Kristályosítási műveletek A kristályosítás elméleti alapjai Alapfogalmak Kristály: Olyan szilárd test, amelynek elemei ún. térrács alakzatot mutatnak.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Fűtéstechnika Épületgépészet B.Sc., Épületenergetika B.Sc. 6. félév május 6. HIDRAULIKAI MÉRETEZÉS.
Advertisements

1 Üveges állapot Vázlat l Hőmérsékletváltozás, átren- deződés l T g meghatározás módszerei  fajtérfogat  fajhő  mechanika l T g értékét meghatározó.
A kollektív munkajogi szabályozás az új munka törvénykönyvében.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore Közlekedési.
Vállalati gazdasági kérdések Pékakadémia2010.április.20.
FIZIKA Alapok Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
A FELNŐTTKÉPZÉSI A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA Felnőttképzők Szövetsége Borsi Árpád Budapest, december 10.
Elsőrendű és másodrendű kémiai kötések Hidrogén előállítása A hidrogén tulajdonságai Kölcsönhatások a hidrogénmolekulák között A hidrogénmolekula elektroneloszlása.
Vetésforgó tervezése és kivitelezése. Vetésforgó Vetésterv növényi sorrend kialakításához őszi búza250 ha őszi árpa50 ha lucerna ebből új telepítés 300.
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés Kémiai egyensúlyok általános leírása, disszociációs-, komplexképződési és csapadékképződési egyensúlyok.
Környezetvédelmi analitika Előadó: Dr. Fekete Jenő.
Kémiai egyensúlyok. CH 3 COOH + C 2 H 5 OH ↔ CH 3 COOC 2 H 5 + H 2 O v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 2 = k 2 [CH.
Ionrácsos kristályok. Az ionkristály Ionok rendezett halmaza: benne nem meghatározott számú iont ionos kötés rögzít.
Tűzterhelés. Az építmény adott tűzszakaszában, helyiségében jelen lévő és / vagy beépített éghető anyagok tömegéből és a fűtőértékből számított hőmennyiség.
© Gács Iván (BME) 1/26 Energia és környezet NO x keletkezés és kibocsátás.
Napenergia-hasznosítás az épületgépészetben Konferencia és kiállítás november 9. Nagy létesítmények használati melegvíz készítő napkollektoros rendszereinek.
A Levegő összetétele.
Vörösiszap vizsgálata talajtani felhasználás céljából
A víz.
Atomerőművek és radioaktív hulladékok kezelése
PANNON-LNG Projekt Tanulmány LNG lehetséges hazai előállításának
Dr. Kovács László Főtitkár
Mérése Pl. Hőmérővel , Celsius skálán.
Áramlástani alapok évfolyam
A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA A VSZT
Hőtani alapfogalmak Halmazállapotok: Halmazállapot-változások:
Szigetbiogeográfia A tapasztalat szerint:
Szupergyors Internet Program (SZIP) Jogi akadálymentesítés megvalósítása: Jogalkotással is támogatjuk a fejlesztéseket dr. Pócza András főosztályvezető.
Deformáció és törés Bevezetés Elasztikus deformáció – analógiák
Illékony folyadékok elegyei
Elegyek, oldatok.
Levegőszennyezés matematikai modellezése
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
Energia(termelés) és környezet BMEGEENAEK7 és BMEGEENAKM1
Szilárdságnövelés lehetőségei
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
 : a forgásszög az x tengelytől pozitív forgásirányában felmért szög
Tervezés I. Belsőtér BME-VIK.
Technológiai folyamatok optimalizálása
Komplex természettudomány 9.évfolyam
A földrajzi kísérletek szervezése és végrehajtása
Szerkezet-tulajdonság összefüggések Vázlat
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
TERPLÁN Zénó Program 2016/2017 Tóth Márton tanársegéd MFK, KGI Név.
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza
Dr. habil. Gulyás Lajos, Ph.D. főiskolai tanár
Életfeltételek, források
A hatékony adományozás eszközei igazgató, Magyar Adományozói Fórum
Környezetvédelem a II/14. GL osztály részére
Analitikai számítások a műszeres analitikusoknak
Levegőtisztaság védelem
Logisztikai Rendszerek Tervezése és Üzemeltetése. Tápler Csaba
Dr. Aigner Zoltán SZTE Gyógyszertechnológiai Intézet
Halmazállapot-változások
REND ÉS RENDEZETLEN a molekuláktól a társadalmakig
szabadenergia minimumra való törekvés.
Egymáson gördülő kemény golyók
Illékony folyadékok elegyei
Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
beruházás-tervezési ABCD
Fizikai kémia I. a 13. VL osztály részére 2013/2014
Röntgen.
Műszeres analitika környezetvédelmi területre
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 7
Az impulzus tétel alkalmazása (A sekélyvízi hullám terjedése)
Megfordítható reakciók
A részekre bontás tilalma és annak gyakorlati alkalmazása
A talajok mechanikai tulajdonságai III.
Halmazállapot-változások
Előadás másolata:

