A Társadalmi innováció fogalma „Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében” TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 A Társadalmi innováció fogalma 2015.08.13.

A társadalmi innováció fogalma Mitől társadalmi? A társadalom megújítása? A társadalom szereplői találnak ki és valósítanak meg valamit? A társadalom részvétele a műszaki innovációban? Társadalmi hatása van a műszaki innovációnak? Pozitív vagy normatív? Mikortól beszélünk róla? Kik a legtöbbet hivatkozott szerzők?

Forrás Noorseha Ayob, Simon Teasdale, Simone Baglioni: The Apparent Deconstestation of Social Innovation and Its Relevance to Social Policy Research (5th EMES Conference, Helsinki 2015)

szereplői

Az első említések Szociológiai gyökerek - az innovációhoz vezető társadalmi aspektusként és az innováció társadalmi hatásaként Gabriel Tarde (1899) – a társadalom mint egy bővülő hálózatos gazdaság, melynek belső kacsolódásai vezetnek az új termelési technológiák vagy innovációk burjánzásához Hoggan (1909) - az első akadémiai említés arról, hogy a nyugat-indiai ültetvény hogyan helyettesíti az afrikai törzsi és klán életet (rabszolgakereskedelem) Elméletről még nem beszélhetünk, csak egy pár említés

1989-1993 - esetlegesség új megoldások új társadalmi kötődésekből (az NGOk szerepe a társadalmi problémákra választ adó megoldások kifejlesztésében és közvetítésében) Henderson 1993 – az NGOk, etnikai és bennszülött csoportok, polgárok és társadalmi mozgalmak közötti társadalmi viszonyok új formái hogyan hatnak vissza egymásra és vezetnek társadalmi evolúcióhoz és gyakorolnak nyomást az államra új társadalmi kapcsolatok eredményeznek társadalmi hatást Kraan et al 1991 – innovációk az otthoni idősgondozásban – önsegítő csoportokkal (UK), családtagokkal (Svéd) való együttműködés t. új megoldások során új társadalmi kapcsolatok jöttek létre Westley 1991 – a zeneipar bevonása az éhezés ellen –Bunker – Alban 1992 – a szervezeti fejlesztések nagy csoportja társadalmi innovációnak tekinthető új technológiákhoz a társadalomnak is változnia kell Ambak 1989 – a technikai innovációk bevezetéséhez a társadalmi viselkedés változása szükséges (email kontra fax)

Új kapcsolatok hoznak új megoldást 1994-1998 – magyarázat nélküli fogalomhasználat, a műszaki innovációk árnyékában Új kapcsolatok hoznak új megoldást Sabel 1996 – 38 decentralizált terület-alapú partnerség szerepe az ír munkanélküliség csökkentésében (a japán decentralizált ipari termelési technológia importálása az ír közszolgálati szektorba – public-privat-civic partnership) új technológiákhoz a társadalomnak is változnia kell Aicholzer 1998 – teleworking centrumok mint társadalmi innováció (szervezeti változásokat, új szükségletkielégítési mintákat, új életstílust feltételez) Új technológiák új társadalmi viszonyokat hoznak Smeds et al 1994 – a technológiai innováció (porszívó) a háztartási munkák egyenlőbb nemek szerinti felosztásához vezet

1999-2003 – az elméletté válás első jelei Társadalmi innovációs tőke McElroy 2002 – „a cég kollektív képessége a megújulásra” A társadalmi interakciók szükségesek az új ötletekhez Waddel 1999 – különböző csoportok együttmunkálkodása új ötletek generálása érdekében Mumford 2002 – új ötletek generálása és megvalósítása arra, hogy az emberek hogyan tudnák közös tevékenységeiket vagy társadalmi interakcióikat egy vagy több közös cél elérése érdekében szervezni Hazel – Onaga 2003 – szorosan együttműködni a társadalmi problémák megoldásának keresésében azokkal, akiket ezek a problémák leginkább érintenek a technológiai innováció nem történhet a társadalom megújulása nélkül - Introna et al 1999

