XIII. MIGRÁCIÓ

1. Alapfogalmak A vándorlás olyan lakóhelyváltozás, amely településhatár átlépésével jár. Állandó népesség az egy településen állandó lakhellyel rendelkező népességet (populaţie stabilă). Lakónépesség (populaţie legală) az állandó lakóhellyel rendelkezők száma, plusz az itt ideiglenesen bejelentett népesség, mínusz az állandó lakóhellyel rendelkezők közül azok, akiknek máshol ideiglenes lakóhelyük is van. Állandó vándorlás az állandó lakóhely megváltozása. Ideiglenes vándorlás az új ideiglenes lakóhelyre való bejelentkezést és a korábbi lakóhely feladása.

2. Alapfogalmak Ingázás az a jelenség, amikor az aktív keresőnek más településen van a lakóhelye és a munkahelye, így amikor lakóhelyéről a munkahelyére és onnan visszamegy, településhatárt lép át. Napi ingázás az, amikor a személy naponta utazik a lakóhelyéről a munkahelyére és onnan vissza. Heti vagy annál ritkább ingázás az, amikor a személynek a munkahelyével azonos településen ideiglenes lakóhelye van és csak hetente, hétvégéken vagy annál ritkábban utazik állandó lakhelyére. Nemzetközi vándorlásnak nevezzük az országhatárt átlépő lakóhelyváltozást (lehet ideiglenes és állandó). Vándorlási egyenleg a településre való vándorlás és az onnan való elvándorlás különbsége, illetve nemzetközi vándorlás esetében a bevándorlás és a kivándorlás különbsége.

3. Szociológia és migráció 1. az ókortól kezdődően indoeurópai, török, majd mongol népek özönlötték el Európát 2. az újkor (XVI. sz. eleje) kezdetén megfordult a nemzetközi vándorlás iránya: az európaiak kezdtek más földrészeket elfoglalni 3. az ipari forradalom (1780) után újabb, most már gazdasági motivációjú vándormozgalom indult az Újvilág felé 4. a II. világháború után a Nyugat-Európában keletkezett munkaerő-szükséglet újabb, a fejlődő országokból érkező vendégmunkás-mozgalmat eredményezett jelentősen megváltozott a társadalmak (főként a helyi) összetétele és működése

4. A belső vándorlás átmenetének elmélete 1.a premodern társadalmakban (XIX. sz. előtt) a vándorlás kis mértékű volt és az oda- és elvándorlók száma mindenhol nagyjából egyforma volt 2.a korai átmeneti társadalmakban ( ) jelentősen megnövekszik a falvakból a városokba, valamint a falvakból a gyéren lakott határterületekre irányuló vándorlás 3.a késői átmeneti társadalmakban ( ) csökken a falvakból városokba és határterületekre való vándorlás, viszont erősödik az egymást kiegyenlítő oda- és elvándorlások mértéke 4.a fejlett ipari társadalmakban ( ) csökken a falvakból a városokba irányuló mozgás, viszont megnő a városok közötti egymást kiegyenlítő oda- és elvándorlás 5.a posztindusztriális társadalmakban (1960-) lecsökken az egymást kiegyenlítő oda- és elvándorlás is

5. A nemzetközi vándorlások átmenetének elmélete A demográfiai átmenet elméletére (5 szakasz) alapul: 1.a halálozási és a születési arányszám egyaránt igen magas 2.a halandóság javulni kezd, a termékenység magas marad (gyors népességnövekedés) 3.a halálozási arányszám tovább csökken, a születési arányszám is csökkenni kezd (továbbra is gyors a népességnövekedés) 4.a halálozási arányszám csökkenése lelassul, majd megáll, a születési arányszám tovább csökken (a népesség növekedése lelassul) 5.a halálozási és a születési arányszám alacsony szinten stabilizálódik (a népességnövekedés megáll)  a nemzetközi vándorlások átmenetének elmélete szerint a DÁE 2. és 3. szakaszában erős a kivándorlás az adott országból  a 4. és főként az 5. szakaszban erős bevándorlás indul meg az adott ország felé

