„ Szak- és felnőttképzési kutatások támogatása” „Szakképzés és gazdaság” szekció A pályaorientáció szerepe a szakképzés hatékonyságának növelésében Szűcs Norbert Dél-Alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesület
Problémafelvetés - Iskolarendszer differenciáltsága - Társadalmi egyenlőtlenségek újratermelése - PISA vizsgálatok: leginkább hazánkban determinálja a család kulturális tőkéje a diák teljesítményét; - Az iskolák homogén összetétele következtében ez a hatás felerősödik - Iskolán belüli és iskolarendszeren belüli – iskolák közötti - szegregációt - az iskolarendszeren belüli elkülönítést az etnikai alapú szegregáció tovább mélyíti
Problémafelvetés - Szakképzésben tanuló fiatalok - felülreprezentáltak a kvalifikálatlan szülők - felülreprezentáltak a hátrányos szociokulturális környezetben élők - korábbi iskolai sikertelenség - jelentős lemorzsolódás - Szakképzés - kompetenciaalapú oktatás szükségessége – „LLL” – paradigma - halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrálása - TISZK-struktúra - piaci orientáció fokozása
A kutatás célja - A szakiskolákban, illetve a stakeholder szervezeteknél zajló pályaorientációs munka jellegének, minőségének, tartalmának feltárása - Hatékonyság mérése - Policy paper a pályaorientáció hatékonyabbá tételének lehetőségeiről
A kutatás hipotézisei A jelenleg működő pályaorientációs képzések nem kellő súllyal koncentrálnak a munkaerőpiaci igények és az egyéni elképzelések harmonizálására. A sok esetben inadekvát tanulói elképzelések korrekciója nem hatékonyan történik. A pályaorientációs tanácsadást végző személyek szakmai felkészültsége nem kompatibilis a törvényhozói elvárásokkal. Megfelelő szaktudással bíró, humánerőforrás ismeretekkel rendelkező szakemberek nincsenek jelen sem a szakképző, sem a kibocsátó intézményekben. A pályaorientáció sok esetben csupán „papíron” zajlik, az elkészült pályaorientációs tervek szakmai kontrollját nem végzi el megfelelő végzettséggel és tapasztalattal rendelkező szakember, illetve ezen tervek szakmai nívója megkérdőjelezhető. Az egyes esélyegyenlőségi csoportokhoz tartozó fiatalokat (nők, romák, fogyatékkal élők) fokozottabban sújtják a pályaorientációs szolgáltatások anomáliái.
A kutatás módszertana Kérdőíves kutatás - Szakképző intézmények pedagógusai és szakoktatói körében végzett kérdőíves lekérdezés (N=500/733) Fókuszcsoportos vizsgálat - Szakképző intézményekben végzett, munkaerőpiaci szempontból aktív fiatalok - Szakképző iskolákban végzett, munkaerőpiaci szempontból inaktív, jelenleg munkanélküli fiatalok
A kutatás módszertana Egyéni interjúk (fenomenológiai megközelítésű mélyinterjúk) - Pályaorientációs tanácsadást végző pedagógusok, - Társadalmi szervezetek pályaorientációs tanácsadást végző munkatársai - Munkaügyi kirendeltségeken dolgozó, pályaorientációs tanácsadást végző szakemberek - Gyakorlati oktatásban részt vevő szakképző cégek munkatársai - Esélyegyenlőségi csoporthoz tartozó fiatalok Tartalomelemzés - Szakképző intézmények tantervei, - Pályaorientációs segédanyagok, IPR dokumentumok
A pályaorientációval kapcsolatos feladatok típusai Input – output feladatok Egyéni-csoportos fókusz Intézményen belül – intézményen kívül szakember Továbbtanulási – munkaerőpiaci fókusz Magyar – nemzetközi piaci környezet lokális – regionális környezet Esélyegyenlőségi célcsoport – nem esélyegyenlőségi célcsoport
A pályaorientációval kapcsolatos feladatok típusai – faktorelemzés, pedagógusok 1. Iskolában, tanórán végzett tevékenység tanórai keretek közötti megbeszélés szülők számára tájékoztatás nyújtása pályaválasztási börzék látogatása tanulmányi kirándulások 2. Gyakorlati képzés vállalkozások, gyárak látogatása tanműhelyben szervezett órák 3. Külsős szakemberek bevonása pályaorientációs szakember pszichológus
A pályaorientációval kapcsolatos tapasztalatok összefoglalása A munkaerőpiaci igények és a képzési kínálatok harmonizációja - Nem kellően hatékony, főként a piaci szereplők véleménye szerint (kétoldalú felelősség) - Szakképzési stratégiák jelentős része nem szűrődik le a gyakorlati szintre - TISZK - koncentráltabb együttműködés - nagyobb hatékonyságú tervezés - lehetőség a professzionálisabb és differenciáltabb pályaorientációs technikák bevezetésére
A pályaorientációval kapcsolatos tapasztalatok összefoglalása Szakmai kompetenciák, kontroll - Differenciált kompetenciaháló (lenne) szükséges - Makrotársadalmi folyamatok figyelmen kívül hagyása - Hálózati működés hiánya - Alacsony presztízsű feladatkör - Utánkövetés hiánya, hiányosságai - Számos kormányhivatal, minisztérium érintett - Szegmentálódás
A pályaorientációval kapcsolatos tapasztalatok összefoglalása Esélyegyenlőségi csoportok helyzete - Fokozott rászorultság - Szocializációs hátrány - Szociális hátrány - korai kereseti kényszer - Korai családalapítás - Jogosultságokról, lehetőségekről esetleges információk - HHH regisztráció hiányossága
A pályaorientációval kapcsolatos tapasztalatok összefoglalása Esélyegyenlőségi csoportok helyzete - IPR hatékonytalan alkalmazása - Kevés szakképző intézmény vezette be az integrációs vagy képesség-kibontakoztató felkészítést -Pl. DAR: 146/24 intézmény, 5430/909 fő (gimnázium is) - IPR alacsony fokú internalizálása - Integrált oktatás elutasítása a pedagógusok részéről - Gender-problematika relevanciája
A pályaorientációval kapcsolatos tapasztalatok összefoglalása Támogató programok - Hatékony mentoráció - egyéni fókusz, személyes kapcsolat - személyiség alaposabb megismerése - bizalom - Útravaló Program - Hallgatói Mentorprogram - LLG (Lifelong Guidance) paradigmája
A pályaorientációval kapcsolatos tapasztalatok összefoglalása Tanulói attitűd - Kevéssé tudatos döntések (RDE) - Kortárs csoportok kiemelt szerepe - Jövőkép hiánya – munkaerőpiaci lehetőségek vélt vagy valós hiánya - Nagy migrációs potenciál - Nem tudatos stratégia - LLL-paradigma elvetése
Köszönöm a figyelmet!