Az informatikában

A PC vízhűtés vagy folyadékhűtés lényege, hogy a -megszokottól eltérően- nem hangos ventilátorokkal hűtjük a számítógépet, hanem vízzel. A vízhűtés és folyadékhűtés elnevezések tehát innen származnak.

Nagyon egyszerű. A hűtések célja nem más, mint olyan hőmérsékleten tartani az alkatrészeket, hogy azok stabilan, hosszú távon üzemelhessenek. Pl.: Egy CPU üzemi hőmérséklete 15-80°C, 80°C felett már károsodhat a mag vagy a nyomtatott áramkör.

Tény: Ha tuningolsz, akkor fokozottan figyelned kell az alkatrészek hűtésére. Az egyik legnagyobb problémád lesz a tuning során az, hogy kordában tartsd az alkatrészek hőmérsékletét. Mert ha tuningolsz, akkor ezek a hőmérsékletek hihetetlen gyorsan fognak emelkedni akár addig, ameddig a számítógéped túl nem melegszik!

Mert a tuning hatására a chipek áramfelvétele és így hőtermelése is ugrásszerűen megnő. Magyarán többet fogyaszt és többet is "fűt"! Körülbelül arra számíthatsz, hogy frekvencia (MHz) növelésével egyenes arányban, a feszültség (V) növelésével pedig négyzetesen nő a "hőtermelése" az adott alkatrésznek! És el kell, hogy keserítselek: a gyári hűtőket nem tuningra találták ki! Azonban egy, a célra épített vízhűtés szárnyat adhat a tuningodnak, mert: sokkal gyorsabban szállítja el a hőt, így hűvösebb lesz az alkatrész fentebb tornászhatod a feszültségeket, amelyekkel további MHz-eket kapsz akár folyamatos, mindennapos használat során is használhatod azt a tunignbeállítást, amit léghűtéssel nem tudtál stabilizálni

A számítógépben alapvetően nem sok mozgó alkatrész kell, hogy legyen. Általában az optikai meghajtók (DVD olvasó/író) és a merevlemez (HDD), amelyben mozgó alkatrész található. Márpedig ami mozog, annak -többnyire- hangja is van. Persze ebben sokat segítenek a kerregő, berregő, ciripelő, surrogó ventilátorok, amelyek a fenti egységek zaját bőven túlharsogják.

Azért, mert a költséghatékonyság miatt viszonylag kis hűtőbordákat (gyengébb hűtőteljesítmény) és olcsóbb ventilátorokat (rossz minőség) alkalmaznak az alkatrész- gyártók. Márpedig egy kis bordához -hogy megfelelően hűtsön- nagy légáramlat kell, amit egy kicsi és olcsó ventilár csak nagy zajjal tud biztosítani (de így is csak többé-kevésbé).

Egyrészt egy jó vízhűtés lényege, hogy a célra megfelelő méretű hőcserélőt használ, amely nem igényel nagy fordulatszámot, azaz hangos ventilátort, hanem egy gyenge szellővel is beéri. A "lágy szellő" létrehozásához szükséges ventilátort is megbízható gyártók (pl. Yate Loon, aki Sesonic, Zalman, Nexus stb. cégek beszállítója) termékeiből válogatjuk, így a csendes működés mellett a hosszú éllettartam és stabil hűtés is biztosított.

A legtöbben úgy gondolják, hogy a vízhűtés szerelése nehéz feladat, pedig valójában nem olyan nagy ördöngösség. A komplett szettek dobozában általában megtaláljuk az összeszerelési útmutatót – ha ezt lépésről lépésre nyomon követjük, nem adódhat nagy problémánk - azonban fordul a kocka, ha darabonként vásároljuk meg a vízhűtéshez szükséges alkatrészeket.

Csillagcsavarhúzón és egy éles szikén (esetleg éles késen) kívül csupán egy fogóra lesz szükségünk. Amennyiben extra igényeink vannak - például pumpa rögzítése a házhoz - nélkülözhetetlen kellék egy fúrógép fémfúró fejjel, valamint egy filctoll, amellyel a fúrandó lyukak helyét fogjuk kijelölni. Ha nem mozgatjuk gyakran a gépet, ne lyuggassuk ki a házat.

Bizonyára sokan szemeztek már a címlapsztorinkban bemutatott valamely vízhűtő szettel mint hatékony és csendes hőelvezetési megoldással. Sajnos a helyzet korántsem ilyen egyszerű, hiszen szót kell ejtenünk a kompatibilitásról. A legtöbb hűtőrendszerhez mellékelik az összes manapság elterjedt processzortípushoz szükséges hűtőblokkot, valamint a hozzá tartozó lefogatást. Az alkatrészekből összeválogatott vízhűtésnél viszont figyeljünk arra, hogy a nekünk megfelelő blokkot és lefogatást vásároljuk meg.

A grafikus kártyák sem szabványosak ugyan, de a legtöbb esetben minden VGA-hűtőblokk kártyaspecifikus, azaz a legtöbb kártyához külön-külön elkészítik a megfelelő blokkot és lefogatást. Ez esetben nem lehet semmi gond, csak a megfelelőt kell kérnünk a boltban.

 Hőátvevő elem:  (CPU blokk, chipszett blokkok, memória blokk, VGA blokk, periféria blokk, tápegység blokk).  Az általuk termelt hőt képes felvenni és átadni a hűtőfolyadéknak.  Hőátadó elem:  (radiátor, hőcserélő).  A hűtőfolyadék által szállított hőt képes kivonni a rendszerből és leadni a külső környezetének.  Ennek két módja van:  Passzív :  Az anyag természetes hőátadóképességének köszönhetően történik a hőcsere. A folyamat sebessége a használt anyag hőszállítóképességétől függ.  Aktív :  Egy aktív berendezés (általában ventillátor) segítségével van felgyorsítva hőcsere. A folyamat sebessége a berendezés teljesítményétől függ.

Ha darabonként állítjuk össze, a maximális kompatibilitás és üzembiztonság érdekében egyazon gyártó kínálatából válogassuk össze a hűtéselemeket, és csak a legvégső esetben válasszunk más rendszerből való alkotórészt!