1 Szellemi tulajdonjogok: bevezetés Lendvai Zsófia Budapest, 2004. 11. 25.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
MULTIMÉDIA-FEJLESZTŐ SZABÓ SÓKI LÁSZLÓ villamosmérnök ELTE VIDEOSTÚDIÓ.
Advertisements

A személyhez fűződő jogok és a helyismereti kutatás egyes kérdései
Szaszák Csaba forrás: Szoftverjogok Szaszák Csaba forrás:
dr.Daszkalovics Katalin
dr. Lukács Manuéla Linda “Hogyan véd az ötletedet
Szellemi alkotások joga
Szerzői jogi tartalmak védelme elektronikus környezetben
Szerzői jog a digitális környezetben
A védjegytörvény és a jogharmonizáció Dr. Fazekas Judit Európai Uniós és Büntetőjogi Szakállamtitkár Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Budapest, 2007.
Képzési lehetőségek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szervezésében
Az Európai Unió és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok 2010.július 30. Eger Aranyi Péter Nemzetgazdasági Minisztérium Fogyasztóvédelmi Osztály.
ALAPFOGALMAK SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA IPARJOGVÉDELEM SZERZŐI JOG
Szolgálati és alkalmazotti szellemi alkotások a magyar jogban
Szerzői jog a könyvtárakban
A szerzői jog Takács Béla 2006.
Az európai fogyasztóvédelmi magánjog fejlődési tendenciái Dr. Hajnal Zsolt FOME elnök/ DE-ÁJK egyetemi tanársegéd május 31.
Az egyes termékek kiegészítő oltalmára vonatkozó európai közösségi szabályozás (SPC) és annak hazai végrehajtása dr. Kiss Marietta Magyar Szabadalmi Hivatal.
Miben tud segíteni az egyetemeknek és a kutatóknak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala? dr. Németh Gábor SZTNH Információs és Oktatási Központ ELTE Pályázati.
© Leading Innovation – RSEU KFT. Minden jog fenntartva! Szellemi Vagyon Menedzsement Keresnyei János, ügyvezető Riglersystem Európa Kft. Pécs.
A szellemi alkotások védelme és az iparjogvédelem
Európa és a magyar könyvtári jogszabályok Dr. Kenyéri Katalin NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA Könyvtári Főosztály INFORMATIO MEDICATA október.
A tudományos munka néhány szerzői jogi vonatkozása
TÁMOP / projekt eCompetence Multidiszciplináris Egyetemi Tudásmenedzsment rendszer fejlesztése és regionális innovációs keretrendszert.
A magyar munkajogi szabályok harmonizációja az EU-ban
Az elektronikus aláírás állami elismerése
Webshopok nemzetközi ügyleteinek adótervezése Mihály Péter
Az információs társadalom jogi szabályozásának kérdései
Szellemi alkotások jogi oltalma
Gazdasági kihívások az egészségiparban; Budapest, január Csatlakozás az Európai Unióhoz: iparjogvédelmi hatások az egészségiparban Ficsor Mihály.
A szlovák nyelvtörvény és a mögötte húzódó szlovák- magyar ellentét háttere Vass Ágnes Nemzetközi tanulmányok Pannon Egyetem Témavezető: Dr. Molnár Anna.
1 A NEMZETI MINŐSÉGÜGYI SZABÁLYOZÁSI RENDSZER Dr. Veress Gábor egyetemi tanár 2003.
dr. Szöllősy András UCP Osztály július 29.
A szerzői jog 2. Takács Béla Felhasznált irodalom Bednay Dezső: Gazdasági és üzleti jog LSI Oktatóközpont Budapest 2002.
Transzparencia, információszabadság és közérdekű adatok nyilvánossága Dr. Fazekas Judit Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős helyettes.
Hozzáférés és szerzői jog - a digitális könyvtári archívumok Dr. Szinger András Artisjus.
Fontos élelmiszerjogi szabályok KKV szemszögből. Szabályok a mindennapokra Ami egy KKV-nak nehezebb – Címkézés – Állítások – Fogyasztóvédelem – Nyomonkövethetőség.
Strukturális és Kohéziós Alapok
Nemzetközi kereskedelem Alapelvek és intézmények.
EURÓPAI UNIÓS POLITIKÁK
A szellemi tulajdon védelme Alapinformációk március
Földes Ádám A Paksi Atomerőmű és az információszabadság egy fejlődő demokráciában.
dr. Tarr Péter Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
A szerzői jog történeti fejlődése Kezdetek
A védett ismeret (know-how) "terjedésének" magánjogi aspektusai Dr
A szerzői jog.
Az UNESCO programja UNESCO Information for All Program (IFAP, I4-all) Az ismeretterjesztés és az élethosszig tartó tanulás előmozdítása érdekében könyvtárosok,
A társadalmi részvétel elve és az NGO-k jogai dr. Pánovics Attila március 5.
Közigazgatási jog 4. Európai közigazgatás, 2. előadás szeptember 21. Témakörök: 2. Az EU központi közigazgatása 2.1. Az EU központi szervei, avagy.
MIRE JÓ A SZELLEMITULAJDON- VÉDELEM ? Dr. Gács János tanácsadó Szekszárd, KIK december 12.
Bizonyítványok és oklevelek elismerése Magyarországon és külföldön, elsősorban az Európai Unióban Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központ.
A VÉDJEGY Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szép Erika.
MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET Az információ szükségessége Piaci verseny (piacra jutás, piacon maradás, piacbővítés) Alkalmazkodás, feltételek.
Az ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelésének általános és különös szabályai Villányi- Kollár Károly Dusán okleveles nemzetközi adószakértő.
Elektronikus aláírás és iratkezelés
Alapvetés, az emberi jogok rendszere
A szellemi tulajdon védelme Hallgatói előadási anyag 2017
Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központ
HASZNÁLATIMINTA OLTALMI JOG
Nemzetközi magánjog II.
Tulajdonjog. Polgári jog.
"Az adatbázisok jogi védelme a gyakorlatban"
AP6 – Elektronikus tananyag-fejlesztés
Nagyobb biztonság vagy több adminisztráció? - Górcső alatt a GDPR
Jogharmonizáció az Európai Unióban Dr
Polgári jog I. 2017/18. I. félév Szerzői jog
OKJ vizsgára készülőknek
Jogharmonizáció az Európai Unióban
Az LMBTI-személyek egyenlőségének előmozdítása az Európai Unióban
Dr.Pálos György A szoftver jogi védelme
Szerzői jogi reform az Európai Unióban
Előadás másolata:

