GAZDASÁGPOLITIKÁNK A XXI. SZÁZADBAN VJ 2016

A Globalizáció A globalizáció olyan, alapvetően hatalmi- gazdasági természetű folyamat, amelynek során a világgazdaság legerősebbé váló szereplői a legjelentősebb nemzetközi intézményeken keresztül, az adott és általuk is formált jogi keretek között, saját érdekeik alapján egységesítik és általános érvényűvé teszik a gazdasági és politikai játékszabályokat

AZ ÖSSZEESKÜVÉSELMÉLET, MINT VÁD AZON URALMI CSOPORTOK FEGYVERE, AMELYEK INFORMÁLIS HATALMUK RÉVÉN FORMÁLJÁK A FELSZÍNI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉT, ÁM AZ EZT FELTÁRÓ ELEMZÉSEKET EZZEL A VÁDDAL KÉPESEK DISZKREDITÁLNI. /POKOL BÉLA, KEES VANDER PIJL/

KAPITALIZMUS /KORNAI J/ A MAGÁNTULAJDON DOMINÁNS DÖNTŐ A PIACI KOORDINÁCIÓ ÉRDEMI KAPITALIZMUS ELLENES ERŐ NINCS

SZOCIALIZMUS /KORNAI J/ A KÖZTULAJDON DOMINÁNS DÖNTŐ A BÜROKRATIKUS KOORDINÁCIÓ A DOMINÁNS PÁRT KAPITALIZMUS ELLENES

1968 (AKIÉ A PÉNZ, AZÉ A TÖRTÉNELEM) ÉLETMÓDFORRADALOM – EUFÉMIZMUS A NAGY GENERÁCIÓ REFORM – SOKFÉLE ÉRTELMEZÉS ÚJ GAZDASÁGI MECHANIZMUS

EGY MORBID PÁRHUZAM Szocializmus Kettős hierarchia Ország-, régió specifikus Reálgazdaság- pénzügyi gazdaság „brigád” Globál világ Kettős hierarchia Költség specifikus Pénzügyi gazdaság – reálgazdaság „training”

1968 INDIREKT GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS A DÖNTÉSI JOGKÖRÖK DECENTRALIZÁLÁSA A PIACI MECHANIZMUS FELHASZNÁLÁSA A TERVEZÉS ELSŐDLEGESSÉGE VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ BIZTOSÍTÉK: NAGY HORDEREJŰ STRUKTÚRAPOLITIKAI DÖNTÉSEK

1968 SPECIÁLIS DÍSZÍTŐ SORAI MÁSODIK GAZDASÁG TSZ MELLÉKÜZEMÁGAK

FUROBOTN-PEJOVICH A tulajdonjog emberek közötti olyan szankcionált viszonyokra vonatkozik, amelyek a dolgok létezéséből fakadnak, s ezek használatával kapcsolatosak

A VÁLLALAT MAGÁNTULAJDONA-JOGOK A VÁLLALAT JÖVEDELMÉHEZ VALÓ JOG (REZIDUÁLIS) /1/ A MUNKASZERVEZETBE TÖRTÉNŐ FELVÉTEL ÉS ELBOCSÁTÁS JOGA /2/ AZ /1/ ÉS /2/ ELIDEDENÍTÉSÉNEK JOGA

PATERNALIZMUS ÖNLEGITIMÁCIÓ (POLITIKA, DOMINÁNS PÁRT): A PÁRT JOBBAN TUDJA, MINT MAGA A NÉP, HOGY MI A NÉP ÉRDEKE, MIT KÍVÁN. A BÜROKRÁCIA A SZÜLŐ, A TÁRSADALOM MINDEN MÁS RÉSZE A GYEREK,→ GYÁMKODÁS

PUHA KÖLTSÉGVETÉSI KORLÁT PUHA DOTÁCIÓ PUHA ADÓZÁS PUHA HITEL PUHA ADMINISZTRATÍV ÁR

1984: VÁLSÁGJELEK, RADIKÁLIS REFORMOK (IGÉNYE) ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ VAGYONÉRDEKELTSÉG ÚJ VÁLLALATVEZETÉSI FORMÁK (TULAJDONLÁSI FUNKCIÓK TELEPÍTÉSE) TŐKEÁRAMLÁS BANKRENDSZER TOVÁBBFEJLESZTÉSE MONETÁRIS SZABÁLYOZÁS SZÜKSÉGESSÉGE

