Közgazdasági ismeretek I szeptember 30. előadó: Herczeg Bálint 2. évf. doktorandusz

2 Tematika _tematika_ html

3 Kötelező és ajánlott irodalom Kötelező irodalom: Paul A. Samuelson – W. D. Nordhaus: Közgazdaságtan. KJK- Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2000 N. Gregory Mankiw: Makroökonómia. Osiris Kiadó, Budapest, 1999 Ajánlott irodalom: Paul Heyne - Peter Boettke - David Prychitko: A közgazdasági gondolkodás alapjai. ( o.) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004 Todd G. Buchholz: Új ötletek halott közgazdászoktól Európa Kiadó, Budapest, 1998.

4 Számonkérés módja A félév végén írásbeli vizsga. A vizsgadolgozatban előforduló feladattípusok a következők lehetnek: többelemű feleletválasztás; definíciók, illetve egy közgazdasági fogalom vagy piac kifejtő bemutatása; gazdasági folyamatok grafikus ábrázolása; esszéjellegű kérdések.

5 Számonkérés módja 2. Többelemű választás A sterilizáció a fix árfolyamrendszer kapcsán a) A jegybank nyílt piaci műveleteinek ellensúlyozását jelenti. b) A jegybanki intervenciók szándékolatlan likviditásváltozásait semlegesíti. c) Az árfolyampolitika, mint hatékony gazdaságpolitikai eszköz elvesztését takarja. d) Egyik sem a fentiek közül. Definíciók, illetve egy közgazdasági fogalom vagy piac kifejtő bemutatása Foglalja össze a monetáris politika eszközrendszerét!

6 Számonkérés módja 3. Gazdasági folyamatok grafikus ábrázolása Egy összefüggő ábrarendszerrel illusztrálja, hogyan hat a monetáris restrikció a nemzeti jövedelemre (a kibocsátás szintjére)! Elemzésébe ne felejtse el beiktatni a beruházási piacot! Esszéjellegű kérdések Kifejtő módon ismertesse a nemzeti jövedelem számbavételének világszerte elfogadott szabványát, az SNA rendszert! Vezesse le a rendszer logikai struktúráját, hogyan következnek egymásból az egyes mutatók!

7 Elérhetőségek, oktatási anyagok Oktató: Herczeg Bálint szoba: C/210 tel: A ppt-k letölthetőek lesznek a: yagok/

8 Közgazdaságtan A közgazdaságtan egy társadalom tudomány, az emberek gazdasági kapcsolatait vizsgálja. Általános érvényű megállapításokat, szabályokat próbál megfogalmazni az emberek gazdasági viselkedésére és azok kölcsönhatására  a társadalmat próbálja természettudományos módszertannal vizsgálni, de nem nagyon kísérletezhet  ehelyett gondolati kísérleteket, modelleket használ modellek: - feltételezések, egyszerűsítések - hasznos lehet, de sohasem valósághű - nincsenek hiányosságai, csak sajátosságaik

9 Alapvető probléma - szűkösség Mivel minden erőforrás, amire a termeléshez szükséges van korlátozottan áll rendelkezésre  dönteni kell, hogy mit, kinek és hogyan termeljünk A szűkösség (scarcity) miatt, ha valamiből többet akarunk termelni, akkor valami másból kevesebbet tudunk csak megtermelni - ennek szemléltetése termelési lehetőségek határa görbe (ez az első modellünk  egyszerűsítés: csak két termékünk van, az erőforrások közül pedig legalább egyik olyan, amivel mindkét terméket lehet termelni - azaz átcsoportosítható)

10 Termelési lehetőségek határa görbe 1. termék 2. termék megvalósítható, de nem hatékony pontok hatékony pontoknem megvalósítható pontok maximális 2. termék, ha minden erőforrással azt gyártják maximális 1. termék, ha minden erőforrással azt gyártják Ha eggyel több 2. terméket akarunk, azért egyre több 1. termékről kell lemondanunk  egyre több erőforrást kell átcsoportosítani ahhoz, hogy előállítsunk egy 2. terméket  az erőforrásnak csökken a hozadéka, egyre több kell belőle, hogy eggyel több 2. terméket tudjunk előállítani - ez a csökkenő hozadék törvénye X