1 Szellemi tulajdonjogok: bevezetés Lendvai Zsófia Budapest,

2 Áttekintés Általában a szellemi tulajdonjogokról (SZTJ) Három legfontosabb szellemi tulajdonjog bemutatása Jogi védelem rendszere

3 SZT definíciója SZT alatt több jogágat értünk : -szerzői jogot, amely hosszan tartó jogot biztosít pl. az irodalmi, művészi és zenei művek tekintetében; -szabadalom, amely időleges védelmet biztosít műszaki találmányoknak; - védjegy, amelyet utánzás ellen védenek legalább addig, amíg a védjegyet a kereskedelemben ténylegesen használják; és -mintaoltalom, amely szintén átmeneti védelmet nyújt egyes termékek megjelenési formájának.. Szellemi: emberi teljesítmény nemesebb megnyilvánulásai Tulajdon:ingó dolgok tulajdonjogának tág analógiája alapján Egyéb jellemzői: negatív, kizárólagos, abszolút, mindenki ellen ható jogok, amelyeket egyes esetekben jogilag korlátoznak mások érdekeinek védelmében

4 Szellemi tulajdonjogok azért léteznek, hogy ösztönözzék, előmozdítsák a szellemi tevékenységet és az alkotó beruházásokat, amelyek új termékek és szolgáltatások létrejöttét segítik elő.

5 Act 8, Anne c. 19 “Mivel nyomdászok, könyvárusok és kiadók az utóbbi időben bátorkodtak könyveket és egyéb írásokat nyomtatni, utánnyomtatni és kiadni, ill. azokat nyomtattatni, utánnyomattatni és kiadatni ezen könyvek vagy írások szerzőjének vagy tulajdonosának engedélye nélkül, nagy kárt okozva nekik ezzel és túl sokszor teljesen tönkretéve őket és családjaikat: Az ilyen gyakorlatok megakadályozására a jövőben és a tanult emberek ösztönzésére, hogy hasznos könyveket írjanak; Őfelsége szíves engedelmével engedtessék meg törvénybe foglalni és fogadtassék törvénybe....”

