A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése I. né december 5. TÁMOP projekt első 2 éve Szakmai bemutató

Problémaazonosítás – hazai szinten A pályaorientációs rendszer fejlesztésének szükségességét az indokolja, hogy hiányosak, illetve az egyes szakpolitikai rendszerekben elszigeteltek a pályaorientációs szolgáltatások, amely nagymértékben hozzájárul a nem tudatos pályaválasztáshoz, növeli a képzés során a lemorzsolódást, valamint a sikertelen pályaválasztások számát. Magas azoknak az aránya, akik nem abban a szakmában helyezkednek el, amelynek gyakorlására éveken keresztül készültek, emiatt A pályaorientációs rendszer fejlesztésének szükségességét az indokolja, hogy hiányosak, illetve az egyes szakpolitikai rendszerekben elszigeteltek a pályaorientációs szolgáltatások, amely nagymértékben hozzájárul a nem tudatos pályaválasztáshoz, növeli a képzés során a lemorzsolódást, valamint a sikertelen pályaválasztások számát. Magas azoknak az aránya, akik nem abban a szakmában helyezkednek el, amelynek gyakorlására éveken keresztül készültek, emiatt a képzésbe befektetett erőforrások nem vagy nem kielégítően hasznosulnak.

Cél A hazai fejlesztés egyrészt jól illeszkedik az Európai Unióban a pályaorientációval kapcsolatos fejlesztési irányokhoz, amelynek lényege, hogy az egész életen át tartó tanulás csak akkor lehet sikeres, ha pályaorientációs tanácsadás kevesek kiváltsága helyett mindenki számára elérhetővé válik. Másrészt a hazai fejlesztés számára kedvező nemzetközi feltételek jöttek létre azáltal, hogy létrejön az egész életen át tartó pályaorientációs tanácsadás európai hálózata, amelynek egyik legfontosabb feladata az európai bevált gyakorlatok terjesztése. A fejlesztési projekt lehetőséget ad az európai tapasztalatok adaptálására is.

Részcélok  a pályaválasztás, -korrekció előtt álló egyén saját képességeinek, a választott pálya jelenlegi és várható jellemzőinek a jobb megismeréséhez,  a gazdaság számára szükséges mennyiségű és a munkáltatók igényeihez jobban igazodó szakképzett munkaerő biztosításához,  a foglalkozási szegregáció csökkentéséhez,  a tanulási lehetőségekhez való hozzáférés javításához

Bizottsági munkaanyag - Pályaorientáció: Kézikönyv szakmapolitikai döntéshozók részére Brüsszel, március 1. AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Napjainkban egyre fontosabbak a jól megtervezett – és megszervezett pályaválasztási tanácsadási szolgáltatások. Az OECD és az Európai Unió országai egész életen át tartó tanulási stratégiákat, valamint az állampolgáraik foglalkoztathatóságának fejlesztését ösztönző politikákat valósítanak meg. E stratégiák sikeres megvalósításához elengedhetetlen, hogy a polgárok rendelkezzenek a saját oktatásuk és munkavállalásuk irányításához szükséges készségekkel. Szükséges továbbá, hogy az összes polgár számára elérhetők legyenek a jó minőségű, oktatással, képzéssel és foglalkoztatással kapcsolatos információk, illetve szaktanácsok. Ennek ellenére ma még széles szakadék húzódik a pályaválasztási tanácsadási szolgáltatások átadásának módja és a közérdekű célok között. Problémaazonosítás – uniós szinten

Pályaorientációs szakpolitikai intézkedések a TÁMOP-ban  TÁMOP 222 FSZH (SZMM)  TÁMOP 221 NSZFI (SZMM)  TÁMOP 415 Educatio Kht. (OKM)  TÁMOP 318OFI (OKM)  TÁMOP 311 Educatio Kht. (OKM) Tisztán pályaorientációs fejlesztést csak a tartalmaz.

A TÁMOP 222 szerkezete  Metodikai fejlesztések megalapozása  On-line fejlesztések  Off-line pályaorientációs anyagok fejlesztése és szolgáltatások nyújtása  Szakemberek képzése, továbbképzése

A TÁMOP 222 Tervezett output és eredményindikátora (első két év) Mutató neveMértékegységKiinduló érték Célérték Pályaorientációs tanácsadásban részesülők számafő /é v Pályaorientációval kapcsolatos tréningekben résztvevő szakemberek száma fő02000 Pályaorientációval kapcsolatos tréningeket eredményesen elvégző szakemberek száma fő01900 Pályaorientációs tanácsadást igénybe vevők elégedettsége %0+ 20% Posztgraduális képzésben résztvevők számafő050 Új FIT mappákdb0100 Felújított FIT mappákdb050 Pályaorientációt támogató segédanyagok számadb010 Pályaorientációs filmekdb020 Új pályaorientációs nemzeti portál látogatottsága Egyedi látogatók száma éves átlagban [1] [1] +20% [1] [1] Epalya.hu 2007 évi ügyfélforgalmi adatai alapján

Az új pályaorientációs szolgáltató rendszer fenntarthatósága az ESZA támogatás megszűnését követően 1A MpA (munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű rétegeknek) 1B NSZFT (SZMM + OKM együttesen) 1C költségvetési törvény 20XX (?) 2A megyei önkormányzatok, megyei jogú városok  kistérségi társulások;  régiók

Friss információk a pályaorientációs szakpolitika világviszonylatú és európai alakulásáról

Meghívottak 1.Lannert Judit 2.Varga Júlia (BCE) 3.Szilágyi Klára (SZIE-OKI) 4.Völgyesy Pál 5.Ritoókné Ádám Magda (ELTE PPK) 6.Kaszás Judit (NSZFI) 7.Bara Gábor / Fedor Mihály (HEP IH) 8.Kiss István (FETA) 9.Fehér Ildikó (KMRMK) 10.Harkányi Adrienne (FSZH) 11.Zakar András (SZTE ÁJK) 12.Vladiszavlyev András (NPK) 13.Takács Ildikó (BMGE) 14.Szatmáriné Balogh Mária 15.Juhász Ágnes (Taninfo- BMK) 16.Bonfig Ágnes (OFA) 17.Tóth Anikó (SZMM) 18.Weinper Mária (SZMM) 19.Hámoriné Váczy Zsuzsa (OKM) 20.Hídvégi Péter 21.Gönczi Károly 22.Benedek László 23.Székely Vincze 24.Kárpát József (MSZT) 25.Mihály Ildikó