Horváth-Sziklai Attila hivatalvezető Gyógyszerészek az egészségfejlesztésben Budapest szeptember 29.
1. Cím Egészségfejlesztés 37. § (1) 88 Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely során az egyén növeli jártasságát saját egészségének javítása érdekében, képességet szerez az egészséges életvitel fenntartására és a változó környezethez való alkalmazkodásra. Az egészségfejlesztés a lakosság egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére, az egészséges magatartásra, az egészséget veszélyeztető ártalmak és megbetegedések megelőzésére irányuló tevékenység. 88 (2) 89 Az egészségfejlesztés tevékenységi területei lefedik az egyéni képességek fejlesztését, a közösségi cselekvések erősítését, az egészséget támogató környezet kialakítását és fenntartását, az egészséget támogató szakmapolitikai irányelvek megfogalmazását és az egészségügyi ellátó rendszer megelőzés központú áthangolását. 89 A évi CLIV. törvény az egészségügyről
1. Cím Egészségfejlesztés 37. § (1) 88 Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely során az egyén növeli jártasságát saját egészségének javítása érdekében, képességet szerez az egészséges életvitel fenntartására és a változó környezethez való alkalmazkodásra. Az egészségfejlesztés a lakosság egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére, az egészséges magatartásra, az egészséget veszélyeztető ártalmak és megbetegedések megelőzésére irányuló tevékenység. 88 (2) 89 Az egészségfejlesztés tevékenységi területei lefedik az egyéni képességek fejlesztését, a közösségi cselekvések erősítését, az egészséget támogató környezet kialakítását és fenntartását, az egészséget támogató szakmapolitikai irányelvek megfogalmazását és az egészségügyi ellátó rendszer megelőzés központú áthangolását. 89 A évi CLIV. törvény az egészségügyről
Naponta 160 ezer Évente 60 millió A Gyógyszerészek az egészségfejlesztésben
Naponta 160 ezer Évente 60 millió A Gyógyszerészek az egészségfejlesztésben
2300 ponton előzetes bejelentkezés nélkül egészségügyi intézmény (nem csak betegek!) ingyenesen A Gyógyszerészek az egészségfejlesztésben
Egészségügyi ellátás Kórházi ellátás Szakorvosi ellátás Háziorvos ellátás Gyógyszerészeti ellátás
Gyógyszerészi gondozás 3. (§) 26. gyógyszerészi gondozás: a gyógyszerész által önként vállalt, felelősen végzett dokumentált tevékenység, melynek célja együttműködésben az orvossal a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elősegítésén túl, a beteg egészségtudatos életvitele kialakításának elősegítése, megfelelő gyógyszerhasználatának szakmai segítése, együttműködő készségének növelése, életminőségének javítása, minőségileg kontrollált körülmények között; évi XCVIII törvény
Gyógyszerészi gondozás 3. (§) 26. gyógyszerészi gondozás: a gyógyszerész által önként vállalt, felelősen végzett dokumentált tevékenység, melynek célja együttműködésben az orvossal a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elősegítésén túl, a beteg egészségtudatos életvitele kialakításának elősegítése, megfelelő gyógyszerhasználatának szakmai segítése, együttműködő készségének növelése, életminőségének javítása, minőségileg kontrollált körülmények között; évi XCVIII törvény
Gyógyszerészi Gondozás a) a gyógyszertárat orvosi diagnózis nélkül felkereső beteg esetében aa) szakszerű segítség nyújtása a tünetek értékelésében és szükség esetén a beteg orvoshoz irányítása, ab) a tünetek megszüntetésére irányuló terápia ajánlása, beleértve az orvosi beavatkozás nélkül alkalmazható módszereket és a vény nélkül beszerezhető gyógyszereket, ac) a vény nélküli gyógyszerek és egyéb termékek alkalmazásához szükséges információk nyújtása, beleértve a gyógyszerelési problémák felismerését lehetővé tevő ismereteket, az ezek jelentkezése esetén szükséges teendőket, valamint a terápia felfüggesztésének vagy abbahagyásának eseteit is; b) a gyógyszertárat orvosi rendelvénnyel felkereső beteg esetében ba) a gyógyszer-expediáláshoz és a vény validálásához kapcsolódóan a fennálló gyógyszerelési problémák feltárása és megoldása, különös tekintettel egyes speciális betegségekre és állapotokra (például csecsemő- és kisgyermekkor, terhesség, szoptatás, geriátria, máj- és vesebetegség, gyógyszerallergia), bb) a biztonságos, költségtakarékos és folyamatos generikus gyógyszerhasználat elősegítése a beteg korábbi gyógyszerelésének felmérésével, gyógyszerelési problémáinak feltárásával és megoldásával, bc) az együttműködő készség javítására irányuló tanácsok adása, bd) tájékoztatás a kockázati tényezőkről és tanácsadás az egészségtudatos magatartás folytatására, az egyes betegségek és szövődményeik kialakulásának megelőzésére; c) a betegség-specifikus gyógyszerészi gondozás, mely a népegészségügyi programhoz kapcsolódóan az adott betegség és kockázati tényezői korai felismerésére, a betegség késői komplikációinak vagy visszatérésének megelőzésére, a betegek egyensúlyi állapotának fenntartására irányul és – a beteg kezelő orvosával együttműködésben – magában foglalja a kockázati tényezők felmérését és a beteg szükség szerinti orvoshoz irányítását, valamint a beteg oktatását és együttműködő készségének kialakítását, továbbá a beteg gyógyszerhasználatának irányítását. 41/2007. (IX.19) EüM rendelet
