Fejlesztési célú adatintegrációs lehetőségek: kutatási és adminisztratív adatok Szemerszki Marianna OFI ISKOLAFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK: UTAK ÉS DIMENZIÓK január 27.

Eredményességkutatások és iskolafejlesztések  Tényeken alapuló döntéshozatal  Elméleti háttérrel alátámasztott tervezés és értékelés  Az eredményességkutatások jelentősége  Eredményességkutatások és iskolafejlesztési kutatások egymást erősítő hatása  A megalapozott differenciált fejlesztést elősegítő fontosabb kutatási eredmények:  Az eredményesség több dimenziója (tanulmányi, szociális …)  A kontextus figyelembe vétele  Szervezeti és gyakorlati megközelítés, a folyamatok vizsgálata  Közvetlen megfigyelések, kvalitatív vizsgálatok szükségessége

Iskolai eredményesség és hatótényezők Tanulási eredmények A tanulási-tanítási eredményeket befolyásoló egyéni/családi tényezők, egyéb inputok ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG A tanulási-tanítási eredményeket befolyásoló iskolai tényezők A tanulási-tanítási eredményeket befolyásoló külső tényezők

Az eredményes iskola legfontosabb jellemzői Teljesítményorientáció, magas elvárások Jó vezetés Tantestületen belüli konszenzus és kohézió A tanterv prioritásai és minősége, gazdag tanulási lehetőségek Iskolai klíma Intézményi értékelési potenciál A szülők bevonása Tantermi klíma A tanulási idő hatékony kihasználása Strukturált tanítás, differenciálás, megerősítés és visszajelzés (Scheerens et al., 2003)

Kutatások és fejlesztések  A kutatások előkészítik a későbbi fejlesztéseket, szisztematikus adatgyűjtéseket (pl. IEA-mérés, PISA- mérés, OKM)  A kutatások, elemzések a korábbi fejlesztések hatásait, beválását megvizsgálva további fejlesztéseket, finomhangolásokat alapoznak meg  A kutatások, elemzések kontextusba helyezik az eredményeket, s ezzel további fejlesztéseket alapoznak meg, esetenként nem várt összefüggésekre világítanak rá

Kutatási és adminisztratív adatok, adatintegráció – miért fontos? Tényekre alapozott oktatáspolitika, adatokra, tényekre alapozott fejlesztések, elszámoltathatóság Az egyszerű input-output adatok mellett minőségi mutatók és kontextuális tényezők figyelembe vétele A szinergiák kihasználása, redundancia csökkentése Adatintegráció: Adminisztratív adatkörök összekapcsolása Kutatási és adminisztratív adatok összekapcsolása

Adminisztratív adatbázisok előnyei  Nagy mennyiségű, jelentős értéket képviselő, teljes körű  Idősorosan összevethető adatok (többnyire)  Egymással is összekapcsolhatók (ha úgy tervezték meg)  Adminisztratív célhoz kötöttség  Jól meghatározott az adatok köre (törvényben, jogszabályban rögzített)  Ellenőrizhető adatgyűjtés és módszertan  Elméleti teljes körűség  Fontos, csak így hozzáférhető adatkörök  Nem igényel újabb primer adatfelvételt  Viszonylag olcsón elemezhető, hiszen már rendelkezésre áll

Adminisztratív adatbázisok korlátai  Jellemzően igazgatási, szabályozási célt töltenek be  Adminisztratív célhoz kötöttség  Kevésbé gyorsan tud reagálni a felmerülő igényekre (pl. jogszabály-módosítás lehet szükséges)  Az adatkör korlátozottan bővíthető (tematikai és időkorlát)  Az intézményeknek, tanulóknak csak szűkebb körére vonatkozó adatok gyűjtése nehezebb  (Szubjektív) Vélemények, nézetek, attitűdök megjelenítése hiányzik vagy erősen korlátozott  Eltérő lehet az adatok szintje és az adatokhoz való hozzáférés, elemezhetőség  egyéni, telephelyi, intézmény szintek  trend: egyéni szintű adatgyűjtés  Bonyolult adatstruktúra, túl sok adat, szakértelem szükséges

Adminisztratív adatbázisok korlátai/2  Komplexitás: egyes iskolai jellemzők nehezebben mérhetők és számszerűsíthetők  Az adatok eltérésének/időbeni változásának okait kevésbé képes megragadni, azok pusztán az adatok alapján nem mindig beazonosíthatók  A változások/eltérések egyben értelmezési kérdéseket is felvetnek

Adatok összekapcsolásának előnyei  Adminisztratív és mérési adatokon alapuló mintavétel: olyan iskolák beazonosítása, amelyek bizonyos (háttér)változókkal jellemezhetőek új és/vagy mélyebb fókusz pl. hátrányos helyzetű tanulókat nagy arányban oktató, de eltérő eredményességű iskolák vizsgálata kvalitatív módszerekkel az eredményességre ható tényezők feltérképezése céljából  Kutatási adatok összekapcsolása adminisztratív adatokkal: olyan jellemzőkre világít rá, amelyek csak új adatfelvétellel tárhatók fel DE nem szükséges valamennyi adat ismételt megkérdezése (rövidebb kitöltési idő, kevesebb teher a kérdezett részéről) pl. pedagógusok vélekedése az életpálya-modellről, tanulói motivációk vizsgálata

Tapasztalatok  Több év adatai jobban tükrözik egy-egy intézmény esetében az eredményeket: Pl. Országos kompetenciamérés: - Kis létszámú iskolák problémái - Háttérkérdőívek kitöltöttsége  Több év adatbázisának összekapcsolási nehézségei: -Intézményi azonosító változása, intézménymegszűnések, - átalakulások (nem csupán OM azonosító, de a feladatellátási hely azonosítója is fontos) -Definíciók változása (pl. HH/HHH)

Eredmények Mintavétel: számtalan példa Kutatási adatok és/vagy adminisztratív /mérési adatok összekapcsolása: Alacsony PHÉ-kel rendelkező, alacsony társadalmi státuszú (veszélyeztetett) iskolák és pedagógusaik, valamint magas PHÉ-kel rendelkező alacsony társadalmi státuszú (reziliens) iskolák és pedagógusaik attitűdjeire vonatkozó kérdőíves vizsgálat (Széll, 2015) az iskolában uralkodó légkör minőségére, a tanári attitűdök szerepének fontosságára hívta fel a figyelmet. Igazgatói és pedagógus kérdőívek összekapcsolása az iskolai légkör tényezőire és a klímával összefüggő további tényezőkre vonatkozó vélemények vizsgálatára. (Széll, 2015) Pedagógusok körében készült panelvizsgálat adatainak összekapcsolása a KIRSTAT és az OKM eredményeivel. (Sági, 2015)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!