A magyar stabilizációs program pillérei (1995) 1.Pénzpolitikai 2.Fiskális 3.Szociális ell. csökk. kiad. csökk. 4.Jövedelempolitikai

A Bokros program mai szemmel Antal LászlóLóránt KárolyBogár László ++/- -

KÉT MEGKÖZELÍTÉS LIBERÁLIS, MAINSTREAM (CSIILAG I) KONZERVATÍV, „II” (LÓRÁNT K)

A magyar gazdaságpolitika hagyományos kerete Stop-go ciklusok az ötvenes évek óta: fogyasztásra összpontosító voluntarista gazdaságpolitika (go), majd az erőforráskorlátba (külső finanszírozási korlátba) ütközés (stop) „stop” = megszorítás + némi reform Ha a nyomás enyhül, jöhet újra a költekezés Háttere a szocializmusban: fogyasztás (jólét) növekedése = a rendszer legitimációja 1956 után a politika kerüli a radikális változásokat és a konfliktust Háttere a rendszerváltás után: választási ciklusok + a „szolgává” érett társadalom (Hayek) „koraszülött jóléti állam”

A („koraszülött”) „népboldogító” jóléti állam következményei Túlzottan paternalista, „népboldogító” jóléti állam A társadalmi attitűd megváltozik: 1. az öngondoskodás, teljesítményelv, társadalmi felelősség háttérbe szorul 2. az államra való támaszkodás, kegyeitől való függés dominánssá válik (→ „szolgává” érett társadalom) Romboló hatás a potenciális növekedés tényezőire: 1. Adóelvonás nagy 2. Elégtelen közteherviselés 3. Alacsony megtakarítási ráta 4. Alacsony aktivitási ráta

„szolgává” érett társadalom „…a mindenre kiterjedő kormányzati ellenőrzés nyomán kibontakozó legfontosabb változás pszichológiai jellegű, a népesség jellemének átformálódása. Ez szükségképpen lassan megy végbe egy olyan folyamat során, amely nem mindössze néhány évet vesz igénybe, hanem egy vagy két generációt is átfoghat. Fontos felismernünk azt, hogy egy népesség politikai eszméi és viszonya a hatalomhoz épp annyira következményei, mint okai az életkeretet adó politikai intézményeknek.„ Friedrich A. Hayek Magyarországon nem képes többséget szerezni demokratikus választásokon olyan gazdaságpolitikát valló politikai csoport, amelyik a koraszülött jóléti állam intézmény- és gondolkodásrendszerének a visszaszorítására törekszik.

Stop-go ciklusok a rendszerváltás után Forrás: MNB

Közteherviselés A közteherviselés szintje elégtelen: „kevesen fizetnek túl sokat” –A jövedelmek közteherviselés alóli kivonásának meghatározó csatornája a látszatvállalkozások tömeges jelenléte. A társadalomban gyökeredző okok: – Adótudatosság hiánya (az adóbevételek és a közösségi fogyasztás kapcsolatának elégtelen ismerete) –A társadalmi felelősség, szolidaritás hiánya („koraszülött” jóléti állam) A szabályozásban gyökeredző ok: –az adórendszer adó-bújócskára késztető „anomáliái” 1. a többletteljesítményt túlzottan diszkrimináló progresszív kulcsok 2. a kedvezmények, az adóalapot csökkentő tételek átláthatatlan szövevénye

Az elégtelen közteherviselés következményei Igazságtalan közteherviselés → az adózók növekvő és tartós elszivárgása Ördögi kör! A munkajövedelmekre rakodó magas adóék A legális foglalkoztatás alig növekszik Társadalombiztosítási alapok hiánya A közvetett adók preferálása a közvetlen adókkal szemben

