A vasúti elérhetőség és a vendégforgalom közötti összefüggés vizsgálata a Dunántúl vasúti közlekedése alapján Somogyi Bence Ph.D.-hallgató Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézet, Turizmus tanszék Turisztikai referens, Zirc Városi Önkormányzat

Célkitűzés Vasúti közlekedés a tértudományi kutatásokban háttérbe szorult a vasút helyzetének romlása révén Európában új vasúti korszak kezdődik – ismét a vasútra irányítja a figyelmet Elérhetőségen lesz a hangsúly – javítja a versenyképességet Turizmusban az elérhetőség kiemelten fontos – jó megközelíthetőségű helyeken lesz magasabb a turisztikai költés (pl. nyugat-dunántúli és dél-dunántúli fürdővárosok közti különbség) Vasút kötött pályás eszköz – közúthoz képest korlátozottabb a feltáró képessége Hazai vasúti helyzet révén legtöbb esetben a közúti közlekedéssel nem vagy alig versenyképes Kutatás célja: adott településhez tartozó átlagos napi vasúti elérhetőségek (menetidők) és a településen realizált vendégforgalom közötti összefüggés vizsgálata lineáris korrelációs (Pearson- féle) függvények alapján. Átszállási idő is beleértendő a menetidőbe, mert kvázi az is az utazás része Vonatok eltérő sebességűek egy vonalon is – az egyes, legrövidebb távolsághoz tartozó lehetséges vasúti utazások idejének számtani átlaga Vizsgálati célterületek: fővárostól, legközelebbi Balaton-parti településtől, saját régiójának központjától, saját megyeszékhelyétől való távolság Mintavétel forrásai: KSH T-STAR adatbázis, MÁV évi hivatalos menetrendje Mintavétel helye: Dunántúl 3 tervezési-statisztikai régiója: Közép-Dunántúli Régió, Dél-Dunántúli Régió, Nyugat-Dunántúli Régió

Kiindulási helyzet Átlagsebességek Budapestről a vonalon érintett településekkel kapcsolatban. Forrás: MÁV menetrendből saját szerkesztés Átlagsebességek a Balatontól a vonalon érintett településekkel kapcsolatban. Forrás: MÁV menetrend alapján saját szerkesztés

Kiindulási helyzet A vendégforgalommal érintett települések aránya az egyes vasútvonalakon lévő összes településből. Forrás: KSH T-STAR alapján saját szerkesztés

Eredmények Korrelációs együtthatók Budapest vonatkozásában. Forrás: saját szerkesztés Korrelációs együtthatók a Balaton vonatkozásában. Forrás: saját szerkesztés

Eredmények Korrelációs együtthatók a regionális központok vonatkozásában. Forrás: saját szerkesztés. Korrelációs együtthatók a megyeszékhelyek vonatkozásában. Forrás: Saját szerkesztés.

Eredmények – Közigazgatási egységek Közép-Dunántúlon minden esetben gyenge a kapcsolat, leginkább a megyeszékhelyektől való távolság a döntő. Megyei szinten: Komárom-Esztergom az egyetlen, ahol a fővárostól való távolság meghatározó Nyugat-Dunántúlon gyakorlatilag nincs kapcsolat egyik esetben sem, megyei bontásban is változó: Vas esetében megyeszékhely, Győr-Moson-Sopron és Zala esetében a Balaton a fő tényező Dél-Dunántúlon: Pécs túlértékelt szerepe látszik – torz településhierarchia a régióban, városhiányos térségek, magas vendégforgalmú területek szigetként funkcionálnak. Somogy: Balaton pert ellenére a vendégforgalom nem a tótól való távolság függvénye – Balaton is sziget. FővárosBalatonRégióközpontMegyeszékhely Közép-Dunántúl0,12-0,16-0,040,29 Nyugat-Dunántúl-0,09-0,06-0,02 Dél-Dunántúl-0,320,080,400,22 Fejér-0,15-0,30-0,35 Komárom-Esztergom-0,34-0,24-0,15-0,20 Veszprém-0,01-0,29-0,080,27 Győr-Moson-Sopron-0,20-0,22-0,04 Vas-0,15-0,11-0,21-0,24 Zala-0,32-0,66-0,030,62 Tolna-0,25-0,410,32-0,09 Somogy-0,51-0,050,490,29 Baranya-0,28-0,11-0,36

Eredmények - Vasútvonalak Fővárostól való függés nem tapasztalható, a turisztikai forgalom és a vasúti közlekedés kapcsolatában a főváros nem tekinthető térszervező erőnek Regionális központok a fő térszervező erők, a vendégforgalom és a vasúti menetidők közti kapcsolat elsősorban ezektől függ Balaton: regionális vasúti pályák esetében magasabb a függési viszony, több is a Balaton megközelíthetőségét javítja, pl. Kaposvár- Fonyód, közvetve: Nagykanizsa-Pécs VasútvonalFővárosBalatonRégióközpontMegyeszékhely Nemzetközi jelentőségű törzsvonal0,05-0,220,200,17 Országos jelentőségű törzsvonal0,040,170,32-0,11 Regionális vasúti pálya-0,120,540,330,14 Egyéb vasúti pálya0,480,230,400,19 Átlag0,110,180,310,10

Konklúzió Nem mutatható ki egyértelmű kapcsolat a vasúti közlekedés és a vendégforgalom volumene között – vasút szerepköréből származó adottság Fővárostól való elérhetőség – kevés kivétellel alig mutatható ki kapcsolat – ellentmond az ismert véleményeknek – ebben nem a főváros a központ Rendkívül változatos eredmények, akár egy régión belül is – nehéz konkrét, valódi kapcsolatokat kimutatni Összefüggés hiánya csak részben magyarázható a vasútvonalak rossz állapotával – ott is alacsony korrelációs értékek, ahol a menetidők relatíve jók Regionális központok térszervező mechanizmusa – itt a legnagyobb, de itt csak közepes az összefüggés Alacsony függés a Balaton esetében is – magas vendégforgalma alig van hatással a környezetére, szigetként funkcionál

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!