6. A nemzetközi migráció okaira vonatkozó elméletek 1. Neoklasszikus közgazdaságtan makroelmélete: az országonkénti bérkülönbségek hatására a munkások az alacsony bérű országokból vagy területekről oda mennek, ahol magasabbak a fizetések. 2. A neoklasszikus közgazdaságtan mikroelmélete: az egyén azért dönt a migráció mellett, mert költség-haszon számításai alapján úgy gondolja, hogy a mozgás számára nettó haszonnal jár. 3. A migráció új közgazdaságtana szerint a migrációs döntéseket a családok vagy háztartások hozzák meg, akik nem csak haszonmaximalizálásra törekednek, hanem arra is, hogy csökkentsék a kockázatokat. 4. A duális munkaerőpiac elmélete azt bizonyítja, hogy a migráció a modern ipari társadalmak munkaerő-szükségletének a természetéből adódik. 5. A világrendszer-elmélet értelmében a migráció tulajdonképpen a piacteremtés folyamatának és a világgazdaság struktúrájának a terméke.

7. A kumulált okság hatása bár az elméletekben felsorolt okok továbbra is migrációra késztetik az embereket, az új, migráció folyamán kialakuló feltételek maguk is önállóan ható tényezőkké válnak (pl.migráns hálózatok) ezeknek a változásoknak az együttes hatására nő a migráció fennmaradásának valószínűség: ezt a folyamatot nevezik kumulált okságnak a szociológusok 6 fontosabb gazdasági-társadalmi tényezővel számolnak, amelyek ilyen kumulált formában potenciálisan hatást gyakorolnak a migrációra: 1.jövedelem eloszlás 2.a föld eloszlása 3.a mezőgazdasági termelés szerkezete 4.a migráció kultúrája 5.a humán tőke regionális eloszlása 6.a munka társadalmi címkézése

8. Globális migrációs modellek 1.Klasszikus modell (pl. AEÁ, Kanada): ösztönözték a bevándorlást és állampolgárságot ígértek, bizonyos kvóták (évi max. számú bevándorló) mellett 2.Gyarmati modell (Franciaország, Egyesült Királyság): előnyben részesülnek a korábbi gyarmatok lakósai 3.Vendégmunkás modell (Svájc, Németország, Belgium): csak ideiglenesen fogadják be és nem kapnak állampolgári jogokat hosszú idő után sem 4.Illegális modell a korábbi időszakokhoz képest jóval nagyobb a nemzetközi migráció aránya (akceleráció, a világ népességének kb. 3%-a) a legtöbb országba különböző típusú bevándorlók érkeznek (diverzifikáció) egyre több országot érint egyre több a női migráns (feminizálódás)

9. Migráció Európában  az 1970-es évek közepe óta az alacsony képzettségű vendégmunkások tömeges bevándorlását korlátozni kezdték, sőt a visszavándorlást próbálják ösztönözni  a legális bevándorlás a legtöbb EU országba ma a családegyesítési esetekre korlátozódik  az EU országain belüli mozgást nagymértékben megkönnyítették (1995-ös schengeni egyezmény)  1989 után kialakult az új migráció: között több, mint 5 millió ember változtatott lakóhelyet Európában - a jugoszláviai háború következtében további 5 millió ember menekült Európa más országaiba -új célországok jelentek meg Dél- és Közép-Európában -a célország kiválasztásában fontossá vált az etnikai „keveredésmentesség”  egyre nagyobb méreteket ölt az illegális bevándorlás, amelyet elég nehezen lehet kezelni (schengeni övezet)  az európai migránsok legnagyobb csoportja a menedékkérőkből és az alacsony végzettségű munkahelykeresőkből áll, ezekhez társultak a magas képzettségű szakemberek