Foglalkoztatás I. A transzformációs válság során ~ fővel, 3,7 millióra csökkent a foglalkoztatottak száma, és azóta is e körül mozog. A foglalkoztatási ráta 70%-ról tartósan ~55 %-ra esett. Az igazi probléma: az állásukat vesztettek több mint fele véglegesen inaktívvá lett (elő- és rokkantnyugdíjaztatás, „egyéb” inaktív) Az aktivitási ráta (fogl. + munk. ráta) tartósan ~60 % -ra esett Az érem két oldala: – Munkapiaci kereslet: csökkent és szerkezetileg is átalakult – Munkapiaci kínálat: csökkent, a „koraszülött” jóléti állam miatt (a jóléti pénzbeli szolgáltatások szintje nem sokkal marad el a piaci teljesítménnyel szerezhető jövedelmektől)

Foglalkoztatás II. A munkapiac további sajátosan magyar anomáliája: Miközben a foglalkoztatás majdnem 1 millió fővel csökkent, a közszektorban alkalmazottak száma de facto stagnált! Az államháztartás aktív a munkapiaci feszültségek (látszat) enyhítésében ( „koraszülött” jóléti állam) A „közszféra lsz./üzleti szektor lsz.” ill. az „eltartottak/eltartók” fenntarthatósági mutatók veszélyesen megnőttek. A minimálbér emelések miatti költségemelkedés a munka- intenzív iparágakban a legális foglalkoztatás jelentős csökkenéséhez vezetett. A munkapiaci kínálatot csökkentő további jóléti tényező a felsőoktatási expanzió

Megtakarítások Hagyományosan alacsony megtakarítási ráta A megtakarítások mögöttes motivációi: –A 80-as évekig kizárólag a fogyasztásra való felkészülés –A rendszerváltás után ugyan már megjelent a felhalmozási, óvatossági (előtakarékosági) funkció, de továbbra is a fogyasztásra való felkészülés a domináns motiváció. Mindezek okát ismét a „népboldogító” jóléti államban kell keresnünk Az elégtelen belföldi megtakarítást mindig a külföld megtakarításai fedezték → az ország külföldi tartozása megugrott

Ikerdeficit A tartós egyensúlytalanság mutatója Miért káros? Államháztartási hiány (GDP%) Tartósan több jövedelem áramlik ki, mint amennyit megtermelünk Az ország külföldi tartozása nő Az ország sebezhetősége nő Hosszú távon finanszírozhatatlan, fenntarthatatlan A kormányzat (lényegesen) többet költ, mint amennyi az adóbevétele Növekszik a GDP arányos államadósság Az ország a jövő generációk terhére eladósodik Hosszú távon fenntarthatatlan Forrás: MNB statisztikák, Lóránt Károly számítások Forrás: Eurostat

Ikerdeficit Kérdés: az ok-okozati összefüggés iránya Államháztartási hiány (GDP%) Pazarló gazdaságpolitika, “dőzsölés” = az állam rossz gazda, sokat költ és nem hatékonyan Elhibázott transzformáció, rossz gazdaságpolitikai döntések = életképtelen gazdaságszerkezet (elégtelen adóbevételek)

A folyó fizetési mérleg tartós egyensúlytalanságának okai Elhibázott piacgazdasági átmenet Túlzott mértékű 1. liberalizáció 2. dereguláció 3. privatizáció Kezdetben túlságosan szigorú gazdasági-jogi keretek (pl. csődtörvény) Következmények: 1. hazai tulajdonú vállalatok piacvesztése, amely a külkereskedelmi (és a folyó fizetési) mérleg egyenlegében érhető tetten 2. 1,5 millió munkahely megszűnése

A piacgazdasági átmenet célja Növelni a hatékonyságot, versenyfeltételeket teremteni ahol lehetséges, szabályozni ahol szükséges a piacgazdaság intézményi hátterének megteremtése  (államadósság kezelése)  privatizáció  dereguláció  liberalizáció  gazdasági-jogi keretek megteremtése (Gt., versenytörvény, csődtörvény, magántul a jdon védelme, számviteli törvény stb.)