Gyógyszerészi Gondozás a) a gyógyszertárat orvosi diagnózis nélkül felkereső beteg esetében aa) szakszerű segítség nyújtása a tünetek értékelésében és szükség esetén a beteg orvoshoz irányítása, ab) a tünetek megszüntetésére irányuló terápia ajánlása, beleértve az orvosi beavatkozás nélkül alkalmazható módszereket és a vény nélkül beszerezhető gyógyszereket, ac) a vény nélküli gyógyszerek és egyéb termékek alkalmazásához szükséges információk nyújtása, beleértve a gyógyszerelési problémák felismerését lehetővé tevő ismereteket, az ezek jelentkezése esetén szükséges teendőket, valamint a terápia felfüggesztésének vagy abbahagyásának eseteit is; b) a gyógyszertárat orvosi rendelvénnyel felkereső beteg esetében ba) a gyógyszer-expediáláshoz és a vény validálásához kapcsolódóan a fennálló gyógyszerelési problémák feltárása és megoldása, különös tekintettel egyes speciális betegségekre és állapotokra (például csecsemő- és kisgyermekkor, terhesség, szoptatás, geriátria, máj- és vesebetegség, gyógyszerallergia), bb) a biztonságos, költségtakarékos és folyamatos generikus gyógyszerhasználat elősegítése a beteg korábbi gyógyszerelésének felmérésével, gyógyszerelési problémáinak feltárásával és megoldásával, bc) az együttműködő készség javítására irányuló tanácsok adása, bd) tájékoztatás a kockázati tényezőkről és tanácsadás az egészségtudatos magatartás folytatására, az egyes betegségek és szövődményeik kialakulásának megelőzésére; c) a betegség-specifikus gyógyszerészi gondozás, mely a népegészségügyi programhoz kapcsolódóan az adott betegség és kockázati tényezői korai felismerésére, a betegség késői komplikációinak vagy visszatérésének megelőzésére, a betegek egyensúlyi állapotának fenntartására irányul és – a beteg kezelő orvosával együttműködésben – magában foglalja a kockázati tényezők felmérését és a beteg szükség szerinti orvoshoz irányítását, valamint a beteg oktatását és együttműködő készségének kialakítását, továbbá a beteg gyógyszerhasználatának irányítását. 41/2007. (IX.19) EüM rendelet
Screening potenciális betegek megtalálása kiszűrése továbbirányítása Eredmény: a beteg megjelenése az orvosi ellátásban
Gyógyszer központúságtól a beteg központúság felé
EGÉSZSÉGÜGYI MŰVELTSÉG ÉS A GYÓGYSZERSZEDÉSI INSTRUKCIÓK MEGÉRTÉSE Két tablettát kell szájon át bevenni naponta kétszer! „Mutassa be, hogy hány darab tablettát kell egy nap bevennie!” Betegek jelentős része nem érti az adagolási utasításokat a gyógyszeres dobozokon. Az egyszerű instrukciók megértése is sok esetben gondot okoz a betegeknek. A nem megfelelő megértés a gyógyszerelési hibák elsődleges forrása. Egészségügyi műveltség és a gyógyszerszedési instrukciók megértése
Helyes % Forrás: Terry C Davis: To Err Really is Human: Misunderstanding Medication
INSTRUKCIÓ RÖVID, EGYSZERŰ, DE SOKAK SZÁMÁRA NEM ÉRTHETŐ Betegek számára további konkrét információk szükségesek: Mikor kell bevennem? Minden 4 vagy 6 órában? Étkezés közben kell bevenni? Instrukció rövid, egyszerű, de sokak számára nem érthető
Dr. Horváth Sziklai Attila
Mi volt a kamara feladata 2011-től? 2011-től - a liberalizáció káros hatásainak felszámolása - az új modell belakása – Szakmai rehabilitáció a gyógyszerészi kompetenciák rendezése / fejlesztése – Gazdasági rehabilitáció (a tulajdonosi pozíció biztosítása) patikaalapítás/tulajdonlás szabályozásának pontosítása tulajdonossá válás feltételinek megteremtése gyógyszertár-működtetés feltételinek megteremtése finanszírozás-korrekció megteremtése – generikus kompenzáció – gondozás díjazása (szolgáltatási díj) – magisztrális gyógyszerkészítés – Erkölcsi rehabilitáció (etikai szabályozás, etikai audit)
MNEFI – MGYK megállapodás Gyógyszerészek részvétele a népegészségügyi programokban NEM kampány !Program ! Téma választás: allergia racionális vitamin, nyomelem és ásványi anyag használat
MNEFI – MGYK megállapodás ”2.) A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a gyógyszertárak és a gyógyszerészek népegészségügyi programokban való részvételének elősegítésére együttműködnek: - a konkrét gyógyszertári népegészségügyi aktivitások kijelölésében, szakmai programjának kialakításában, - a programok lakossági és gyógyszerészeti kommunikációjában, - a programok kommunikációjához és lebonyolításához szükséges források előteremtésében, - a programok lebonyolításában, - a programok értékelésében.”
MNEFI – MGYK megállapodás
Köszönöm figyelmüket!