Kristályosítási műveletek A kristályosítás elméleti alapjai Alapfogalmak Kristály: Olyan szilárd test, amelynek elemei ún. térrács alakzatot mutatnak. Amorf anyagok: Teljesen rendezetlen és rendszertelen felépítésű szilárd anyagok. Kristályosítás: az a folyamat, melynek során fluid halmazállapotú komponenselegyből szilárd halmazállapotú anyagot választunk el. A szilárd elegy összetétele eltér a folyadékelegy összetételétől. A kristályosítás célja: segédanyagból történő kinyerés elválasztás más anyagoktól tisztítás formaadás

A kristályosítási műveletek csoportosítása: Átkristályosítás: többféle kristály módosulat esetén Kristályosítás hő effektusai: Olvadékból: exoterm Oldatból: általában exoterm

KRISTÁLYOSÍTÁS Kihozatal, hozam, kristály mennyiség: egyensúlyi, oldhatósági viszonyok oldhatósági görbék, fázisdiagramok Energia igény a, Hőmérleg: egyes hőeffektusok meghatározása Szenzibilis-, látens-, kristályosodási hő b, Entalpiamérleg készítése (belépő anyagáramok összes entalpiája)- (kilépő anyagáramok összes entalpiája)= a hőáramigény 3. Készülékek tervezése, fő méretek meghatározás, kapacitás, termelékenység, szemcseméret kristlyosítás kinetikája (gócképződés, kristálynövekedés)

EGYENSÚLY Egyensúlyi összefüggések, oldhatósági adatok, / ált. 100 rész összes oldószerre vonatkoztatott oldószermentes anyag oldhatósági görbék, fázisdiagramok kísérleti meghatározás: szennyezések, pH, stb. Oldhatósági görbék alakja, lefutása, „ az oldott anyag oldhatóságának hőmérsékleti együtthatója” a túltelítettség előidézésére alkalmas módszer kiválasztása Hőmérséklet Old hat ósá g,g/ 100 g KNO 3 hűtés KCl, vákuum-hűtés -elpárologtatás NaCl, bepárlás

Kétkomponensű és többkomponensű rendszerek Hő mé rsé kle t, C 0 cukor-víz rendszer E 0% 62,5% cukor víz 100% -14,5C 0 Összetétel, m/m% jégvonal cukorvonal

Frakcionált kristályosítá  Az anyagok oldhatósága tiszta oldószerben és oldatokban különbözik.  Az egyes anyagok kristályosodási sebessége különbözik. A pontok koordinátái, g só/ 100g víz Pont NaClNaNO 3 A360 B088 C2559 D400 E17160 F0176 G1768

A kristályosítás hozama: C=R*(100w0-S(W0-E))/(100-S(R-1)) ahol C a kristályok végső tömege R= (a hidratált oldott anyag molekulatömege)/ (a vízmentes oldott anyag molekulatömege) S oldhatóság a művelet végső hőmérsékletén / 100 rész összes oldószerre jutó vízmentes oldott anyag mennyisége/ w0 a vízmentes oldott anyag kiindulási tömege W0 az oldószer teljes mennyisége a művelet elején E a művelet során elpárologtatott oldószer mennyisége A termék tisztasága: Szűrés, centrifugálás m/m% tapadó anyalúg Mosás-----veszteség Ellenáramú, több lépéses mosás Nagytisztaságú termékek: átkristályosítás

Hőmérséklet Egyensúlyi oldhatósági görbe A elpárologtatás hűtés kisózás kicsapás elpárologtató hűtés O ld at k o n c e nt rá ci ó OLDHATÓSÁG, TELÍTÉS, TÚLTELÍTÉS „ HASONLÓ HASONLÓT OLD” Oldószerek: poláros, dipoláros, apoláros víznitobenzolbenzol

Telítés, túltelítés A kristályképződéshez az oldat túltelítettsége + „kristálymagok”, „gócok” szükségesek Túltelítési és telítési görbék: Stabil tartomány ( telítetlen oldat ): sem kristályképződés, sem kristálynövekedés nincs. Metastabil tartomány ( a telítési és a túltelítési görbe határol): a kristályképződés nem valószínű, de a meglévő szemcsék növekednek. A labilis tartomány: spontán kristályképződés, a magképződés sebessége hirtelen nő. Nagy túltelítettség robbanásszerű magképződés. A túltelítési görbe közelítőleg párhuzamos a telítési görbével. A metastabil tartomány szélessége igen sok tényezőtől függ. (hűtési sebesség, keverési állapot, koncentráció, stb.)