1 TÁRKI-TUDOK ZRT. Mit tehet az iskola? Kitörési pontok a nemzetközi és hazai adatok tükrében Lannert Judit előadása Szécsény, 2011 április 29. Krúdy Gyula Művelődési Ház

2 TÁRKI-TUDOK ZRT. Miről lesz szó? Mit mondanak a PISA tényei? Mit mondanak a magyar adatok? Az iskola szintjén mit lehet tenni?

3 TÁRKI-TUDOK ZRT ben javult a magyar diákok szövegértési teljesítménye Az első három mérési ciklusban a szövegértés mutatói lényegében változatlanok voltak, eredményeink többnyire a nemzetközi mezőny utolsó harmadába pozicionáltak minket. Most ez a kép megváltozott, a 2006-os 482 pontról re 494 pontra javultak az eredmények, ami az OECD átlagot is jelenti egyben. Örvendetes, hogy ez a fejlődés elsősorban a legalsó szinteken elhelyezkedő tanulók számarányának csökkentésében követhető nyomon: míg 2000-ben 22,7%, addig 2009-ben csupán 17,6% volt az arányuk. Ezzel párhuzamosan nőtt a legfelső szintekhez tartozó tanulók aránya 5,1-ről 6,1%-ra. Magyarországon 8%- kal kerültek egymáshoz közelebb a leggyengébben és a legjobban teljesítők eredménye, a jelek szerint nem a legjobbak romlásának, hanem a leggyengébbek szignifikáns javulásának köszönhetően.

4 TÁRKI-TUDOK ZRT.

5

6

7

8 PISA vizsgálat tanulsága A korai szelekciót alkalmazó országok esetében a tanulók társadalmi háttere és teljesítménye között erősebb a kapcsolat. Azokban az országokban, ahol a tanulók többsége komprehenzív típusú középfokú iskolában jár, a teljesítmény és a társadalmi háttér közötti összefüggés gyengébb. A PISA vizsgálatok alapján azt is elmondhatjuk, hogy sikeresebbek azok az iskolarendszerek, amelyek egyenlő tanulási esélyt biztosítanak minden tanuló számára, függetlenül azok társadalmi, gazdasági státuszától. Ugyanakkor azokban az országokban, amelyekben több tanuló ismétel évet, és ahol a gyerekek különböző típusú iskolákban tanulnak, a teljesítményük, képességeik szerint elkülönítve, alacsonyabb az iskolarendszer összteljesítménye.

9 TÁRKI-TUDOK ZRT. PISA vizsgálat tanulsága Nem támasztható alá semmilyen tudományos ténnyel az a népi tévképzet, miszerint minél korábban szét kell a gyerekeket válogatni és mindenkinek a megfelelő képzést adni, annál inkább gondozzuk a tehetséget. A gyakorlat ezzel szemben azt mutatja, hogy minél korábbi az elkülönítés, annál nagyobb – a reflektálatlan és differenciálatlan pedagógia révén is - a társadalmi háttér szerinti különbség és annál kisebb az esélye annak, hogy a gyerekekben rejlő képességek a családi háttértől függetlenül kibontakozhatnak. Ezáltal egyre nagyobb különbségek alakulnak ki és az oktatás összteljesítménye elmarad a várttól. A PISA vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy azokban az országokban, ahol többet költenek iskola előtti nevelésre, és ahol többen járnak óvodába, ott jobbak az eredmények. A finn oktatás színvonalát akkor közelíthetjük meg, ha az erőforrásokat nem a közoktatás felsőbb szintjeire, hanem a korai szakaszra összpontosítjuk. Amennyiben a magyar iskolarendszer 20 év alatt elérné a finn szintet, az a most született generáció életében közel hatévnyi GDP többletet termelne (ez sok tízezer milliárd forint).

10 TÁRKI-TUDOK ZRT. Minél korábban történik a beavatkozás, annál hatékonyabb

11 TÁRKI-TUDOK ZRT. Zöld könyv, a magyar közoktatás megújításáért 2008 prioritásai/III A behozhatatlan induláskori lemaradások megelőzése, a szegregáció csökkentéseszegregáció Prevenció már a kora gyermekkorban A védőnői hálózat teljeskörűvé tétele A kisgyermekkori fejlesztés intézményrendszerének bővítése Önkormányzati rendszer teljes átalakítása Közoktatási feladatellátási kötelezettség kistérségi szintre kerülése Kistérségi oktatási tankerületek létrehozása

12 TÁRKI-TUDOK ZRT. A védőnők körzetébe tartozó várandós anyák száma regionális bontásban (átlag) A védőnők által ellátott gyerekek száma regionális bontásban (átlag), Tárki-Tudok- FSZK

13 TÁRKI-TUDOK ZRT. A védőnők szerint fejlesztésre szoruló hat éven aluliak, a korai fejlesztő intézményekben fejlesztett gyermekek és a 0-4 éves népesség aránya megyénként, 2007 (%) Forrás: Népszámlálási adatok, KSH, Intézményi és Védőnői adatbázis, TÁRKI-TUDOK – FSZK

14 TÁRKI-TUDOK ZRT. Az iskolába lépők közül 3 évet óvodába járók aránya, KIR-Stat

15 TÁRKI-TUDOK ZRT. Magántanulók aránya, általános iskola, KIR-Stat

16 TÁRKI-TUDOK ZRT. Tanulói teljesítmények pedagógiai programonként Forrás: OKM, 2008 Szövegértés kompetenciamérés évfolyam8. évfolyam10. évfolyam 1995/96-os születésűekÁtlagN 1993/94-es születésűekÁtlagN es születésűekÁtlagN Általános iskola Általános iskola Szakiskola Szakközépiskola évfolyamos gimnázium évfolyamos gimnázium évfolyamos gimnázium évfolyamos gimnázium évfolyamos gimnázium évfolyamos gimnázium Összesen Összesen Összesen

