Moli ère:Tartuffe Komédia öt felvonásban

A darab története

1664 Elkészül a három felvonásos változat.

Versailles-ban, az Udvar előtt bemutatják.

A királynak tetszik.

Az egyház tiltakozása miatt azonban betiltatja a darabot.

Elkezdődik a Tartuffe-csata néven ismert négyéves csatározás.

Moli ère XIV. Lajoshoz intézett kérvényekben védelmezi darabját, magyarázza megoldásait.

1669:

Végre újrajátszhatják a darabot.

Az engedélyezett változat azonban már öt felvonásos. Az eredeti ott ér véget, ahol Tartuffe győzedelmeskedik, és sikerrel túrja ki Orgont házából és vagyonából.

Továbbá: Az első változatban a címszereplő még szerzetesi ruhát hordott, ezt „levetették vele”, hogy általánosabb legyen a figura, és mindenfajta képmutató magára vehesse az író vádjait. Az első változatban a címszereplő még szerzetesi ruhát hordott, ezt „levetették vele”, hogy általánosabb legyen a figura, és mindenfajta képmutató magára vehesse az író vádjait.

1669 Az általunk ismert darab végleges változatában a klasszicista szabályoknak és követelményeknek mindenben megfelelő: Az általunk ismert darab végleges változatában a klasszicista szabályoknak és követelményeknek mindenben megfelelő:

Klasszicista szabályok verses formájú: verses formájú: komédia: komédia: A tér-idő-cselekmény egységét betartja a szerző: A tér-idő-cselekmény egységét betartja a szerző: páros rímű alexandrin páros rímű alexandrin nem tragikus a vége nem tragikus a vége 36 óra alatt játszódik a cselekmény egyetlen helyszínen, 36 óra alatt játszódik a cselekmény egyetlen helyszínen,

A Tartuffe elsősorban jellemkomédia, mivel

a hős saját vonásai - nemcsak belső tulajdonságai, hanem megjelenése, beszédmódja, viselkedése - miatt válik nevetségessé. a hős saját vonásai - nemcsak belső tulajdonságai, hanem megjelenése, beszédmódja, viselkedése - miatt válik nevetségessé.

A Tartuffe zárt rendszerű mű, hiszen

a színhely végig Orgon párizsi polgár háza, az időtartam egy nap (reggeltől estig), szereplői egy polgári család tagjai.

Másrészt: Moli è re a valóságból csak azokat a részleteket emeli ki, amelyek céljához - a főszereplők, így a bűnök leleplezéséhez - szükségesek. Moli è re a valóságból csak azokat a részleteket emeli ki, amelyek céljához - a főszereplők, így a bűnök leleplezéséhez - szükségesek.

Például: Nem ismerjük meg Orgon foglalkozását, családi előéletét; bizonytalan Tartuffe származása stb. Nem ismerjük meg Orgon foglalkozását, családi előéletét; bizonytalan Tartuffe származása stb. Elsősorban jellemtípusokat alkot tehát Moli ère. Elsősorban jellemtípusokat alkot tehát Moli ère.

Mi adja a cselekmény egységét? Az eseménysor a célra irányuló helyzetek láncolatából áll. Az eseménysor a célra irányuló helyzetek láncolatából áll.

ugyanis a komédiában nem szükségszerű az okozatiság, mint a tragédiában. a komédiában nem szükségszerű az okozatiság, mint a tragédiában.

bravúros indítás(expozíció) „Micsoda expozíció! Egyedülálló a világon; ez a legjobb és legnagyobb, ami e téren létezik... Nyomban, kezdettől fogva minden roppant jelentős, és valami elkövetkező még fontosabbra enged következtetni.” „Micsoda expozíció! Egyedülálló a világon; ez a legjobb és legnagyobb, ami e téren létezik... Nyomban, kezdettől fogva minden roppant jelentős, és valami elkövetkező még fontosabbra enged következtetni.” (Goethe) (Goethe)

