11. Érzelmek és kogníció, autizmus Bircher Julianna Affektív Pszichológiai Tanszék

Érzelmek és kogníció 0 Hogyan értelmeznétek a címet?

Érzelmek és gondolkodás (ld. Mérő László: Kogníció és affektivitás c. fejezet, In Bányai É. & Varga K. (szerk.) (2013). Affektív pszichológia) 0 Platón óta: érzelmek negatív hatása az ésszerű gondolkodásra 0 Evolúciós pszichológia: nincs olyan mechanizmus, amivel a racionalitás kontrollálni tudná az érzelmeket 0 Behaviorizmus és kognitív irányzat nem foglalkozott az érzelmekkel 0 Ma már: akár segíthetik is az érzelmek a gondolkodást

Mi mindenre hat az érzelem? (ld. Mérő László: Kogníció és affektivitás c. fejezet, In Bányai É. & Varga K. (szerk.) (2013). Affektív pszichológia) 0 Percepció és tanulás 0 Emlékezet 0 Érvelés 0 Ítéletalkotás 0 Előítéletek 0 … 0 Van-e, amire nem hat?

Érzelem és kogníció? (ld. Tauszik Katalin: Az érzelmi élmény, In: Bányai É. & Varga K. (szerk.) (2013). Affektív pszichológia) 0 Kölcsönös egymásra hatás, de hogyan? 0 Különböző elméletek: 0 Kognitív kiértékelés elmélet (Lazarus) 0 Perifériális elmélet (James-Lange) 0 Arckifejezés visszajelentési hipotézis (Tomkins) 0 Önészlelési elmélet (Bem) 0 Kétfaktoros elmélet (Schachter) 0 Az érzelmek 6 komponense (Lazarus, 1991b): 0 Kognitív kiértékelés 0 Szubjektív élmény 0 Cselekvési és gondolkodási tendenciák 0 Fiziológiai változás 0 Arckifejezések 0 Érzelemre adott válaszok

Amikor ez a kölcsönhatás zavart szenved - autizmus 0 DSM-V szerint: Autizmus spektrum zavar (Az idegrendszer fejlődési zavarai-n belül) „a. Kritérium: Feltétele a társas kommunikáció és a szociális interakciók folyamatosan, többféle helyzetben is fennálló hiányossága. A hiányosság a korai fejlődési szakasztól fennáll, de előfordulhat, hogy addig nem válik nyilvánvalóvá, amíg a szociális igények nem haladják meg a korlátozott teljesítőképességét, és ez okozza a klinikailag szignifikáns működésbeli károsodást. A zavart többek között a társas kommunikáció és a szociális interakció összes alábbi, folyamatosan fennálló hiányossága jellemzi: I. Hiányosságok a társas-érzelmi kölcsönösség terén (…) II. Hiányosság a társas interakciókban használt nonverbális kommunikációban (…) III. Kapcsolatok kialakításának és fenntartásának nehézségei (…) b. Kritérium: A diagnózis felállításához szükséges továbbá, hogy a korlátozott, ismétlődő viselkedéssel, érdeklődéssel vagy elfoglaltságokkal alábbi tünetekből legalább kettő jelen legyen: I. Sztereotip vagy ismétlődő beszéd, motoros mozgások vagy tárgyak használata (…) II. Állandósághoz való ragaszkodás, túlzott mértékű kötődés a rutinokhoz, a változás túlzott kerülése (…) III. Szűkkörű, abnormális intenzitású vagy fókuszú érdeklődés (…) IV. Szenzoros ingerekre adott túlzott vagy csökkent reakció (…) c. Módosítók (…) d. Alternatívák (…)

Aut(os)+izmus = Én+állapot (Williams, 2001) 0 Sztereotípiák: empátia hiánya jellemzi, rideg szülői nevelés okozza, stb. 0 Okok? 0 Gyógyítható-e?  fejlesztéssel nagy eredmények érhetők el! „idiot savant” = félkegyelmű + tudós egyszerre (Frith, 1991) 0 „Theory of mind” hiánya (Baron-Cohen, 1985), de a mentális koruk magasabb volt a kontrollnál  specifikus deficit

F84 – Pervazív fejlődési zavarok (BNO-10 szerint) F84.0 – Gyermekkori autizmus (3. évtől, 3 fő tünetcsoport: abnormális funkciók a reciprok szociális interakciók és a kommunikáció terén + korlátozott, ismétlődő sztereotip viselkedés) F84.1 – Atípusos autizmus (később kezdődik) F84.2 – Rett-szindróma (csak lányok, beszéd, motoros készségek elvesztése) F84.3 – Egyéb gyermekkori dezintegratív zavar (normális fejlődés után, számos készség elvesztése) F84.4 – Mentális retardációval és sztereotip mozgászavarral társuló túlzott aktivitás F84.5– Asperger szindróma (az autizmustól különbözik: nincs kognitív vagy nyelvi fejlődési késés/retartdáció) F84.8 – Egyéb pervazív fejlődési zavar F84.9 – Nem meghatározott fejlődési zavar

Film a témában – egy példa: 0

Felhasznált irodalom 0 Bányai É. & Varga K. (szerk.) (2013). Affektív pszichológia – Az emberi késztetések és érzelmek világa. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt. 0 Baron-Cohen, S., Leslie, A. M., & Frith, U. (1985). Does the autistic child have a „theory of mind”? Cognition, 21, – elérhető: 0child%20have%20a%20theory%20of%20mind_SBC.pdf– 0child%20have%20a%20theory%20of%20mind_SBC.pdf 0 BNO-10 Kézikönyv 0 DSM-V Kézikönyv 0 Frith, U. (1991). Autizmus. A rejtély nyomában. Kapocs Könyvkiadó 0 Williams, D. (2001). Az autizmus egyes szám első személyben. Pannonica Kiadó 0 Honlap:

Köszönöm a figyelmet!