A szülői szerepvállalás szerepe: Terepkísérlet hátrányos helyzetű francia iskolákban Hélène Giacobino Ügyvezető igazgató J-PAL Europe Scharle Ágota Vezető kutató, ügyvezető igazgató Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában B Onjouhhhh

Motiváció Jelentős eltérések vannak a különböző társadalmi helyzetű családok között a szülői szerepvállalás mértékében Van-e oksági kapcsolat a jómódú családból jövő gyerekek jó iskolai teljesítménye és a szüleik nagy mértékű szerepvállalása között? Lehet-e befolyásolni a szülők szerepvállalását?

Kérdések Befolyásolja-e a szülői szerepvállalás a tanulás eredményességét? Lehetséges-e növelni a szülői szerepvállalás szintjét? Hatással van-e a nagyobb szülői szerepvállalás a gyerekek teljesítményére ? A programrésztvevőkre kifejtett hatás átterjed-e más családokra is? Az átgyűrűző hatások különösen fontosak, mivel általában a jelentkező családok csak kis része vesz részt az ehhez hasonló programokban

A program 6. osztályos tanulók, hátrányos helyzetű városi iskolák, Franciaország (20 százalékuk elsőgenerációs bevándorló) Az első trimeszterben három szülői értekezlet Ki kicsoda az iskolában; mindenki képes segíteni a gyermekét (de hogyan?); mihez kezdjünk a bizonyítványokkal? Tapasztalatcserélési lehetőség a szülők számára Rendkívül alacsony költségek

Elmélet Ha a szülő tudatossága nő => hatékonyabban tudja segíteni a gyereket és hamarabb észreveszi a problémákat => a gyerek magatartását és teljesítményét javítja => javítja az osztály munkakörülményeit => a gyerekek pozitív hatással vannak egymásra

Intézményi keretek Az iskolakerület (Párizs elővárosi területe) igazgatója implementálni szeretné a programot Felveszi a kapcsolatot egy kutatócsoporttal, ami megtervezi a kísérletet Megállapodás: -Egy mindenki számára megfelelő programdesign kialakítása -A releváns kimeneti változók és ezek mérési módjának meghatározása 34 iskola meggyőzése a kísérletben való részvételről Finanszírozási források: French Experimental Fund for the Youth

Miért van szükség random kísérletre? -Tegyük fel, hogy meghívjuk a szülőket egy megbeszélésre -Néhányan eljönnek: ők lesznek a kezelt csoport -Néhányan nem jönnek el: ők a kontroll csoport Nem lenne helyes összehasonlítani a kezelt és a kontroll csoport kimeneteit, mert a két csoport tagjai nagy valószínűséggel különbözőek Még a megfigyelhető tulajdonságok alapján is

Miért van szükség random kísérletre? A kísérletben részt vevő szülők között több az értelmiségi és nagyobb részük nem egyedülálló szülő Viszont nagyobb részük nevel fiú(ka)t és relatíve rossz jegyekkel rendelkező gyereke(ke)t Ha összevetettük volna az önként jelentkező és a nem jelentkező családokat, azt találtuk volna, hogy a kezelt csoportban lévő gyerekek rosszabb osztályzattal rendelkeztek magatartásból az év végén Az elvégzett randomizált-kontrollált vizsgálat eredményei épp az ellenkezőjét mutatják!

A kísérlet felépítése A randomizálás lehetséges módjai: -iskolák között -iskolákon belül, osztályok között -osztályokon belül, diákok között Az iskolák között nem lett volna értelme randomizálni (csak 37 iskola) Amennyiben léteznek, a közvetett hatások (spilloverek) mérése is célunk A végső kialakításban a résztvevőket az osztályok és a diákok szintjén is véletlenszerűen választjuk

A kísérlet felépítése 1.Az önként jelentkező szülőket kiválasztjuk (6. osztályosok) 2.Minden iskolán belül az osztályok felét kisorsoljuk 3.Csak a kezelt osztályokba járó gyerekek önként jelentkező szüleit hívjuk meg a gyűlésekre Biztosítja, hogy a kezelt és a kontroll csoportba kerülő családok hasonlóak legyenek Az év végi esetleges szignifikáns különbségek biztosan a beavatkozásnak köszönhetők

Felépítés: négy csoport Kezelt osztályok (randomizálás során bekerült) Kontroll osztályok (randomizálás során kikerült) Jelentkezők Nem jelentkezők Jelentkezők Nem jelentkezők Összevetés

Minta 34 általános iskola, 183 osztály, hatodik osztályos tanuló 20% önként jelentkező A jelentkezők között a ténylegesen részt vevők aránya 50%

Eredmények A szülők viselkedése és visszajelzése A diákok magatartása A diákok kognitív teljesítménye

Mérés Több adatforrás: Szülők: év végi kérdőív (válaszadási arány: 80%) -Személyes találkozók a tanárokkal, szülői munkaközösségben való részvétel, a helyi viszonyok megértése, stb. Diákok: Egységesített dolgozat év elején és év végén + iskolaszintű adminisztratív feljegyzések (iskolakerülés, magatartás) Tanárok értékelése a szülői szerepvállalást és a diákok erőfeszítéseit és magatartását illetően

Szülői szerepvállalás Önként jelentkezőkNem jelentkezők Kezelt osztályKontroll osztály Kezelt osztályKontroll osztály Szerepvállalás pontszám 0.127** A szerepvállalás pontszám az otthoni (pl. házi feladatok ellenőrzése) és az iskolai szerepvállalás (pl. szülői értekezleten való részvétel) mértékét, valamint a percepciókat összesíti (pl. iskolával való elégedettség) Az átlag 0, különbség a sztenderd hiba százalékában.

A szülői szerepvállalás változása A szülői szerepvállalás mértéke százalékkal nőtt Az értelmiségi és a fizikai foglalkozású szülők között hasonló növekedés A szülők szerepvállalása nem hatott a többi szülőre A szülőkre kifejtett hatás szignifikáns javulást eredményezett a diákok magatartásában

A diákok magatartása és kognitív eredmények Önként jelentkezőkNem jelentkezők Kezelt osztály Kontroll osztály Kezelt osztály Kontroll osztály Iskolakerülés (fél napok száma) 3.116** **4.245 Fegyelmezést szolgáló szankciók 6.4%**11.0%9.1%**11.5% Jó magatartás35.5%**29.0%39.4%**34.8% Némi hatás a tanárok által adott jegyekre (részben a magatartást tükrözheti) Nincs hatás az egységes, kívülről osztályozott dolgozatok pontszámaira (de: a gyerekek nem feltétlenül voltak ösztönözve a jobb teljesítményre)

Tanulságok A programnak bizonyított hatása volt a szülői szerepvállalásra és a gyerekek magatartására A kezelt osztályokban az összes diák magatartása javult, azoké is, akiknek a szülei nem vettek részt a programban A hatások meglehetősen nagynak számítanak, annak ellenére, hogy a program kevésbé volt intenzív

Szakpolitikai tanulságok Fontos terület, de korlátozott politikai szerepvállalás Egyszerű és olcsó program A szakszerű értékelés meggyőzheti az iskolákat vagy a kormányzatot arról, hogy érdemes lehet hasonló beavatkozásokat végrehajtani Az átgyűrűző hatások jelenléte azt sugallja, hogy a programot megéri végrehajtani akkor is, ha csak kevesen vagy nem az elsődleges célcsoportból vesznek részt benne A program kiterjesztése Franciaországban folyamatban van, Chilében és a Dél-Afrikai Köztársaságban pedig ismétlik