A dualizmus rendszere

A monarchia rendszere  Európa - nemzeti átalakulás  utolsóként a Monarchia létre jötte  duális, két központú állam  Terület 2.  Népesség 3.  belső problémák feszítik  pl.:  keleti kérdés később  a cseh majd  délszláv (elképzelés) trialisztikus Európában - Csak papíron

Pártviszonyok  Politikai élet fő kérdése az Ausztriához fűződő viszony  A vita a kiegyezés formájában volt (közjogi vita)  A Felirati párt = Deák-párt  liberális eszmék + 47-es konzervatívok  megfelelni a kornak (a dualizmus fenntartása változtatás nélkül)  Határozati párt ketté vált  Balközép Párt  Dualizmus elvi elfogadása, delegációk, közös min. megszüntetése  Országos 48-as Párt (szélsőbal)  A kiegyezés teljes elutasítása  Parasztság: támogatta a ’48-49-es eszméket, de nem politizálhatott  Munkásság szerveződése: Általános Munkásegylet 1868

 Birtokos nemesség   Kiegyezés beolvasztás  1869-es választás - balközép vitatja a kiegyezés módját  demokratikus reformok   Paraszti, nemzetiségi követelések   közjogi „ellenzékiség”  szélsőbal  48-as álláspont  Demokratikus álláspont  ’70-es évek eleje, válság a Deák-pártban  1871, Andrássy k. külm. lett, 1873 gazdasági válság  balközép – változtatás kényszere  vagy-vagy  Balra nyit bihari pontok szögre akasztása  kormányképessé vált Tisza Kálmán miniszterelnöksége (mit akart az ellenzék) (mit akart az ellenzék)

 A bihari pontok szögre akasztása  Fúzió: Deák-párt + Balközép Párt = Szabadelvű Párt  Tisza Kálmán a miniszterelnök 1890-ig  A Dualizmus megszilárdulásának időszaka  Kitűnő taktikus - tovább folyik a Dualizmus kiépítése  közigazgatás kiépítése  központosítás  önkormányzatiság (vármegye)  Csendőrség  Egységes megyerendszer (’86)  Törvényhatóságok számának , főispáni jogkör   Főrendiház megreformálása (Bázis növelés)  Gazdaság - liberális elvek  tőkés váll. támogatása  „agrárius” törekvések 

Tisza Kálmán Tarokkparti a Szabadelvű Párt klubjában

 Tisza legfőbb ellenzéke  Függetlenségi Párt  nemzeti jelszavak  Konzervatív Párt (agráriusok)  szintén nemzeti jelszavak  Tisza bukása - a véderővita  Balkáni bonyodalmak  Európa hatalmai fegyverkeznek  A Monarchia is ezt teszi  A királyt az ogy csak ezzel tudja befolyásolni  Közvélemény és az ellenzék össztüzébe kerül  Tisza népszerűsége mélyponton  Rudolf öngyilkossága  mérsékelt törvényjavaslat  elfogadtatta  Bukott politikus szép búcsú kívánt  A honossági tv. megváltoztatása   én lemondott Tisza bukása

1890. „Távozik” a Generális és a Vaskancellár is Wekerle Sándor az első nem arisztokrata származású miniszterelnök Változnak az idők…

 Az állam jelentős szerepet vállal  Művelődésének, infrastruktúrájának, gazdaságának fejlesztésében  Oktatás  Népiskolai törvény 1868 – tankötelezettség bevezetése  Elemi iskolák ezrei épülnek  Új középiskolák, egyetemek létesülnek  Igazságügy  Bíráskodás elválik a közigazgatástól (függetlenné válik)  Egészségügy  Korházak tucatjai épültek  Infrastruktúra  Hírközlés, postaszolgálat Európai szintű lett 1914-re A polgári állam sikerei

Valutareform és egyházpolitikai harc  Tisza bukása után  jelszó a „nem bolygatni” helyett  az „óvatos reform” került  A ’90-es évek reformtörekvéseit Wekerle Sándor testesítette meg  Pénzügyminiszterként  Monarchia valutája aranyalapú lesz  Miniszterelnökként  polgári állam kiépítése - „kultúrharc”  polgári házasság és anyakönyvezés támogatása  Közjogi vita helyett e kérdés szakította két pártra az ország  Éles politikai harc  1895 az ogy. törvénybe iktatta a  polgári házasságot és anyakönyvezést

Kossuth halála  Meghalt Kossuth Lajos  A király  engedi az állami temetést  Wekerle zsenialítása  kulisszák mögött  A Főváros méltón temethette el  Ravatal a Nemzeti Múzeumnál  Kerepesi Temető

Kossuth Lajos ravatala a Nemzeti Múzeumnál