Változó gondolkodás, változó élet Nikolausz Kopernikusz Johannes Kepler Galileo Galilei.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Sir Isaac Newton , Woolsthorpe-by-Costerworth – , Kensington.
Advertisements

HELYÜNK A VILÁGEGYETEMBEN
Száray Miklós: Történelem III. (1. lecke)
Pedagógiai eszközök és módszerek a században
A fizika világ- és Isten-képe
Tudás, közösség, hatalom
J. J. Rousseau: Az igazságosság az emberi tudatban gyökerező érzés, amely minden cselekvést irányít. John Stuart Mill: Az igazságosság az egyének azon.
„vissza a természethez!”
A tudomány természete Társadalomtudomány = Elmélet + kutatásmódszertan + statisztika Paradigma Eredetileg mintapélda (pl igeragozás) Adott tudós közösség.
Az általános tömegvonzás törvénye és Kepler törvényei
Készítette: Tóth Enikő 11.A
Nikolausz Kopernikusz
NEWTON IDEI TUDOMÁNYOS FELFEDEZÉSEK
A KETTŐS FORRADALOM AZ IPARI FORRADALOM GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI
Newton mechanikája gravitációs elmélete
A felvilágosult abszolutizmus
Az ipari forradalom.
A bolygómozgás törvényei
Hit és Tudás Szombathely, SEK, április 4. Dr. Németh Norbert.
Bevezetés a pszichológiába
Művelődés és életmód a kora újkorban
A „hűséges kéz” és az „állhatatos szem” viszonya x A taktilis és a vizuális megismerés összekapcsolhatósága a XVII. században Szerző: Pintér Lilla Témavezető:
Einstein és a relativitáselmélet
Sir Isaac Newton (1642. jan márc.31.)
Isaac Newton.
A csillagászat keletkezése
 Eleinte a csillagászat csak a szemmel látható égitestek megfigyelésére, és mozgásuk el ő rejelzésére korlátozódott. Az ókori görögök számos újítást.
ban született a francia Le Haye-ben - jezsuita és katonaiskolában tanult - sokat utazott, pl. Magyarországon is - Ulm-ban misztikus álmot látott:
Antropológia VII. Személy - Lélek I..
KLASSZIKUS SZOCIOLÓGIA ELMÉLETEK BBTE Szociológia és Szociális Munkásképző Kar Szociológia Tanszék Szociológia szak Péter László.
VI.1. A Principia jelentősége: a szintetikus elmélet A forradalmiság tartalma A forradalmiság tartalma a szintézis a szintézis a halmozódó tudás szükségszerűen.
A fizika története az ókortól Newtonig (folytatása lesz: Newton, A fizika története Newtontól napjainkig, Az atombomba története)
Isaac Newton ( ) Newton elődei:Newton elődei: –René Descartes ( ) – mozgó anyag, mechanikai kölcsönhatás, a matematika alkalmazása –Pierre.
Összeállította: Domján Gáborné
Csillagászati és térképészeti ismeretek
Föld körüli keringés fizikája
Issac Newton Gravitáció
Newton és gravitációs törvénye
A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői -források alapján -tudományos világkép kialakulása a kora újkorban ( kopernikuszi fordulat,
Galileo Galilei élete és munkássága
A felvilágosodás jellegzetes műfaja: a levélregény
FELVILÁGOSODÁS.
Galileo Galilei élete Kelemen Dávid 9/c.
Készítette: Ivic Zsófia 10.d
Czene Alexandra 9.b.
Newton : Principia Katona Bence 9.c..
Készítette: Kotyinszki Bernadett 9.b
Isaac Newton Élete Jaczina Barnabás 9/c.
A bolygópályák kutatása Nicolaus Cusanus ( ) a világ határtalanságáról, a Föld nem középponti jellegéről, mozgásárólNicolaus Cusanus ( )
A bolygómozgás Kepler- Törvényei
Isaac Newton élete.
Isaac Newton és a gravitáció
Készítette:Kereszti Laura
Készítette:Longo Paolo
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása pluribus unum (sokból egy)
A szellem forradalma: a felvilágosodás. Az új eszmeáramlat  Angliából indul útjára a XVII. században  Az egész kontinensen elterjed  A legjelentősebb.
A dualizmus gazdasága és társadalma
18. század közepe – 19. század eleje
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása
Az újkori filozófia főbb irányzatai – empirizmus és racionalizmus
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
A FELVILÁGOSODÁS Győzelmi emlékmű, Lipcse.
A fizika mint természettudomány
Az újkori bölcselet első jelentős képviselői: F. Bacon és Descartes
A felvilágosodás előfutárai
 A korszak a Fr. Forradalommal kezdődött  Kor jelszava: Merj gondolkodni!  a felvilágosodás magában foglalja a 17. század nagy részét, de:  mások.
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Hegel ( ) rendszerfilozófiája
A felvilágosodás kora.
Galileo Galilei Készítette: Bezalló Adorján Nagy Árpád.
Előadás másolata:

Változó gondolkodás, változó élet Nikolausz Kopernikusz Johannes Kepler Galileo Galilei

A tudomány fejlődése  Csillagászat, térképészet, fejlődése   nagy földrajzi felfedezések  A tudományok fejlődése töretlen  Kopernikusz ( )  Heliocentrikus világkép felállítása  a tekintélyelvű nézetek megkérdőjelezésének elindulása  Tudományra, filozófiára gyakorolt hatása óriási  Kepler ( )  a bolygók pályája, távcső tökéletesítése  Galilei ( )  a bolygók mozgása, szabadesés, ingamozgás  Giordano Brunó ( )  a világegyetem végtelen  az egyház támadása } Egymást generálják

 Az egyház támadása   inkvizíció tevékenysége  Brunó máglyahalála  index bevezetése  felforgató művek ellen  De a tudományos felfedezések tudósai   tagadták Isten létét  átformálták  az ember felfogását önmagáról Az egyház állásfoglalása Giordano Brunó ( ) Heliocentrikus világkép

Az inkvizíció egyik félelmetes eszközei

Az inkvizíció

 A tudományos felfedezések tudósai   tagadták Isten létét  átformálták  az ember felfogását önmagáról  Természettudományos felfedezések  Boyle - gáztörvény  Huygens - fény hullámtermészete  Vesalius - anatómia megalapozása  Harvey - vérkeringés  Leewenhoeck - mikroszkóp  Newton munkássága  általános tömegvonzás, mechanika törvényeinek megalkotása  matematikailag leírhatóvá tette a természetet  az emberi gondolkodás új alapokra helyeződik A tudomány fejlődése Leewenhoeck mikroszkópja

Empirizmus és racionalizmus  Természettudományos felfedezések  az emberi gondolkodás új alapokra helyeződik   A skolasztika tagadása  ismeretelméletek kialakítása   Francis Bacon René Descartes empirizmus  racionalizmus A tapasztalat elsődlegessége az ész mindenhatósága   Következtetés általánosítás   általánosítás egyedi jelenségek  Az ész, a ráció  emberi test = gép, csak bonyolultabb mint az állat, a lélek viszont hallhatatlan

Isaac Newton Francis Bacon René Descartes

 Isaac Newton ( )  Matematikai eredményei: binomiális tétel, differenciál- és integrálszámítás.  Fizikai eredményei: mechanika newtoni mozgástörvényei,  Az általános tömegvonzás elméletét fő művében a Principiában közölte.  Tudományfilozófiai jelentősége abban áll, hogy megfogalmazta és hosszú időre meghatározta a természettudományos kutatás módszerét és alapvető célját, munkásságában szakított a középkori statikus világ- képpel, helyette egy dinamikus, egységes világszemléletet adott, amely- lyel a mechanikus materializmus filozófiájának természettudományos alapjait teremtette meg

