Pedagógus Hivatás dr. Liptai Kálmán az MRK alelnöke Pedagógus Hivatás Munkacsoport beszámolója 2016. április 20.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A levéltár Országos Tudományos és Felsőoktatási Szakmai Központ tevékenységei.
Advertisements

– A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény – A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény – A nevelési-oktatási intézmények működéséről.
Ráczné Dr. Rózsa Katalin projektvezető A DASZK fő feladatai TÁMOP /2-2F
Közművelődési szakmai továbbképzések, helyük a felnőttképzés rendszerében; az akkreditáció folyamata A közösségi művelődés felnőttképzési feladata Nemzeti.
Pedagógus Hivatás Munkacsoport dr. Liptai Kálmán az MRK alelnöke dr. Gloviczki Zoltán az MRK Pedagógusképzési bizottságának elnöke.
„Dolgozva tanulj!” Tájékoztató a „Gyakorlati oktatók továbbképzése a szakképzésben” című TÁMOP B-13/ projekt feladatairól
Környezettan-tanári mesterszak 1. A szakirány célja: A szak célja olyan tanárok képzése, akik képesek a környezettannal, környezetvédelemmel, természetvédelemmel.
Új helyzet a felsőoktatásban: a bolognai folyamat László Gyula PTE KTK november 15.
Aktualitások és változások a pedagógiai szakszolgálati feladatellátásban 2016 őszén 1.
A Mi Házunk Határtalan Szív Alapítvány (Esztergom)
A tanításra és tanulásra fordított idő nemzetközi és kutatási adatok tükrében Imre Anna Oktatáskutató és fejlesztő Intézet Berekfürdő, Február 4.
M ESTERPEDAGÓGUS SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI. Megállapodás megkötése-aláírás után a HMPI-nek visszaküldeni, melyet az OFI-ba továbbítunk aláírásra Útiköltség.
A FELNŐTTKÉPZÉSI A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA Felnőttképzők Szövetsége Borsi Árpád Budapest, december 10.
A Műszaki menedzserek elégedettségének a szintje a Dunaújvárosi Főiskolán! Készítette: Németh Nóra Nikoletta Konzulens: Dr. Keszi-Szeremlei Andrea.
A kamara szerepvállalása a felnőttképzésben évi LXXVII. tv. főbb rendelkezései Tv. hatálya elsődlegesen az állam által elismert vizsgával záruló,
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET 2007 Menner Ákos. A minőségfejlesztés intézményi ritmusa Önértékelés 2006 Önértékelésből származó fejlesztési célkitűzések.
Összefüggő, egyéni gyakorlat. Bologna rendszerű mestertanárképzés.
A vállalatok marketingtevékenysége és a Magyar Marketing Szövetség megítélése Kutatási eredmények az MMSZ részére (2008. július)
Jó gyakorlatok a tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódóan Kasza Georgina témavezető.
A szakiskolák aktuális problémái
Dr. Bihari Péter BME Gépészmérnöki Kar oktatási dékánhelyettes
Work-based Learning in CVET Az ALFA KISOSZ Érdekvédő és Képző Egyesület szerepe a projekt megvalósításában Előadó: Czibula Zoltán igazgató ALFAKÉPZŐ.
Palotás József elnök Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete
Dobrik-Lupták Sára szeptember 19.
BOROS SÁMUEL SZAKGIMNÁZIUMA
Összevont munkaközösség vezetői és igazgatótanácsi értekezlet
Az „első lépés” TÁMOP
Szaktanácsadás 2015/2016 Készítette: Szabó Klára.
Munkaközösségek támogatása, bemutatófoglalkozások szervezése
Összevont munkaközösség vezetői és igazgatótanácsi értekezlet
Barcsák Marianna KPSZTI
Közösségi művelődés tanára Osztatlan mesterképzés
A Klebelsberg Központ legfontosabb feladatai és fejlesztései
Új továbbképzési lehetőségek tanároknak és oktatóknak
Duális képzés a társadalmi felelősségvállalás szemszögéből
Köszöntünk mindenkit a Nyíregyházi Egyetem Nyílt Napján!
A magyar LLG Tanács ülése
Mayer József Budapest február 27.
Quality 4 Children: a minőségi gyermekgondozás sztenderdjei az európai családon kívüli gondozásban.
Kispálné Horváth Mária
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
Kompetenciák az osztott tanárképzésben
A pedagógus-életpályamodell, a minősítés rendszere
A Klebelsberg Központ legfontosabb feladatai és fejlesztései
Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Mátészalka
A kétszintű érettségi.
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet fejlesztési projektjei az iskolai egészségfejlesztés területén DR. TÖRÖK KRISZTINA.
SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM
HHR.
Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola
TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése – Életpálya-tanácsadás Csanádi Nikolett Hényel Anett.
Oktatási Igazgatóság Vaszari Judit
főigazgatóhelyettes, NSzFI
Tájékoztató az Önkormányzati ASP Projektről
Sajben - Kenyeres Márta munkaközösség-vezető
Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak BA
INFOÉRA Zsakó László Informatikai tanárszak problémái ELTE Informatikai Kar Juhász István-Zsakó László: Informatikai.
Merre tovább a középiskola után?
Budapest, február 5. Reszeginé Erdélyi Beáta
TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése – Regionális workshop Zétényi Ákos.
Zanáné Haleczky Katalin október 09.
BTMN.
Új Nemzeti Kiválóság Program Ösztöndíjak
A felsőoktatási kompetenciamérés bevezetése
ÉRINTŐ Sajátos nevelési igényű gyermekek és fiatalok integrációs programja óvodától a munkába állásig TÁMOP A/
Intézmény minőségirányítási programja
Iskolai szociális segítő
LIA Alapítványi Ált. Isk. és Szki. Piliscsabai Tagintézménye
Intézményvezetők tájékoztatása Nyíregyházi Egyetem
A HEFOP PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI A GYAKORLATI KÉPZÉSBEN
Előadás másolata:

Pedagógus Hivatás dr. Liptai Kálmán az MRK alelnöke Pedagógus Hivatás Munkacsoport beszámolója április 20.

Kiemelt témák A pedagógusképzés rendszere Tanárképzés Bologna-típusú, osztott képzés Osztatlan képzés Pedagógus-továbbképzés

3 A pedagógusképzés rendszere

Alapképzési szakok Csecsemő- és kisgyermeknevelő (képzési idő: 6 félév) Óvodapedagógus (képzési idő: 6 félév) Tanító (képzési idő: 8 félév) Gyógypedagógia (képzési idő: 7+1 félév) Konduktor (képzési idő: 8 félév) Az alapképzési szakok képzési szerkezetét a köznevelési igényeknek megfelelően kell átalakítani. 4

5

A tanárképzés rendszere Tanári mesterszakok Az osztott tanárképzést szabályozó miniszteri rendelet: 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről Tanárképzés Bologna típusú tanárképzés ( es tanévben indul utoljára) Osztatlan tanárképzés A tanárképzés közös európai alapelvei Multidiszciplináris, mert rendelkezik:  Szaktárgyi ismeretekkel  Pedagógia és tantárgy-pedagógiai ismeretekkel  A tanítás támogatásához szükséges kompetenciákkal  Figyelembe veszi az oktatás társadalmi és kulturális dimenzióit 6

7

A Bologna-típusú tanárképzés Alapképzés indítása: Tanári mesterszakok indítása: Képzési idő: alapszak 6 félév mesterszak 4+1 félév Jellemzői: 1 félév összefüggő szakmai gyakorlat Portfolió és szakdolgozat készítés Tanári záróvizsga – mestertanári oklevél 8

9

Az osztatlan tanárképzés rendszere Az osztatlan tanárképzésre való áttérés jogi kereteit a évi CCIV. tv. a nemzeti felsőoktatásról, a 283/2012. (X.4.) Korm. rendelet a 8/2013.(I.30.) EMMI rendelete a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről adják, amelyek szabályozzák a tanárképzés új rendszerét. E rendszer előírja a kompetencia alapú kimeneti szabályozást, de jelentősen módosítja a képzés belső arányait. 10

Az osztatlan tanárképzés rendszere Képzés indítása: 2013/14-es tanév Pályaalkalmassági vizsga kötelező 2 szakos a közismereti tanárképzés 1 szakos a művészeti/szakmai tanárképzés Mestertanári oklevelet kap a hallgató mindkét képzési formánál. 11 Általános iskolai 8 félév+2 félév Közép- iskolai 10 félév+2 félév

12

Az osztatlan tanárképzés rendszere Közös képzési szakasz az első három év, ezt követően választás:  két általános iskolai szakképzettség (képzési idő: 8+2 félév),  két középiskolai szakképzettség (képzési idő: 10+2 félév),  egy általános- és egy középiskolai szakképzettség (képzési idő: 8+2 és 10+2 félév),  egyes szakoknál nincs kétféle kimenet. Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program az osztatlan tanárképzésbe felvételt nyertek számára: ösztöndíj a tanulmányok alatt és az oklevélszerzést követően állás, ez támogatandó. 13