Miért? Mert a kor dramaturgiai szokásaitól eltérve, Mert a kor dramaturgiai szokásaitól eltérve, in medias res, in medias res, „háromgenerációs”, „háromgenerációs”, hét résztvevős családi vitával kezdődik úgy, hét résztvevős családi vitával kezdődik úgy, hogy veszekedés közben mutatják be egymást és a viszonyokat. hogy veszekedés közben mutatják be egymást és a viszonyokat.

az expozíciónak is következménye

a címszereplő késleltetett belépése:

csak akkor jelenik meg a színen személyesen az, akiről állandóan szó van, amikor az író már sok nézőpontból bemutatta.

Új elem a megszokott vígjátéki konfliktus-sémában:

a kívülről jött betolakodó közvetve és áttételesen mozgatja a cselekményt: Tartuffe megjelenése a házban minden szereplő helyzetére hatással lesz.

Molière alkalmazza a kettőztetés módszerét is a hatás érdekében: Pl.Tartuffe vallomásának helyzetismétlése

mindkétszer kihallgatják Elmirához intézett szavait, de másodszorra a jelenet ellentétes hatást vált ki.

Kettőztetésnek tekinthető még: Orgon nem hitte el, hogy Tartuffe csaló, a lelepleződés után neki nem hiszi el ugyanezt az anyja.

A jellemkomikum fokozását szolgálja bizonyos jelenetek egymásutánisága: Dorine-t szemérmetlenséggel vádolja Tartuffe, majd közvetlenül ezután ostromolni kezdi Elmirát.

Megtaláljuk a darabban a bohózati hatásokat is: Pl. Elmira „egérfogó” jelenete az úgynevezett cselvígjátékokból ismerős.

bohózati hatásokat tükröznek a helyzetkomikumra épülő szituációk is:: Pl. Flipote-on csattan Pernelle-né dühe (I.1.);

Vagy: Dorine addig vág Orgon szavába, amíg az „pofon akarja vágni, de nem sikerül. (II.2.);

A helyzetkomikum egyik nagyjelenete Orgon asztal alá bújtatása, A helyzetkomikum egyik nagyjelenete Orgon asztal alá bújtatása, (IV.5.)

a jelenet bohózati folytatása: a jelenet bohózati folytatása: „Miközben Tartuffe kitárt karral előrelép, hogy megölelje Elmirát, az hátralép, és Tartuffe észreveszi Orgont” (IV.7.). „Miközben Tartuffe kitárt karral előrelép, hogy megölelje Elmirát, az hátralép, és Tartuffe észreveszi Orgont” (IV.7.).

Amikor a jól bevált bohózati elem tragikomikus hatású: Pl. abban a jelenetben, amikor a magát vádoló Tartuffe mellé Orgon is letérdel, átöleli a csalót, s közben (kétfelé fordulva) hol ordítozva szapulja a fiát, hol elérzékenyülten engeszteli „testvérét” (III.6.). Pl. abban a jelenetben, amikor a magát vádoló Tartuffe mellé Orgon is letérdel, átöleli a csalót, s közben (kétfelé fordulva) hol ordítozva szapulja a fiát, hol elérzékenyülten engeszteli „testvérét” (III.6.).

A szóismétlés komikus hatására épül: Dorine beszélgetése a hazaérkező Tartuffe-fel Dorine beszélgetése a hazaérkező Tartuffe-fel

A darabban, a szerkezetből következően, kettős leleplezés játszódik le:

egyrészt lelepleződik a jámborság álarcában megjelenő gátlástalan, érzéki Tartuffe,

másrészt a félrevezethető, rászedhető, naiv, családon belül viszont zsarnok apa, Orgon

Orgon jellemkomikumi megkettőztetése az anyja: Madame Pernelle még fiánál is hiszékenyebb és elvakultabb, tehát még később, és csak külső, „hivatalos” szereplővel győzhető meg.

Ők ketten - egy náluk is „ájtatosabb” személy csodálatával, (valós!) vallásosságukat eltúlozva – válhatnak az álszentség áldozataivá.