6 Szerzői jog Szerzői jog egyes kulturális, informatikai és szórakoztató termékeket véd a másolástól. Klasszikusan: “irodalmi és művészeti művek” – szerzők, drámaírók, zeneszerzők, művészek és filmrendezők alkotásai.

7 Két fő összetevője -Vagyoni jogok: a mű többszörözése és terjesztése -Személyhez fűződő jogok: - nyilvánosságra hozatal joga - név feltüntetésének joga - mű egységének védelme – integritás joga -Védelem 70 év post mortem auctoris -A formát, a kifejezést védi és nem az ötletet!

8 Szomszédos jogok -Előadóművészek jogai -Hangfelvétel- és filmelőállítók jogai -Rádió- és televízió-szervezetek jogai -Adatbázisok védelme -Szoftver – számítógépi program

9 Szabadalom -Szabadalmakat találmányokra, pl. műszaki fejlesztésekre adnak. -A találmánynak - újnak, - feltalálói tevékenységen alapulónak és - iparilag alkalmazhatónak kell lennie.

10 Szabadalom főbb jellemzői - Nemzeti vagy regionális szabadalmi hivatal adja meg a szabadalmat miután annak érvényességét behatóan megvizsgálta. - Szabadalmi védelem a bejelentéstől számított legfeljebb 20 évig terjedhet. - A felfedezést, találmányt nyilvánosan le kell írni a szabadalmi igénypontokban.

11 Védjegy A védjegy mint árujelző az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgál.

12 Alapvető jellemzői - Goodwill részét képezik. - Minőség biztosításaként szolgálnak. - Keletkezésük - formális bejegyzés révén vagy - tényleges kereskedelemben megszerzett hírnév alapján. -Nem képesek megakadályozni, hogy egy versenytárs a piacra lépjen. -Ezen jogoknak nincs időbeli korlátja.

13 Összefoglalás Szerzői jogSzaba- dalom Védjegy Védelem tárgya -Irodalmi és művészeti alkotások -Szomszédos jogok; szoftver Műszaki találmányok Jelek Védelmi idő 70 év post mortem auctoris 20 év a bejelentéstől Korlátlan Jogok keletke- zése Mű megalkotása, formalitáshoz nem köthető BejegyzésBejegyzés vagy tényleges kereskedelem

14 Jogi védelem rendszere Védelem három szintje: - nemzeti - nemzetközi - EU

15 Nemzeti szint -Védelem gazdasági nyomás hatására keletkezik -Először privilégiumok, aztán törvények -Territorialitás elve

16 Nemzetközi szint -Ipari tulajdon védelméről szóló Párizsi Uniós Egyezmény (1883) -Irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Uniós Egyezmény (1886) -Védelmi minimum elve -Jogok kölcsönös elismerése – egyenlő elbánás elve -Trade Related Aspects of Intellectual Property Rights (TRIPS) WTO keretein belül (1994)

17 TRIPS Minimum előírások a SZTJ érvényesítésére: -Általános kötelezettség, hogy az államok hatékony eszközöket vezessenek be a SZT jogok érvényesítésre, beleértve ideiglenes védelmet nyújtó intézkedéseket és olyan intézkedéseket, amelyeknek elrettentő hatásuk van. - Bizonyos polgári jogi és közigazgatási intézkedések bevezetése: ideiglenes intézkedés, eltiltó határozat, kártérítés, jogsértő áruk elkobzása és megsemmisítése. -Ideiglenes intézkedésekre vonatkozó minimum követelmények. -Büntető eljárások és szankciók átültetése.

18 EU – szint - Védjegy – 40/94/EK tanácsi rendelet: egységes közösségi védjegy – Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (Office for Harmonization in the Internal Market) - Szerzői jog – lépésről lépésre harmonizáció – 8 irányelv - Szabadalom – Európai Szabadalmi Egyezmény – Európai Szabadalmi Hivatal - Közösségi szabadalom?

19 Szerzői jogi EU – irányelvek -Számítógépi programok jogi védelméről (1991) -Egyes szerzői jogok bérbeadásáról és haszonkölcsönzéséről (1992) -Műholdas műsorszolgáltatásról és a vezetékes továbbközvetítésről (1993) -A szerzői és szomszédos jogok védelmi idejéről (1993) -Az adatbázisok jogi védelméről (1996) -Az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követőjogról (2001) -Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (2001) -Szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről (2004)