Trójai háború KÉSZÍTETTE: Pergel Blanka 5.m

A trójai háború fegyveres konfliktus volt az ókorban az akhájok és a kisázsiai Trója között. A történet szerint a háború azután tört ki, miután Párisz, Trója hercege elrabolta Helenét, Meneláosz spártai király feleségét. Homérosz műve, az Iliász a csata meghatározó momentumait mutatja be, melynek célja Trója városának (görögül Ilion) elfoglalása volt a görög csapatok által

Érdekességek a háborúról 10 évig tartott A görög seregek legnagyobb hőse Akhilleusz volt, akit anyja születésekor belemártott az alvilág folyójába, így a fiú sebezhetetlenné vált, csak a sarka nem és ez okozta vesztét. Végül Odüsszeusz leleményességének köszönhetően bevették a várat a görögök.

A trójai faló A görögök építettek egy óriási falovat, amelybe elbújt néhány harcos. A trójaiak azt hitték, hogy ajándék, így gyanútlanul beengedték a várba. Az éjszaka leple alatt előbújtak a katonák és kinyitották a vár kapuit. A közeli szigeteknél rejtőző hajók újra kikötöttek és a görögök elfoglalták Tróját.

Erisz almája Thetisz istennő és Peleusz király lakodalmára hivatalos volt valamennyi isten, egyedül Eriszt, a viszály istennőjét szerették volna távol tartani a menyegzőtől. Erisz nagyon megharagudott ezért, és a maga módján állt bosszút. Egy aranyalmát dobott az isteni násznép közé ezzel a felírással: „A legszebbnek”. Ki is tört menten a veszekedés, a „viszály”. Három istennő is vetélkedett a legszebbnek járó címért: Héra, a családi tűzhely, Athéné, a bölcsesség és Aphrodité, a szerelem istennője. Végül Pariszt, a trójai királyfit kérték fel, hogy döntse el a versenyt. A három istennő meg is jelent a királyfi előtt. Héra családi boldogságot, Athéné bölcsességet, Aphrodité pedig a világ legszebb asszonyának szerelmét ígérte a győzelemért. Parisz a szerelem istennőjét választotta, neki ítélte Erisz almáját. Jutalmul elnyerhette a szépséges Heléne szerelmét. Megszöktette az asszonyt, s emiatt tört ki azután a görög trójai háború, amely kilenc évnyi véres tusa után Trója pusztulását hozta. A viszály istennője tehát győzedelmeskedett

A LEGSZEBBNEK

Odüsszeusz kalandjai Sokáig nem tér haza így azt hiszik meghalt. Ezalatt Odüsszeusz egy nimfánál lakott,majd az istenek parancsolatára a nimfa elbocsájtja. Már majdnem hazaért mikor Poszeidon haragjából óriási vizet zúdít rá ami elsodorja egy szigetre. A phaiakok szigetén Athéné istennő sugallatára először Alkinoosz király leánya, a „hókarú” Nauszikaá veszi oltalmába, majd maga a király. Akinoosz sok ajándékkal küldi haza. Pénelopé Athéné sugallatára íjászversenyt rendez, s annak ígéri kezét, aki Odüsszeusz íját felajzza, és azzal célba is talál. Erre a kérők közül senki sem képes, csak Odüsszeusznak sikerül. Ekkor megismerteti magát a kérőkkel, s fia és Eumaiosz segítségével valamennyüket megöli. A kérők rokonai vérbosszúra készülnek, de Athéné végül békességet szerez