11 Pareto – hatékonyság Pareto értelemben akkor hatékony az előző példában szereplő termelésünk, ha nem tudunk már az 1. termékből többet gyártani, anélkül, hogy 2. termékből ne kelljen emiatt kevesebbet termelnünk. Látható ez alapján a hatékony pontok a termelési lehetőségek határa görbén helyezkednek el (itt ha bármelyikből termékből többet akarunk termelni akkor a másikból kevesebbet tudunk csak gyártani), míg a belső pontok esetében lehetőség van Pareto javításra, azaz úgy tudnánk X pontban növelni 1. termék termelését, hogy nem kellene 2. termékből kevesebbet termelni. A Pareto hatékonyság fogalma általánosabb, termelésen kívül elosztási kérdésekben is használható

12 A piac 1. A kinek, mit, hogyan kérdésekre egyik válaszadási lehetőség, hogy a piacra bízzák a válaszokat példa: egy város működése – próbáljuk meg megszervezni, hogy minden boltban legyen megfelelő mennyiségű és minőségű kenyér minden reggel problémák – óriási információ igény - lisztet honnan, pékség mikor mit süssön, hova szállítsák, honnan fogyott el, és minden változásra napokon belül reagálni  ennyi információval senki nem rendelkezik egyszerre, minden ember csak egy részével rendelkezik

13 A piac 2. A problémánk ennél is súlyosabbnak tűnik: Adam Smith ( ) – akit a modern közgazdaságtani gondolkodás atyjának tekinthetünk – 1776-os művében, a Nemzetek gazdagsága, e gazdagság természetének és okainak vizsgálatában megállapította, hogy: „ Ebédünket nem a mészáros, a serfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek a saját érdekeiket tartják szem előtt. Nem emberiességükhöz, hanem önszeretetükhöz fordulunk, és sohasem a magunk szükségéről, hanem a rájuk váró előnyökről beszélünk nekik.”

14 A piac 3. Problémánk tehát: a termeléshez szükséges összes információ széttagoltan van csak jelen a városunkban (mindenki csak keveset tud és senki nem tud mindent), és a lakosaink csak a saját érdekeiket nézik – hogyan hangolódik össze mindez, hogy mégis kerüljön kenyér a boltok polcaira? A válasz az árrendszer, amit Smith „láthatatlan kéznek” nevezett el.

15 „Egy olyan rendszerben, ahol a fontos tényeknek az ismerete nagyszámú egyén között oszlik meg, az árak lényegében ugyanúgy koordinálják az egyes emberek egymástól elkülönült tevékenységeit, mint ahogy a szubjektív étékek segítik az embert abban, hogy egyéni tervének egyes részeit egymással összhangba hozza. Érdemes röviden tanulmányozni az árrendszer egy nagyon egyszerű, közismert hatását, hogy figyelhessük, mire is szolgál. Tegyük fel, hogy a világban valahol egy nyersanyagfajta, mondjuk az ón felhasználásának egy új lehetőségét tárták fel vagy hogy az ón lelőhelye kimerül. A mi szempontunkból teljesen mindegy – és ez fontos feltétel –, hogy a kettő közül melyik ok miatt vált az ón szűkösebbé. Az ón felhasználóinak csak annyit kell tudniuk, hogy az általuk eddig felhasznált ón egy része most másutt nyereségesebben hasznosítható és hogy következésképpen jobban kell takarékoskodniuk az ónnal. Többségüknek még azt sem kell tudnia, hogy ez a feszítőbb igény hol jelentkezett, illetve hogy milyen egyéb szükségletek miatt kellett a kínálatot visszafogni. Bár csak néhányan tudnak közvetlenül az új keresletről és terelnek át hozzá forrásokat, s bár azok, akik az így keletkezett rést érzékelik, ismét más forrásokból igyekeznek áthidalni azt, a hatás gyorsan szétterjed az egész gazdasági rendszeren, és befolyásolja nemcsak az ón, de az ón helyettesítői, sőt e helyettesítők helyettesítői, az ónból készült tárgyak és ezek helyettesítői kínálatát és így tovább; mindezt anélkül, hogy e helyettesítést megvalósítók túlnyomó többsége bármit is tudna arról, hogy eredetileg milyen ok is váltotta ki ezeket a változásokat. Az egész nem azért viselkedik egységes piacként, mert bármelyikük is át tudná tekinteni a terepet, hanem mert a korlátolt egyéni látómezők annyira átfedik egymást, hogy a számos közvetítőn keresztül a fontos információ mindenkihez eljut. Pusztán az a tény, hogy minden jószágnak egyetlen ára van – illetve, hogy a helyi árak csupán a szállítási költségekben stb. különböznek egymástól – olyan (igaz, csak elvileg elképzelhető) megoldást hoz létre, amelyet egy központi elme csak akkor tudna kialakítani, ha birtokában lenne mindama információnak, amely a folyamat összes résztvevője között szétszórtan van csak meg.” Hayek, F. A. von [1995]: A tudás társadalmi hasznosítása o. in Hayek, F. A. von [1995]:Piac és szabadság : válogatott tanulmányok. Közgazdasági és Jogi Kvk., Budapest o.