17 TÁRKI-TUDOK ZRT. Diákoknak szóló programok gyakorisága, 2008,% Forrás: Kölöknet kutatás

18 TÁRKI-TUDOK ZRT. Az iskola nem működik korszerű munkahelyként, OECD

19 TÁRKI-TUDOK ZRT. Állampolgári kompetenciákra ható tényezők, CIVED 1999 DEFIGRHUPLPTSWE lány (ref. fiú) -2,58-1,91-1,77-1,75ns-3,46-4,16 könyvek száma otthon 2,451,651,762,231,121,562,95 barátokkal, házon kívül töltött alkalmak gyakorisága -2,26-2,79-1,59-1,73-1,04-1,59-1,45 híradó nézése 1,872,461,58ns2,650,84ns napilap 2,19ns -3,30ns-3,05ns továbbtanulási hajlandóság 3,296,136,386,026,012,254,90 anya iskolázottsága középfok (ref. alap vagy kevesebb) 3,23-4,114,59ns3,993,02ns anya iskolázottsága felsőfok (ref. alap vagy kevesebb) 3,504,037,061,924,8610,593, személyes háztartás (ref. 2 szem.) ns 8,25ns -4,13ns 5 vagy több személyes háztartás (ref. 2 szem.) ns-4,89ns -5,27ns nyitott tantermi klíma 0,81ns1,220,640,551,201,48 átlagosnál rosszabb társadalmi státuszú gyerekek aránya az iskolában -0,19ns -0,09ns-0,04-0,14 Konstans 70,0690,2863,8170,0173,5073,9665,95 R2 0,310,210,310,340,280,30,24

20 TÁRKI-TUDOK ZRT. Az iskolai szelekció csökkenti a társadalmi tőke összpotenciálját Az iskolák eltérő összetétele alapvetően újraosztja a „hasznosságokat”. Új növekedési, vagy leszakadó pályára állítja az egyént, akaratán kívül is. Azáltal, hogy az elit elkülöníti magát a többi rétegtől, megfosztja őket attól az esélytől, hogy a társadalmi tőkéjüket növeljék, ami egyrészt az elittel való interakció során tudna gazdagodni. A kapcsolati hálók csonkasága azon túl, hogy nem segíti elő egy erős normarendszer kialakulását, esélytelenné teszi a hátrányos helyzetű gyerekeket, hogy külső társadalmi kapcsolathálókkal ki tudjanak törni helyzetükből. A szelekció csökkentését megcélzó lépések az elit részéről azt a felismerést követelnék, hogy amennyiben ragaszkodnak a társadalmi tőke egyenlőtlen eloszlásából fakadó elit pozíciójukhoz, azzal csökkentik a társadalmi tőke összpotenciálját. A demokratikusabb és kevésbé szelektív iskolarendszerű országok és tanulóinak magasabb szintű gazdasági és tanulmányi teljesítménye is azt mutatja, hogy a társadalmi tőke kulturális és gazdasági tőkévé transzformálható. A nemzetek közötti versenyben így óhatatlanul lemaradnak azok, akik a társadalmi tőke koncentrációjával egyben fékezik a kulturális és gazdasági tőke növekedését is.

21 TÁRKI-TUDOK ZRT. A pedagógus kulcsszereplő A hátrányos helyzetű gyerekek kapcsolathálóit ki kell terjeszteni, tartós kapcsolatba hozva őket azokkal, akik nagyobb rátekintéssel, erőteljesebb jövőképpel rendelkeznek Azokban az iskolákban, ahol a pedagógusok hozzáértően foglalkoznak és törődnek a fiatalokkal, és akik vonzó mintát nyújtanak, ott példaképpé tudnak válni. Az iskola jó hangulata és a pedagógus elhivatottsága különösen azoknál a tanulóknál növeli a továbbtanulási aspirációs szintet – azáltal, hogy e tanulók számára a tanulás a pozitív iskolai hatások miatt fontossá válik – akiknek hátrányos helyzetükből kifolyólag szerényebb a társadalmi tőkéje.

22 TÁRKI-TUDOK ZRT. Konkrétan, mit tehetünk? Központi szinten Meg kell akadályozni, hogy leépüljenek az eddig jól működő rendszerek: védőnő, gyerekorvos,napközi Holisztikus szemléletre van szükség térben és időben: tehát a gyermek útját születésétől az érettségiig kellene követni, a család, iskola és a helyi közösség közös erőfeszítése is szükséges A helyi szereplőket hagyni kell kibontakozni, de helyzetbe is kell ehhez hozni őket A hátrányokat csökkenteni kívánó kísérletek fenntarthatóságát meg kellene oldani, azokat rendszerbe szervezni (IPR, gyerekház, tanoda, FÁK, második esély iskolái, kollégiumok) Helyi szinten az iskolának növelni kell a tanulók társadalmi tőkéjét (azzal, hogy a sajátját is növeli és erre rákapcsolja a tanulót), ezért: nyitottnak (elfogadónak) kell lennie, pedagógiai módszereiben személyreszabottnak és differenciáltnak, kreatívan kell a kapcsolatait építenie és ápolnia a szűkebb környezetével (család, helyi közösség, szakmai segítők, egyéb hálózatok), és tágabb környezetével (internet, pályázatok, partneriskolák) különösen figyelnie kell a koragyermekkori szakaszra (óvodával kapcsolat), ugyanígy a továbbtanulási utakra is (kapcsolódó középfokú, felsőfokú oktatás, szakképzés) egésznapos iskola, szakkörök biztosítása

23 TÁRKI-TUDOK ZRT. Köszönöm a figyelmet.