Tartuffe „megkettőződése” képmutatásban Lojális úr, a törvényszolga: a vígjátéki jellemek megismételhetők; az író „több példányt” is bemutathat egy típus variációiból.

A kor hierarchiáját tükrözik a családi viszonyok: az apa bármily esztelen lépését „engedelmesen” és „szófogadóan” kötelesek fogadni gyerekei, sőt felesége is.

Az eseménysort eleve Orgon hibás elhatározása indítja, és rossz döntéseinek sora juttatja mélypontra a családot. Az eseménysort eleve Orgon hibás elhatározása indítja, és rossz döntéseinek sora juttatja mélypontra a családot.

Orgon elsajátítja Tartuffe „etikáját”: „mégha itt előttem / Halna is meg anyám, gyermekem, feleségem, / Nem törődnék vele...”. „mégha itt előttem / Halna is meg anyám, gyermekem, feleségem, / Nem törődnék vele...”.

Ezzel a meglevő feszültségeket (életfelfogás- különbségek stb.) válsággá mélyíti, s a kommunikációt is lehetetlenné teszi. Pl. Nemcsak Elmira hogylétéről nem érdeklődik, de nem is informálja az eseményekről, a kazetta-ügyet is sógorának meséli el.

Vagy: Damis is kénytelen Cléante közbenjárását kérni apjánál, húgáért. Damis is kénytelen Cléante közbenjárását kérni apjánál, húgáért.

Elmira nem is családbeli helyzetéért, hanem dramaturgiai funkciójáért válik fontos szereplővé:

Ugyanis Orgon elvakultsága már nem leplezhető le (hagyományos vígjátéki) komornai cselvetésekkel.

Hiszen Tartuffe túlságosan jó helyzetfelismerő, intelligens, taktikus ellenfél. (l. gyors reagáló képességét, merészségét, önbizalmát, emberismeretét a szerelmi vallomása utáni helyzetben (III.6.):

Kockáztat: azonnal önostorozásba kezd, majd esztelen túlzással téveszti meg Orgont. azonnal önostorozásba kezd, majd esztelen túlzással téveszti meg Orgont.

Tartuffe csak saját gyenge pontján keresztül leplezhető le, („szive hevülése”, „vágya”, „érzékei”)

akkor, amikor nem játssza álszent szerepét, (tehát amikor kettesben hiszi magát szenvedélyének tárgyával).

Így Elmira, aki nyilván észrevette Tartuffe érdeklődését, magabiztosan kezdeményezhet vele megbeszélést, s csak „kissé” lepődik meg a vallomáson is.

(Jellemző, hogy a másokra figyelő, éles szemű és nyelvű, józan Dorine az első jelenettől célozgat Tartuffe Elmira iránti vonzalmára - „féltékeny az úrnőre”, „előzékeny vele”, „tán eped is utána” -, a vak Orgon meg majdnem hagyja, hogy a saját szeme előtt csábítsák el a feleségét.) (Jellemző, hogy a másokra figyelő, éles szemű és nyelvű, józan Dorine az első jelenettől célozgat Tartuffe Elmira iránti vonzalmára - „féltékeny az úrnőre”, „előzékeny vele”, „tán eped is utána” -, a vak Orgon meg majdnem hagyja, hogy a saját szeme előtt csábítsák el a feleségét.)

Elmira alkata ellenére, de a család érdekében állít csapdát, s szervezi meg Tartuffe leleplezési jelenetét.

Dorine dramaturgiai szerepe: Dorine dramaturgiai szerepe: minősíti a főszereplőket, elrendezi az ügyetlen fiatalok szerelmi félreértését, minősíti a főszereplőket, elrendezi az ügyetlen fiatalok szerelmi félreértését, de a darabban lehetőségei korlátozottak, ahogy egyre válságosabbra fordul a helyzet. de a darabban lehetőségei korlátozottak, ahogy egyre válságosabbra fordul a helyzet.