Az államadósság alakulása dec. 31.: nettó adósság 0,5 millárd $ dec. 31.: nettó adósság 14,9 millárd $ + kamat11,1 milliárd $ + árfolyamveszteség 2,1 milliárd $ + nettó forrásbevonás 1,2 milliárd $ dec. 31.: nettó adósság 64,4 millárd $ Forrás: IMF Yearbook 1987, MNB statisztikák, Lóránt Károly számítások

HALMOZOTT NETTÓ ERŐFORRÁS-ÁRAMLÁS NETTÓ ADÓSSÁGÁLLOMÁNY – KAMAT – AZ ADÓSSÁGMENEDZSELÉS TISZTA FORGALMI KÖLTSÉGEI = HALMOZOTT NETTÓ ERŐFORRÁS-ÁRAMLÁS

A Magyar Piacgazdasági átmenet következményei  privatizációs kényszerhelyzet, irreálisan magas adósságszolgálat  egyszeri FDI beáramlás, folyamatos jövedelem kiáramlás  duális gazdasági szerkezet kialakulása  piacvesztés ( )  tömeges vállalati csődök, a pénzügyi szektor külföldi tulajdonba kerülése (bankok: 90%, biztosítók: 100%)  államadósság kérdése (nem éltünk az adósságelengedés lehetőségével)  privatizáció (a természetes monopóliumokat is, úgy mint energiaszektor)  dereguláció (egyenlőtlen feltételek a külföldi és a belföldi szektor számára)  liberalizáció (teljes liberalizáció)  gazdasági-jogi keretek megteremtése (Gt., versenytörvény, csődtörvény, magántulajdon védelme, számviteli törvény stb.)

Piacvesztés és a duális gazdaság Forrás: KSH évkönyv, GM külker statisztikák

Alacsony foglalkoztatottság Reálgazdasági jellegű problémák ÁllamháztartásAdósságszolgálat Alacsony fogalkoztatottság Külföldi tulajdonú vállalatok dominanciája (Duális gazdaság szerk.) Adóelkerülés Hárompilléres nyugdíjrendszer Túlköltekezés (a szociálpolitika foglalkoztatásellenes súlypontjai) Magas államadósság, magas kamatterhek (Adósságszolg.: GDP 4-5%) A éves korosztály foglalkoztatottsági szintje Magyarországon az egyik legalacsonyabb a közép-kelet-európai térségen belül 2007-ben 57,3%, 2008-ban 56,7% volt - KSH (közép-kelet-európai átlag 63,2%) Az alacsony foglalkoztatottság ugyan aránylag alacsony munkanélküliségi rátával jár együtt, de... a tényleges “munkanélküliséget” csak munkanélküliségi ráta és az aktivitási ráta együttes vizsgálatával tudjuk meghatározni

Alacsony foglalkoztatottság Reálgazdasági jellegű problémák ÁllamháztartásAdósságszolgálat Alacsony fogalkoztatottság Külföldi tulajdonú vállalatok dominanciája (Duális gazdaság szerk.) Adóelkerülés Hárompilléres nyugdíjrendszer Túlköltekezés (a szociálpolitika foglalkoztatásellenes súlypontjai) Magas államadósság, magas kamatterhek (Adósságszolg.: GDP 4-5%) Aktivitási ráta az OECD országokban (%) 2007 Forrás: OECD in Sőreg, 2009

Alacsony foglalkoztatottság Reálgazdasági jellegű problémák ÁllamháztartásAdósságszolgálat Alacsony fogalkoztatottság Külföldi tulajdonú vállalatok dominanciája (Duális gazdaság szerk.) Adóelkerülés Hárompilléres nyugdíjrendszer Túlköltekezés (a szociálpolitika foglalkoztatásellenes súlypontjai) Magas államadósság, magas kamatterhek (Adósságszolg.: GDP 4-5%) Deficitkeltő hatás: bevételeket csökkenti, miközben egyes szociális juttatások összege emelkedik Számszerűsítéséhez szükség van egy viszonyítási pontra (GDP/fő arányos átlagos foglalkoztatási szint: a magyar GDP/főhöz tartozó foglakoztatási szint 63,7%) A foglalkoztatási szint 56,7%-ról 63,7%-ra történő emelkedése kb. 520 milliárd Ft többletbevételt jelentene az államháztartás számára Forrás: Sőreg Ádám számításai, 2009

