű felidézhetőség 2.Elérhetőség 3.Látszólagos korreláció, a véletlen félreértelmezése 4.Az előzetes valószínűségek mellőzése 5.A mintanagyságra való érzéketlenség 6.Az átlaghoz való visszatérés 7.Elégtelen kiigazítás 8.Túl nagy önbizalom 9.A megerősítési csapda 10.Az utólagos előrelátás és tudás átka
Maximalizálásra törekvő döntéshozatal Az összes lehetséges alternatíva megvizsgálása és a legjobb kiválasztása. Minden jellemző kifejezhető egy mérési skálán. Azt a megoldást választják, amely minden követelményt a legjobban kielégít. Mindig van megoldás. Érzékeny az olyan alternatívákra, amelyek az egyes alternatívákat nem egyformán érintik. Kielégítésre törekvő döntéshozatal Addig hasonlítja össze az alternatívákat, míg egy elég jót nem talál. Minden jellemzőhöz egy cél tartozik, ezeket mint egymástól független korlátokat kezelik. Azt a megoldást választják, amely minden kritérium alapján elég jó. A korábban kiejtett megoldások miatt esetleg előfordul, hogy nincs megoldás. A jelenlegi helyzetnek a célhoz való viszonyára érzékeny.
A memóriatárak működése Érzékelő memória Külső események Rövid távú memória Hosszú távú memória FigyelemKódolás Előhívás (Forrás: Atkinson, Shiffrin, 1968)
Az információbefogadás korlátai figyelem problémája memória problémája fölfogás problémája kommunikációs problémák
Az információ-felhasználás korlátai struktúra keresés a DH keresési algoritmusai különbözőek bizonytalanság kerülése információözön, információhiány
Stratégia az információkorlát lebontásához 1.Szerkesztés 2.Dekomponálás 3.Heurisztikák 4.A problémák megfogalmazásának módja
A döntéshozatal 4 szakmai fejlődési szintje 1.Kezdő 2.Haladók 3.Mesterjelölt 4.Nagymester
Stratégiai döntések nem rutin jellegűek rosszul strukturált problémák komplex probléma bizonytalanság szervezet hatása eltérő érdekek a szervezeten belül
A stratégiai döntéshozatal folyamata (Mintzberg) 1.Probléma azonosítása Felismerés Diagnózis 2. Megoldás kialakítása Keresés Kidolgozás 3. Szelekció Szűrés (konjunktív, diszjunktív) Értékelés, választás Engedélyeztetés
1. A probléma felismerése a DH pszichológiai jellemzői szervezet jellemzői a probléma által érintett szervezeti DH tulajdonságai
Értékelés, választás 1.Intuitív választás 2.Alku 3.Elemzés
A stratégiai döntések dinamikája - megszakítás - késleltetés, felgyorsítás - ciklusok
Pesszimisták 1.Az ítéletalkotás torzítása 2.A problémamegjelenítés hibái 3.A döntési helyzet megoldásának defektusai
Optimisták 1.A metaracionalitás érve 2.A folytonosság érve 3.A struktúraérv
Köszönöm a figyelmet!