Változtatási javaslatok az osztatlan tanárképzésben A köznevelés igényeit is figyelembevevő képzési szerkezet és tartalom kialakítása az osztatlan tanárképzésben: az osztatlan egységes tanárképzés a felhasználói oldal számára átláthatóbb, költséghatékonyabb legyen, érthető üzenet a tanári pályát választóknak, a diszciplináris tartalmak közelítsenek a köznevelés igényeihez /NAT/, a pedagógiai, pszichológiai és módszertani tárgyak súlyának növelése. 14

Változtatási javaslatok az osztatlan tanárképzésben A tanárképzés gyakorlati jellegének erősítése Az egyéves összefüggő gyakorlat nagy vívmánya az osztatlan tanárképzésnek. Hátránya, hogy az utolsó 2 szemeszterre koncentrál. Elmélet-gyakorlat kapcsolatának szorosabbá tétele Gyakorlóiskolában eltöltött idő és elvégzendő feladtok növelése, a folyamatosság biztosítása. A gyakorlóiskola és a partneriskola egységes gyakorlati rendszerének kidolgozása. 15

Változtatási javaslatok az osztatlan tanárképzésben A szakmódszertan (tantárgy-pedagógia) erősítése A szakmai és módszertani tárgyak közötti összhang szorosabbá tétele. A tanárképzésben oktatók – különösen a szakmódszertanosok - lehetőség szerint rendelkezzenek köznevelési gyakorlattal, ismerjék a köznevelés működését. Szakmódszertani szakmai műhely működtetése. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a szakmódszertanosok tantárgy-pedagógiához kapcsolódó témákból szerezhessenek doktori minősítést. A pedagógia doktora (Ed.D) minősítés lehetőségének megteremtése. 16

Változtatási javaslatok az osztatlan tanárképzésben A pályaalkalmasság kérdésköre a tanárképzésben Pályaalkalmasság vagy pályaalkalmatlanság? Az egy alkalomra korlátozódó alkalmassági vizsga megszüntetése javasolt. Cél a folyamatba ágyazott pályaszocializáció és pályaorientáció. A pályakorrekció lehetőségének biztosítása. 17

A pedagógus pálya népszerűsítése El kell érni, hogy a jó képességű, elkötelezett fiatalok jelentkezzenek a pedagógusképzésre. Népszerűsíteni kell a Klebelsberg Ösztöndíjat. Oktatáspolitikai cél legyen a pedagógus pálya presztízsének emelése. Hosszú távú, kiszámítható oktatási stratégia. Törekedni kell a pozitív minták bemutatására, a kiemelkedő pedagógus személyiségek megjelenítésére a médiában. A pedagógusképzésben a legkiválóbb oktatók jelenléte meghatározó. Pozitív tendencia a pedagógus pályára jelentkezők számának növekedése. 18

19

Javaslatok a pedagógus-továbbképzés fejlesztésére Biztosítani kell a továbbképzési rendszer továbbfejlesztésénél a pedagógusképző intézmények nagyobb szerepvállalását. Biztosítani kell a folyamatos szakmai fejlődést, az eltérő életpálya-feladatokhoz kötődő tevékenységek összehangolását. A továbbképzések volumenének, finanszírozásának meghatározásánál tekintetbe kell venni azt a nemzetközi tendenciát, hogy a továbbképzések jelentősége, funkciója egyre kiterjedtebbé válik. Figyelembe kell venni a továbbképzési rendszer hármas funkcióját: az oktatáspolitikai törekvéseket, a helyi fejlesztések támogatását és a pedagógusok folyamatos egyéni fejlesztését. 20

Javaslatok a pedagógus-továbbképzés fejlesztésére Javasoljuk az alap-, a bevezető és a továbbképzések összehangolását, amelyet a kompetenciák szintjei, a sztenderdek kapcsolnak össze. A bevezető képzésnek (gyakornoki) kiemelt szerepet kell kapnia, együttműködve a pedagógusképző intézménnyel. Az iskolai tevékenységbe ágyazott, közösségi jellegű, konstruktív, kollaboratív képzések különböző formáit kell előnyben részesíteni, támogatni. A továbbképzési tevékenységek változatos formáit kell biztosítani. 21

22 Javaslatok a pedagógus-továbbképzés fejlesztésére

Köszönöm a figyelmet! dr. Liptai Kálmán 23