Duális gazdaságszerkezet Reálgazdasági jellegű problémák ÁllamháztartásAdósságszolgálat Alacsony fogalkoztatottság Külföldi tulajdonú vállalatok dominanciája (Duális gazdaság szerk.) Adóelkerülés Hárompilléres nyugdíjrendszer Túlköltekezés (a szociálpolitika foglalkoztatásellenes súlypontjai) Magas államadósság, magas kamatterhek (Adósságszolg.: GDP 4-5%) A külföldi tulajdonú vállalatok jelenléte kezdetben rendkívül előnyösnek bizonyult A későbbiek során Magyarország a túlzott nemzetközi nyitottság vesztesévé vált (profitkivitel, gyenge KKV-szektor) Ipari termelés és társasági adóbevételek volumenindexe (1996=100) A hiányzó adóbevétel milliárd Ft Forrás: KSH, Sőreg Ádám (200) alapján

Három pilléres nyugdíjrendszer Reálgazdasági jellegű problémák ÁllamháztartásAdósságszolgálat Alacsony fogalkoztatottság Külföldi tulajdonú vállalatok dominanciája (Duális gazdaság szerk.) Adóelkerülés Hárompilléres nyugdíjrendszer Túlköltekezés (a szociálpolitika foglalkoztatásellenes súlypontjai) Magas államadósság, magas kamatterhek (Adósságszolg.: GDP 4-5%) Felosztó-kirovó (PAYG) Kötelező magánnyugdíj pénztárak Önkéntes magánnyugdíj pénztárak A nyugdíjbiztosítási alap hiánya a központi költségvetés hozzájárulásai nélkül az elmúlt 3 évben évi 600 Mrd Ft felett alakult Magánnyugdíjpénztárak tagdíjbevételei: Mrd Ft/év Ez az összeg hiányzik a nyugdíjkasszából A nyugdíjpénztárak messze a piaci átlag alatt teljesítettek, 5-6%-os működési költséggel, folyamatosan rossz döntéseket hozva (időnként a törvényi előírásokat követve...) Forrás: Sőreg Ádám (200) alapján

Adóelkerülés Reálgazdasági jellegű problémák ÁllamháztartásAdósságszolgálat Alacsony fogalkoztatottság Külföldi tulajdonú vállalatok dominanciája (Duális gazdaság szerk.) Adóelkerülés Hárompilléres nyugdíjrendszer Túlköltekezés (a szociálpolitika foglalkoztatásellenes súlypontjai) Magas államadósság, magas kamatterhek (Adósságszolg.: GDP 4-5%) Túladóztatás Szabálykerülő magatartás széleskörű elfogadottsága Alacsony adófizetési határhajlandóság  Az elrejtett jövedelmek nagyságát 1000 Mrd Ft körülire becsülik  Alacsonyabb adóbevételek → változatlan kiadási szint → egyensúlytalanság ...hacsak nem fehéredik ki a gazdaság és nem térnek vissza a magyar tulajdonú vállalkozások  Szlovák adószerkezet és adómorál: 300 milliárd Ft-al több adóbevétel A vámszabad terület vállalatai között annyi társasági adót fizettek, amennyi támogatást kaptak KKV adóterhei Társasági adó: 20% Osztalékadó: 39% Iparűzési adó: kb. 2% Összesen: 61%

Az egyensúlytalansági tényezőktől a deficit újratermelődéséig Avagy miért nem megoldás a megszorítás Magas államháztartási hiány Kiigazítási kényszer, kiadáscsökkentés Lassuló gazdasági növekedés Költségvetési bevételek és kiadások egyensúlyának felborulása Tartósan fennálló, egyensúlytalanságot előidéző problémák Növekvő államadósság Forrás: Sőreg Ádám, 2009

AMI VITATHATATLAN Duális szerkezet Magas eladósodottság Alacsony tőkeellátottság (H) Relatíve alacsony termelékenység (H) Igen kicsi hazai privát tulajdonú részarány

