Országgyűlési választások Magyarországon

A választásokat szabályozza: az1989. évi XXXIV. törvény Ideje: négy évente tavasszal A köztársasági elnök írja ki Előkészületek: –A pártok felkészülése (jelöltek, program, kampány) –Állami apparátus felkészülése (választási irodák és hivatalok): bizottságok, szavazókörök, választók kiértesítése

A választópolgár A választójog általános, egyenlő és titkos 18 év feletti magyar állampolgár, aki nem áll gondnokság alatt, nincs a közügyektől eltiltva, nem tölti szabadságvesztését A helyi választási irodától értesítést kap a névjegyzékbe felvételről, a választás helyéről (szavazókör), idejéről, módjáról (okmányok: érvényes szig, vagy útlevél, vagy jogosítvány és lakcímkártya) Kap még: ajánlószelvényt („kopogtatócédula”) is

A magyar választási rendszer 386 mandátum: a képviselőket legtöbbször a pártok jelölik Az a választható polgár lehet jelölt, aki legalább 750 választópolgár ajánlását („kopogtatócédula”) megszerzi vegyes választási rendszer mandátum a többségi elv alapján az egyéni választókerületekben mandátum területi pártlistás rendszerben az arányossági elv alapján (19 megye és Bp., listákat párt állíthat ) - min. 58 országos listás hely (az egyéni és területi listák maradékszavazatai alapján) - 5 %-os parlamenti küszöb a területi pártlisták országos összesítése alapján - erős szelekció: - csökken a pártok száma, az országos pártok előnye

Egyéni választókerület 7. § (1) Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. [...] (3) Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, [...] a második, választási fordulóban azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább tizenöt százalékát megkapták; ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt; [...] képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott." (Az országgyűlési képviselők választásáról szóló évi XXXIV. törvényből)

Egyéni választókerület 1.Mikor érvényes a választás az első fordulóban? Ha a választókerület választóinak többsége szavazott. 2.Mikor eredményes a választás az első fordulóban? Ha a választókerület egyik jelöltje megkapta a szavazatok abszolút többségét. 3.Mikor kell második fordulót tartani? Ha az első forduló nem volt eredményes. 4.Mely jelöltek indulhatnak a második fordulóban? Vagy min. 15 %-os eredmény, vagy max. az első három, aki a legtöbb szavazatot kapta. 5.Mi az érvényességi küszöb a második fordulóban? Min. 25 %-os részvétel

Megyei és fővárosi listák Összesen 152 mandátum szerezhető így Azok a pártok állíthatnak listát, akik az adott megyében (vagy Bp-en) meghatározott számú egyéni választókerületi jelöltet tudtak állítani (min. 750 ajánlószelvény jelöltenként) Közvetlenül szavazhatnak rá a szavazópolgárok (pártlistát választanak) Mandátumelosztás a leadott szavazatok arányában (Kivéve: országosan 5 %-ot el nem ért pártok) Feladat: Nézz utána, hogy lakóhelyed megyéjében (vagy Bp-en) hány listás mandátum szerezhető!

Országos lista Kb. 58 mandátum szerezhető így Közvetlenül nem szavazhatnak rá a szavazópolgárok Szerepe: „töredékszavazatok” hasznosítása „töredékszavazat”: –Egyéni választókerületben a vesztesekre leadott szavazatok –Területi listákon mandátumot nem érő szavazatok A területi listákon országosan min. 5 %-ot elért pártok töredékszavazatait összesítik és arányosan elosztják köztük a kb. 58 mandátumot

A magyar választási rendszer jellege „vegyes”: képviseleti (többségi) és arányos egyszerre  bonyolult (hátrány) Többségi elv: egyéni választókerületben (csak a győztes nyer mandátumot) Előny: minden polgár tudhatja, ki képviseli őt a parlamentben Arányos: területi listás mandátumok, töredékszavazatok Előny: egyetlen szavazat sem vész el

Az eddigi választások néhány adata: részvétel (kb. 8 millióból) 1990/165,11%2002/170,53 % 1990/245,54%2002/273,51 % 1994/168,92%2006/167,83 % 1994/255,12%2006/264,39 % 1998/156,26% 1998/257,01%

Eredmények 2006-ban PártokTerületi listás szavazatok Mandátumok MSZP43,21 %190 FIDESZ - KDNP42,03 %164 SZDSZ6,5 %20 MDF5,04 %11 SOMOGYÉRT---1

A választópolgár alkotmányos kötelessége és joga „…a felelős ember ad magára, alaposan megvizsgálja az ígéretek és az ígérgetők hitelességét. És persze mérlegeli azt is, milyen teljesítményt nyújtottak, hová juttatták az országot azok, akik korábban már kormányoztak; és akik nem, azoknak van-e fedezetük, képességük a jelszavak valóra váltására.” (Részlet Sólyom László köztársasági elnök 2010-es újévi beszédéből)

Választó a szavazóhelységben 1.Személyazonosság igazolása 2.Szavazólapok átvételének igazolására névjegyzék aláírása 3.Szavazólapok átvétele 4.Szavazás: (Érvényes szavazat: –Egyéni választókerületi lap: egy személy választása –Területi lista: egy párt kiválasztása (Egyaránt: a megfelelő körben „két egymást metsző egyenes” behúzása) ) 5.Szavazólapok urnába dobása 6.Szavazóhelyiség elhagyása