Elmirára (és eszközeire) van szükség, majd az egész kisemmizett és fenyegetett család ügyét már csak „csodával” - legfelülről, királyi döntéssel - lehet rendezni. Elmirára (és eszközeire) van szükség, majd az egész kisemmizett és fenyegetett család ügyét már csak „csodával” - legfelülről, királyi döntéssel - lehet rendezni.

Molière sokat emlegetett pesszimizmusa (emberismerete?) a családot a tragikus összeomlás szélére juttatja a mű tetőpontján; Molière sokat emlegetett pesszimizmusa (emberismerete?) a családot a tragikus összeomlás szélére juttatja a mű tetőpontján;

Tartuffe bűnhődése, csak a véletlenen múlik, nem szükségszerűség. Tartuffe bűnhődése, csak a véletlenen múlik, nem szükségszerűség.

A mű valószerűtlen befejezése vígjátéki hagyományt követ, és az író - bár valóban „személyes lekötelezettje” XIV. Lajosnak - nyilván hiszi is, hogy igazságos királynak, rendnek kell uralkodnia. vígjátéki hagyományt követ, és az író - bár valóban „személyes lekötelezettje” XIV. Lajosnak - nyilván hiszi is, hogy igazságos királynak, rendnek kell uralkodnia.

Molière elítéli korának erkölcsi világát: a képmutatás átszövi az egész társadalmat, ezért nagyon ártalmas.

Tartuffe erkölcsi tételei – „alkudozni az Istennel is lehet”, „alkudozni az Istennel is lehet”, „bűn csak az, aminek híre kel”, „bűn csak az, aminek híre kel”, „ki titkon vétkezik, annak már nincs is vétke” „ki titkon vétkezik, annak már nincs is vétke” - közveszélyesek. - közveszélyesek.

(Molière szinte a Tartuffe-öt kommentálja következő művében, a Don Juanban: „a képmutatás mestersége a legelőnyösebb... akinek van esze, az alkalmazkodik korának bűneihez” - mondja a címszereplő). (Molière szinte a Tartuffe-öt kommentálja következő művében, a Don Juanban: „a képmutatás mestersége a legelőnyösebb... akinek van esze, az alkalmazkodik korának bűneihez” - mondja a címszereplő).

Moliè írói értékrendjének csúcsán a családi összetartás pozitív értéke áll, Moliè írói értékrendjének csúcsán a családi összetartás pozitív értéke áll,

éppen ezért műveinek állandó céltáblái az önkényeskedő, autokrata apák; éppen ezért műveinek állandó céltáblái az önkényeskedő, autokrata apák; a szerző az őszinte érzéseken alapuló házasságot, az érzelmi szabadság (kialakulóban levő) értékét hirdeti a feudális családjoggal szemben. a szerző az őszinte érzéseken alapuló házasságot, az érzelmi szabadság (kialakulóban levő) értékét hirdeti a feudális családjoggal szemben.

Az általános emberi értékítéletet és saját emberismeretét Molière dramaturgiailag is kihasználja: Az általános emberi értékítéletet és saját emberismeretét Molière dramaturgiailag is kihasználja:

ha valaki mindenkit ócsárol környezetében, mint Pernelle-né, rögtön gyanús (és ellenszenves) lesz; ha valaki mindenkit ócsárol környezetében, mint Pernelle-né, rögtön gyanús (és ellenszenves) lesz;

ha valaki, helyzeténél fogva, dönthet mások sorsáról, de emberileg nem alkalmas a feladatra, ha valaki, helyzeténél fogva, dönthet mások sorsáról, de emberileg nem alkalmas a feladatra,

, ill. nem azoknak az érdekeit képviseli, akikért felelős (mint Orgon), akkor azt negatív alaknak tartjuk stb.;, ill. nem azoknak az érdekeit képviseli, akikért felelős (mint Orgon), akkor azt negatív alaknak tartjuk stb.;

- így, szinte észrevétlenül, a „bennünk levő értékrendszerre épít a mű”, a „bennünk levő értékrendszerre épít a mű”, „az író által a műbe táplált értékrend s az értékek jelzése vezérlik tehát az olvasó véleményét.” „az író által a műbe táplált értékrend s az értékek jelzése vezérlik tehát az olvasó véleményét.” (Bécsy Tamás)

A darabból kibontakozik Molière felfogása: A darabból kibontakozik Molière felfogása: tanúságtétel a természetesség, a természetes ész mellett. tanúságtétel a természetesség, a természetes ész mellett.