A NÉGY KERESZT SZOCIALIZMUS MAIN STREAM (FŐSODOR) GLOBALIZÁCIÓ NEMZETTUDAT CSONKULÁS

AJÁNLÁSOK AZ ALKOTÓKNAK KONCEPCIÓ A KÜLSŐ ADÓSSÁG KEZELÉSÉRE ALKU A GLOBÁLSZEREPLŐKKEL KINDULÁS A VALÓS HELYZETBŐL, NEM AZ ESZMÉKBŐL VERESS J 2010

KORMÁNY: KETTŐS VÁLSÁG AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KRÓNIKUS EGYENSÚLYTALANSÁGA A HAZAI VÁLLALKOZÁSOK GYENGE VERSENYKÉPESSÉGE

HELIKOPTERRŐL NÉZVE, ÁLLAPOTJELLEMZŐK AZ 1. FUNKCIÓ ÁTALAKÍTÁSA A SZUVERENITÁS MORZSÁINAK CLUSTERESÍTÉSE TESTRESZABOTT STRATÉGIAI KISÉRLET-TEHER PARTICIONÁLÁS ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK SVÁJCI FRANK SZINDRÓMA

ORTODOX STABILIZÁCIÓ H-2009 BRUTTÓ BÉRBEFAGYASZTÁS /13./ NYUGDÍJKORHATÁR EMELÉSE /13./ ÖNK. KGV. CSÖKKENTÉSE TÁPPÉNZ,CSALÁDI PÓTL., GYES/D/ LAKÁSTÁMOGATÁS, ENERGIAÁR- KOMPENZÁCIÓ

UNORTODOX STABILIZÁCIÓ H2010+ VÁLSÁGADÓK: BANKOK, BIZTOSÍTÓK, TÁVKÖZLÉSI CÉGEK, ENERGIAELLÁTÓK, KISKERESKEDELMI LÁNCOK KÉTMILLÓS PLAFON, 98%-OS +ADÓ MAGÁNNYUGDÍJ-PÉNZTÁRAK ÁLLAMI RENDSZERBE TERELÉSE

A KRITIKUSOK EU OECD MAINSTREAM KÖZGAZDÁSZOK MAINSTREAM KUTATÓINTÉZETEK

D. RODRIK TRILEMMÁJA A GLOBALIZÁCIÓ PARADOXONA DEMOKRÁCIA NEMZETI SZUVERENITÁS GAZDASÁGI GLOBALIZÁCIÓ NEM MEGY A HÁROM EGYSZERRE

ADÓS(SÁG) EXTERNÁLIA I. MAGAS ÁLLMADÓSSÁG→A BEFEKTETŐK CSAK MAGASABB KAMAT MELLETT FINANSZÍROZNAK→ A KAMATTEHER MÉG TÖBBET VON EL A KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEIBŐL → NINCS FORRÁS GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉSRE → NEM INDUL NÖVEKEDÉS → MÉG NAGYOBB TEHER AZ ÁLLAMADÓSSÁG

ADÓS(SÁG) EXTERNÁLIA II. AZ ELADÓSODOTTSÁG EGY SZINTJÉN SPECIÁLIS CSAPDAHELYZET LEHETSÉGES: A DEFICITCSÖKKENTŐ, ÉS ÁLLAMADÓSSÁGCSÖKKENTŐ LÉPÉSEK OLYAN NEGATÍV HATÁSSAL LEHETNEK A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSRE, HOGY NEM CSÖKKEN AZ ADÓSSÁG/GDP, MERT A GDP NEM EMELKEDIK, HANEM CSÖKKEN.

AJÁNLÁSOK 2014 (TÖBBEK KÖZÖTT) EU FORRÁSOK→GAZDASÁG ADÓMORÁL EMELÉS VASSZIGORRAL (EGYÉNEK, CÉGEK, HAZUGSÁG MIN.) A (PÁLYÁZATI) KORRUPCIÓ(K) LÁTSZATÁT IS KERÜLNI KELL BÉRFELZÁRKÓZÁS A VISEGRÁDI ORSZÁGOK SZINTJÉHEZ

KÉNYES TERMINOLÓGIÁK LIBERÁLIS DEMOKRÁCIA ILLIBERÁLIS TÁRSADALOM ANTILIBERÁLIS ÁLLAM