A társadalom jelenségeinek kutatása  Természettudományos felfedezések alkalmazása  Az állami irányítására  Államelméletek kialakítása  Francis Bacon  tudomány által szervezett tökéletes társadalom (Nova Atlantis)  Tommaso Campanella  Totális, egy hierarchikusan felépített, az Egyház által irányított világállam vízióját vázolja fel (Napállam)  Hugo Grotius  Nemzetközi jogot követel a természetjogból kiindulva  A politikai hatalomról és a nemzetközi jogról írva a népszuverenitás, a zsarnokölés eszméje mellett foglalt állást

Az angol felvilágosodás  Természettudományos felfedezések  természet és társadalom jelenségei kutatása a tapasztalatra épülő filozófiát  társadalomra kezdik alkalmazni  felvilágosodás megjelenése  az értelem, tudás jobbító ereje  Angol felvilágosult gondolkodói  társadalmi szerződés elméletének megjelenése   Thomas Hobbes  John Lock „ember embernek farkasa”természetes jogok (mindenki, mindenki ellen) egy részéről lemond  abszolút állam alkotmányos monarchia a társ. szerz.   a társ. szerz. felbontható

 John Locke ( )  Polgári kormányzatról című művében a politikai liberalizmus eszméjének alapjait rakja le, amely szerint a kormányzati hatalmat társadalmi szerződés teremtette, amelynek feladata az emberek személyes szabadságának és tulajdonának védelme, a nemzetnek joga van ezt felbontani, ha az állam nem teljesíti feladatát.  Értekezés az emberi természetről című művében kifejti, hogy velünk született eszmék nem léteznek (tabula rasa), az újszülött tudata tiszta, amelyre az érzéki tapasztalat írja rá a külvilágból érkező információt.

John LockeThomas Hobbes

Az ember […] teljesen egyenlőnek és szabadnak született. Megvan a joga, hogy békésen, zavartalanul éljen azokkal a jogokkal, amelyeket a természeti törvény neki nyújt […] A természet nemcsak arra ad jogot, hogy megvédje javait: azaz életét, szabadságát és vagyonát a mások jogtalansága vagy merénylete ellen, hanem arra is, hogy ítéljen és meg is büntesse azokat, akik a természeti törvényt megsértik. […] Ám de az államban ez az önbíráskodás nem lehetséges. […] E jog az államra van átruházva […] a korlátlan uralom, amelyet némelyek úgy szeretnek föltüntetni, mint az egyetlen lehetséges kormányformát, valójában összeférhetetlen a polgári társadalommal. (John Locke: Két értekezés a polgári kormányzatról)

Az életmód változásai  Az iparosodó területeken  gyökeres az élet átalakulása  vetésforgó  több termény  takarmánynövény  istállózó állattartás (takarmányozás)  trágyázás  Mg. árutermelés  nagybirtokokon alakul ki  bérmunkások alkalmazása  A mezőgazdaság fejlődése  nagyobb népességet tud eltartani  városok számának és népességének 

Az életmód változásai  A gazdaság átalakulásával  A városi életmód is átalakul  faházak  kőházak  kémény, nagyobb ablakok,  úr, asszony, cselédség elkülönülése  lakás és az üzlet vagy műhely  külön épületbe kerülnek  Az „új” város  a korábban nem látott ellentétek városa tőkés vállalkozók  bérmunkások, nyomorgók tömegei  higiénia , tisztálkodás   éhínségek és járványok

The English satirical artist, William Hogarth ( ) gives glimpses of the street life of such people as well as poorer dependent laborers in drawings like Beer Street.

„The Fellow 'Prentices at their Looms” by William Hogarth. It shows the interior of a weaver's workshop

In the overwhelmingly agrarian world of the Ancien Regime, most people lived in the countryside, not in cities like London. In this scene of rural workers at rest, describe how these people compare with urban folk and the upper classes in the preceding images.

Beggars Recieving Alms at a Door The rat-poison peddler (The rat catcher) Beggar seated on a bank Rembrandt van Rijn ( )

A Family saying Grace The Pancake Baker

A londoni tűzvész 1666 Londoni kikötő Megjelennek a tervrajzok

A London Coffee House of the 1660’s