Szándéka: „Tanítani és tetszeni”: A társadalom nevelésére irányuló törekvése, racionalizmusa, realizmusa és páratlan komikus vénája Molière-t minden idők egyik legnagyobb vígjátékírójává avatja. A társadalom nevelésére irányuló törekvése, racionalizmusa, realizmusa és páratlan komikus vénája Molière-t minden idők egyik legnagyobb vígjátékírójává avatja. Magyarországi megismertetése a XVIII. sz. végén, a XIX. sz. elején indul meg. Magyarországi megismertetése a XVIII. sz. végén, a XIX. sz. elején indul meg.

Feladatok és kérdések: Igazolja példákkal: Igazolja példákkal: 1. A Tartuffe elsősorban jellemkomédia 1. A Tartuffe elsősorban jellemkomédia

2. A Tartuffe zárt rendszerű mű 2. A Tartuffe zárt rendszerű mű (cselekmény-tér-idő hármas egysége) (cselekmény-tér-idő hármas egysége)

3. kérdés Miért mondható bravúros szerkesztési megoldásnak az expozíció? Miért mondható bravúros szerkesztési megoldásnak az expozíció?

4. kérdés: Mivel kezdődik a bonyodalom? Mivel kezdődik a bonyodalom?

5. feladat: Igazolja példákkal az állítást: Igazolja példákkal az állítást: Tartuffe összetett, álszentségében eleve kártékony figuráját a kezébe kerülő hatalom egyre félelmetesebbé teszi; tettei alapján inkább tragédiába illő jellem, gesztusai teszik komikussá. Tartuffe összetett, álszentségében eleve kártékony figuráját a kezébe kerülő hatalom egyre félelmetesebbé teszi; tettei alapján inkább tragédiába illő jellem, gesztusai teszik komikussá.

6.Kérdés: Dorine drámai szerepét miért veszi át Elmira, majd az igazságos király? Dorine drámai szerepét miért veszi át Elmira, majd az igazságos király?

7.kérdés: Hogyan oldódik meg a probléma? Hogyan oldódik meg a probléma?

8.kérdés: Mi lett volna, ha a dráma a III. felvonással ér véget? Mi lett volna, ha a dráma a III. felvonással ér véget?

9.feladat: Soroljon fel példákat a helyzetkomikumra! Soroljon fel példákat a helyzetkomikumra!

10.feladat: Szóismétlés, mint komikumforrás: Szóismétlés, mint komikumforrás: PÉLDA PÉLDA

11.kéréds: Melyik két jelenet állítható párhuzamba egymással? Melyik két jelenet állítható párhuzamba egymással?

12.kérdés: A színészi játék milyen értelmezéseket enged meg véleménye szerint? A színészi játék milyen értelmezéseket enged meg véleménye szerint? (Elmira vajon csak játssza-e az elcsábítható nőt?) (Elmira vajon csak játssza-e az elcsábítható nőt?)

13.feladat: Tartuffe alakja eljátszatható-e idősebb férfi-szereplővel? Tartuffe alakja eljátszatható-e idősebb férfi-szereplővel? Ha igen, véleménye szerint változik-e a darab értelmezése? Ha igen, véleménye szerint változik-e a darab értelmezése?

14.kérdés: Mi a darab témája? Mi a darab témája? (Milyen egyetemes problémát állít színpadra Molière?) (Milyen egyetemes problémát állít színpadra Molière?)

15.kérdés: „Tanítani és tetszeni”- mit jelent Molière megfogalmazása a Tartuffe esetében?