16 A piac 4. A kialakuló rend „emberi cselekvés következménye, de nem emberi terv megvalósulása” Ferguson A piac válaszai kérdéseinkre: MIT?  amire kereslet van KINEK?  aki a piacon kialakult árat meg tudja fizetni HOGYAN?  a vállalat is önérdeket követő egyének hozták létre – jövedelmét azaz a profitját akarja maximalizálni, de közben nem kérhet többet a piacon kialakuló árnál, mert akkor senki nem venné meg tőle az áruját (azaz aki drágábban termel, mint mások, az sem maradhat meg a piacon  kényszer a hatékonyságra)

17 Kereslet –kínálat 1. Modellezzük a piacot: két kapcsolatot definiálunk adott termékre keresleti függvény: adott ár mellett mennyit akarnak a termékből venni – ezt a mennyiséget nagyon sok tényező befolyásolja (ízlés, jövedelmek), egyszerűsítünk és most csak az árak hatásait vizsgáljuk. feltételezés: normális termékeknél ha az árak csökkennek akkor több terméket akarnak venni  ez egy negatív meredekségű keresleti görbét eredményez

18 Keresleti függvény Tehát ha csökken a termék ára, akkor nő a keresett mennyiség, azaz a keresleti görbe mentén mozdulunk el. p q p1p1 q1q1 p2p2 q2q2 D D p price - árak q quantity mennyiség ha csökken a termék ára, akkor nő a keresett mennyiség Ha viszont az - átlagjövedelem - ízlés - kiegészítő- vagy helyettesítő termékek ára változik, akkor a keresleti görbe mozdul el. D’ Ha nő a jövedelem, vagy megszeretik a terméket, vagy kiegészítő termék ára csökken esetleg helyettesítő termék ára növekszik, akkor ugyanazon az áron több terméket is megvesznek. D demand kereslet

19 Kereslet-kínálat 2. Másik összefüggésünk, a kínálati függvény: adott ár mellett mennyit akarnak a termelők legyártani és a piacon eladni Ha többet akarnak termelni, akkor a csökkenő hozadék miatt ehhez arányaiban több erőforrásra van szükség ezért az egységár emelkedik (fordítva: csak magasabb ár mellett érdemes többet termelni)  ugyanabban a koordináta rendszerben ez egy pozitív meredekségű kínálati görbét fog eredményezni

20 Kínálati függvény Tehát ha nő a termék ára, akkor nő a kínált mennyiség, azaz a kínálati görbe mentén mozdulunk el. p q q2q2 p2p2 p1p1 q1q1 S S csak akkor érdemes többet termelni, ha növekedhet az ár Ha viszont az - technika - termelési költségek - rokon termékek ára - kormányzati politika (támogatások, kedvezmények) változik, akkor a kínálati görbe mozdul el. S’ Ha változik a technológia, vagy csökkennek a termelési költségek, csökken rokon termékek ára akkor ugyanazon az áron több terméket is érdemes megtermelni. S supply kínálat