2004-2008 - elméletek formálódása A társadalmi viszonyok új formái új ötleteket és megoldásokat generálnak a társadalmi problémák hatásosabb kezelésére Mozgás a társadalmi viszonyoktól az innováció társadalmi értéke felé Phills et al 2008 – a társadalmi probléma új, a korábbinál hatásosabb, hatékonyabb, fenntarthatóbb, vagy csak egyáltalán létező megoldása inkább a társadalom mint egész mint egyének által alkotott – megkülönbözteti a társadalmi innovációt az egyéb innovációtól (aminek szintén lehet társadalmi hatása) – a létrehozott társadalmi érték elsődlegesen a társadalomhoz kötődik Mulgan et al 2007 – a társadalmi innováció által létrehozott társadalmi érték („új ötletek, melyek működnek”) – innovatív tevékenységek és szolgáltatások, melyek egy társadalmi igény kielégítésének célja motivál és melyek jellemzően elsődlegesen társadalmi célú szervezetek hoznak létre és terjesztenek. Radikalizálódás, marginális csoportok társadalmi befogadása szemszögéből Moulaert et al 2007 – radikális gyakorlatok összessége, melyek együttesen nagyobb társadalmi befogadáshoz és társadalmi igazsághoz vezetnek a létező társadalmi (részben politikai) viszonyok megváltoztatásával Gerometta et al 2005, Novy – Leubolt 2005 Jegou – Manzini 2008 – közösségen belüli együttműködés új lehetőségek generálására – car-sharing, varroda megosztása, család-étterem Mumford 2007 – a hálózatok ereje a társadalmi változásokban és a társadalmi problémák megoldásában Technológiai innovációkban való jelentősége Maruyama et al 2007, Gardneret al 2007, Taatila et al 2006 – hangsúly a fenntarthatóságon

2009-2013 – tudatosult értelmezési különbségek Design gondolkodás Brown-Wyatt 2010 – a design gondolkodás eléméletével kapcsolják össze – a marginalizált csoportok szükségleteinek jobb megértése és együtt dolgozni velük a megoldáson vezethet pozitív társadalmi hatáshoz Normatív megközelítés Murray et al 2010 – innováció, ami társadalmi a végeredményben és az eszközeiben egyaránt – egyaránt jó a társadalom számára és megerősíti a társadalom képességét a cselekvésre A társadalmi együttműködések és hálózatok az új technológiai innovációkat használják az új (társadalmi) megoldások kifejlesztéséhez Szűkítés – csak a hasznosság Pol-Ville 2009 – társ. innov. bármilyen innováció, mely javítja az életminőséget – a kormányzat dönthet arról, hogy az élet mennyiségi és minőségi indikátorai közül mi minősüljön társadalminak, pénzdíjas versenyt hirdethet biz. Társadalmi problémák megoldásának (pl. csecsemőhalandóság csökkentése) keresésére Peyton Young 2011 – új mechanizmus, mely növeli az azt adaptáló egyének jólétét a státus quohoz viszonyítva – a terjedésben már hangsúlyozza a társadalmi kapcsolódások szerepét Megkülönböztetés a technológiai innovációtól Howaldt et al 2010 – non-profit, társadalmilag elfogadott, széles körben terjed a társadalomban, vagy annak egy alrendszerében, új társadalmi gyakorlatként intézményesül, rutinná válik - az új nem feltétlenül jó, a társadamilag kívánatos normatív kategória Radikális megközelítés folytatása Moulaert követői – empowerment – ki kell elégíteni az alapvető igényeiket, a munkaerőpiacba integrálni kell a társadalmi csoportok helyi partnerségei által. Megvilágítják, hogy a helyi grassroot együttműködések hogyan fordulhatnak át társadalmi viszonyokra és javíthatják a kormányzati rendszereket a városi szomszédságokban Antadze-Westley 2011 – azok a folyamatok, termékek és kezdeményezések, melyek mélységesen felelőségre vonják a rendszert, mely létrehozta azokat a problémákat, melyeknek most a megoldását keresik - új társadalmi stuktúrák szükségesek A hármas partnerségen a hangsúly – politikai hatás Goldsmith et al 2010, Murray et al 2010, Ellis 2010 Froud et al 2010 – nem csak non-profit szervezet vagy CSR – bankok szerepe

Országok közötti összehasonlítás: TEPSIE, EFESIS, WILCO 2013 után Fókusz a helyi szintre Politikai dimenziók erősödnek – új formája a jóléti állam fejlődésének? USA 2009: Office of Social Innovation and Civic Participation within the White House (ösztönözni a polgárokat és a civil társadalmat abban, hogy új utakat találjanak a társadalmi problémák megoldására) EU: Social Innovation Initiative – Horizon 2020 – a társadalmi innovációs politikákat a kutatási és innovációs folyamatokba beágyazni Országok közötti összehasonlítás: TEPSIE, EFESIS, WILCO Régiók közötti összehasonlítás

Pozitív szociális vagy társadalmi hatása van Összegzés Az ötlet legalább részben a civil társadalomból, társadalmi mozgalmakból ered Fejlesztésében és megvalósításában új társadalmi együttműködéseket, vagy új formákat használnak Pozitív szociális vagy társadalmi hatása van