Székely Levente – Excenter Kutatási Központ

1. Számlafizetési szokások – szolgáltatói törekvések Ügyfél oldali fókuszcsoportok Szakértői interjúk (szolgáltatók; bankok; elektronikus számlafizetési megoldásokat kínáló vállalatok) 2. Együttműködési lehetőségek – anyagi kompenzáció Ügyfél oldali online survey Szakértői interjúk számlakibocsátói oldalon

 A fogyasztók többsége a sorban állást választja  Erős a megszokás: a legtöbb ember fejében a számlák befizetése és a sárga csekk nem válik el egymástól  A számlafizetők többségének meg sem fordult a fejében a változtatás

 A havi két-háromszori postára járás nem jelent olyan nagy gondot az ügyfelek számára  A sárga csekk kiváltására irányuló (szolgáltatói) törekvések eddig nem voltak túl sikeresek  Mozgás inkább az egyes elektronikus szolgáltatások között van de új ügyfeleket megnyerni nagyon nehéz

Negatívumok kényelmetlen, mert a csekkfeladás sok időbe kerül, a szelvény folyamatos figyelmet igényel (határidők, helyes kitöltés), tárolni kell, sérülékeny terheli a környezetet. Pozitívumok kézzelfogható bizonyíték; tervezhető – az irányítás a befizető kezében marad; befizető számára ingyenes

Csoportos beszedés: kikerül a fogyasztók kezéből a közvetlen irányítás, illetve mindig lennie kell a bankszámlán pénznek, ezért elsősorban gazdag és kényelmes embereknek való. Online számlafizetés: megköveteli a felhasználói tudást és az eszközökhöz való hozzáférést, valamint a felhasználói tudás hiányából adódóan nagyfokú bizalomhiány van a területen. Mobiltelefonos számlafizetés: jelen van a bizalomhiány, leginkább kisebb összegű fizetésekre jó (parkolójegy, autópályamatrica). ATM-en keresztül történő számlafizetés :nem nyújt lényeges különbséget, mert el kell menni a bankba, az utcai terminálokon történő ügyintézés kényelmetlen és szorongással teli. Hipermarketekben történő számlafizetés: bizarr de jó ötlet. A működése nehezen elképzelhető a fogyasztók számára.

Csak az anyagi ösztönzés lehet hatékony megoldás, amely a magas összeg miatt összefogást igényel Hagyomány: kulturálisan beágyazott Anyagiak: „ingyenes” Praktikum: A sárga csekk működik

 a befizetés gyakorlatától távolmaradók 61%-a nem tartja valószínűnek 26% teljesen biztos, hogy családja nem változtat  A fiatalok inkább változtatnának  Az iskolázottabb réteg jobban hajlik a változtatásra

 Első helyen az anyagiak…  Az anyagi eszközökkel általában sikeresebben motiválhatók : a nők, a évesek és a szerényebb anyagi helyzetben élők.  Ezzel szemben a kényelmi szempontokat sokkal inkább figyelembe veszik a évesek, a diplomások és a budapestiek. azzal pénzt takarítson meg (4,7) azonnali anyagi kedvezményt kap (4,2) azzal időt takarítson meg (4,1) otthonról intézheti befizetéseit (4,0) az átállással részt vehet nyereményjátékon (3,3)

Szakértői interjús tapasztalatok

Közüzemi szolgáltatók ÁramszolgáltatókVízszolgáltatókGázszolgáltatók Távfűtés szolgáltatók Háztartási hulladékkezelők Szennyvízkezelők Biztosítótársaságok Általános biztosítók Infokommunikációs szolgáltatók Mobiltelefon szolgáltatók Internetszolgáltatók Kábel és műholdas Tv szolgáltatók Egyéb a fentiekbe nem sorolható nagyszámú lakossági ügyféllel rendelkező szolgáltatók LapkiadókKonszolidátorokEgyéb Szakmai szövetségek Közüzemi szövetségek Infokommunikációs szövetségek Biztosítók szakmai szövetségei

 Pannon  T-mobile  Vodafone  Externet  UPC  Díjnet - Díjbeszedő Holding Zrt.  Távszámla - Magyar Telekom  Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete  Magyar Gázipari Egyesülést  Magyar Kábelkommunikációs Szövetség  Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége  Magyar Víziközmű Szövetség  E.ON Energiaszolgáltató Kft.  FŐGÁZ Zrt.  FŐTÁV Zrt.  Miskolci Hőszolgáltató Kft.  MIVÍZ Kft.  TIGÁZ Zrt.  Aviva Életbiztosító Zrt.  AXA Biztosító Zrt.  Generali-Providencia Biztosító Zrt.  ING Biztosító Zrt.  K&H Biztosító Zrt.  Magyar Cetelem Bank Zrt.  Signal Biztosító Zrt.  Magyar Telekom Nyrt.

 Itt a legégetőbb a sárga csekk kiváltása – ezek a társaságok foglalkoznak legaktívabban a kérdéssel  A nagyobb társaságoknál jelentős számlafizetési portfólió (egyedi megoldások: saját konszolidátor; Komfort Kártya; két konszolidátorhoz csatlakozás…)  Az együttműködés tekintetében szkeptikusak, de magát a modellt jó ötletnek tartják  A közös kedvezménynyújtásának lehetséges, ha a modell garantálja az adatbiztonságot és legalább középtávon a megtérülő befektetést

 A piac szolgáltatásait jellemzi a minőség növekedése az árak csökkenése – a költségcsökkentés kiemelkedően fontos szempont  A többi szektorhoz képest jóval határozottabb lépéseket tettek és tesznek a sárga csekkes fizetés visszaszorításának érdekében  Az együttműködéseket a T-Csoporthoz való viszony határozza meg leginkább, az összefogást bankokkal képzelik el  A közös kedvezményekben is inkább a bankok lehetnek partnerek

 Nagy részük halad az árral, csak kevesek foglalkoznak érdemben a témával – a legfontosabb az ügyfelek megtartása  A számlafizetési módokat a termék részének tekintik, önállóan nem foglalkoznak vele, szűk számlafizetési portfólióval rendelkeznek (többségük nem ismeri a konszolidátor modellt)  Az együttműködéstől idegenkednek, bár vannak érdeklődök is  A közös kedvezményadás ötlete legtöbbjük számára nem reális elképzelés – akik legkomolyabban foglalkoznak a kérdéssel, ott a konszolidátor modell az együttműködések színtere

Nehézségek Képzelt és valós piaci verseny mentén kialakuló általános bizalomhiány Bonyolult rendszerekben való gondolkodás Általános rossz tapasztalatok Általános szervezési nehézségek Különböző egyéni stratégiák KöltségekLehetőségek Grassroot kezdeményezések Ügyfélbarát praktikákKezdeményező?