21 Kereslet-kínálat 3. Ha egy ábrán mutatjuk az előzőekben felvázolt két függvényt: p q D D S S qEqE pEpE Egy olyan ár alakul ki, amelyiken a keresett mennyiség, megegyezik a kínált mennyiséggel p1p1 q D1 q S1 Látható hogy p 1 áron a q S1 >q D1, azaz a vállalatok többet termelnek, mint amit az emberek meg akarnak venni – a piacon többlet alakul ki. A vállalatok csökkentik a termelést és ezzel együtt a csökken a termék egységára, viszont ahogy egyre olcsóbb a termék, annál többet akarnak fogyasztani belőle  az ár közeledik az egyensúlyihoz, a többlet pedig eltűnik p2p2 q D2 q S2 E equilibrium egyensúly Látható hogy p 2 áron a q S2 <q D2, azaz a vállalatok kevesebbet termelnek, mint amit az emberek meg akarnak venni – a piacon hiány alakul ki. A vállalatok növelik a termelést, de ehhez a nőnie kell a termék egységárának, viszont ahogy egyre drágább a termék, egyre kevesebbet akarnak fogyasztani belőle  az ár közeledik az egyensúlyihoz, a hiány pedig eltűnik

22 Egy példa komparatív statikai vizsgálatra D D S S p q qEqE pEpE D D S S p q qEqE pEpE D D S S p q qEqE pEpE D D S S p q qEqE pEpE KÁVÉ PIACTEA PIAC CITROM PIAC TEJSZÍN PIAC ROSSZ IDŐJÁRÁS BRAZILIÁBAN!!! Rossz időjárás miatt költségesebbé válik a kávétermelés  kevesebb kávé a piacon és az is drágább D’ qE’qE’ pE’pE’ p E ’ q E ’ A tejszín a kávé kiegészítő terméke, csökken a fogyasztott kávé, csökken a fogyasztani kívánt tejszín mennyisége  csökken az eladott tejszín, de olcsóbbá is válik S’ pE’pE’ qE’qE’ p E ’>p E q E >q E ’ D’ qE’qE’ pE’pE’ p E ’>p E q E <q E ’ D’ qE’qE’ pE’pE’ p E ’>p E q E <q E ’ A tea a kávé helyettesítő terméke, drágul a kávé, akkor több tea fogy  nő az egyensúlyi mennyiség és ár. A citrom a tea kiegészítő terméke, több teával több citrom is fogy.

23 Az állam 1. A kinek, mit, hogyan kérdésekre másik válaszadási lehetőség, hogy az államra bízzák a válaszokat  „történelmi kísérlet”; felmerül a korábban elemzett információs probléma, így az állam nem tudja egyedül megszervezni a gazdaságot. Akkor mi a szerepe? Vannak olyan esetek, amiket a piac nem tud megoldani: - ezek lehetnek hatékonysági kérdések (közjavak, külső gazdasági hatások, tökéletlen verseny  mikroökonómia) - méltányossági kérdések (újraelosztás, adó, transzfer) - stabilitás, gazdasági növekedés kérdései - intézményrendszer (törvények, szabályok, szokások pl.: magántulajdon védelme) létrehozása  ezek nélkül nem működik a gazdaság!!!

24 Az állam 2. Ezek az eseteket szokták a „piaci kudarcoknak” nevezni, de léteznek „kormányzati kudarcok is”, amikor az állam megoldásai sem érik el a kívánt hatékonyságot (ezeket vizsgálja a közösségi döntések elmélete). Egy példa, hogyan korlátozhatja méltányossági intézkedés az ármechanizmus működését: munkaerő bér D D S S MUNKAPIAC munkakereslet: vállalatok milyen bérek mellett mekkora munkaerőt akarnak foglalkoztatni munkakínálat: milyen bérek mellett mennyien akarnak dolgozni ha magára hagyják a piacon kialakul az egyensúlyi bér és foglalkoztatási szint munkaerő E bér E vezessünk be méltányossági szempontból minimál bért (egyensúlyi bér alattit nem érdemes, mert annál a piacon magasabb alakulna ki) bér MIN a piacon túlkínálat azaz munkanélküliség alakul ki, és mivel az ár (jelen esetben a bér) nem tud lefelé elmozdulni ezért a piacot innentől egyensúlytalanság fogja jellemezni