PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR A közösségi egészségtervezés útkeresései Prof. Dr. Füzesi Zsuzsanna PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet INNOVÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSBEN Információk a megújuló lakóhely-közeli egészség szolgáltatásról NEFI, Budapest, szeptember 29.
Az egészségtervek hazai története ENSZ WHO – Healthy Cities : Pécs, Fact Alapítvány (OEP) : pécsi modell – 13 másik településen (OEP) : Soros Alapítvány községi és települési ET-k 2003-tól OEFI (fókuszban az önkormányzatok) 2004-től civil szervezetek: Egészséges Településekért Alapítvány, Tegyünk Egészségünk Színvonaláért Alapítvány, Egészségporta Egyesület, Béres Egészség Hungarikum Alapítvány Munkahelyi egészségtervek Iskolai egészségtervek
Az egészségtervek hazai története Egészségtervek, mint pályázatok előfeltétele: - Világbanki program (90-es évek második fele); - TÁMOP programok (2000-es évektől) : felületes bírálatok; nem kívánt következmény egészségterveket készítő „szabadcsapatok” portyázása, súlyos károkozása Jelenleg: TÁMOP B-13/ "Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben - Területi együttműködések kialakítása”- Közösségi egészségtervezés módszertanának kialakítása TÁMOP / „Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása” NEM TÖRTÉNT VALÓDI ÁTTÖRÉS A MEGVALÓSÍTÁSBAN!
Egészségtervek a felsőoktatásban Népegészségügyi Iskola (Boján Ferenc ismeri fel…) SOTE (SE) Egészségügyi Menedzserképző PTE Egészségtudományi Kar (jelenleg is!) Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar Széchenyi István Egyetem, Egészségtudományi Tanszék NEM TÖRTÉNT VALÓDI ÁTTÖRÉS AZ OKTATÁSBAN!
Az egészségtervezés fókuszának különbségei Nincsenek egységes alapelvek (értékek és érdekek), célok, eltérő a gondolkodásmód és nincs bizalom. Ezekből adódik a módszertan különbözősége is. Kikre helyezzük a fókuszt a módszertan és a tervezés során? - a döntéshozókra, politikusokra? - az önkormányzatokra? - a szakértőkre? - a civil társadalomra? Hatékony lehet egyedül bármelyik szereplő? Kell-e választanunk közülük?
Az egészségtervezés fókusza Önmagában lehet-e az egészséget fejleszteni az életfeltételek és az életminőség javítása nélkül? Alulról építkezzen vagy felülről irányított legyen? A helyi szükségletekre épüljön, amit az egészségpolitika is támogatni akar és képes, vagy a központi irányelveket alkalmazzuk a helyi szintekre? Kell-e kizárólagosan választanunk?
Az egészségtervezés fókusza Az „alulról-belülről” építkező és „felülről-kívülről” támogatott egészségtervezés segíti a különböző aktorok együttműködését és a helyi szereplők aktív bevonódását a szakértők „helyén” kezelését az egészség-egyenlőtlenségek csökkentését a közösségi erőforrások igazságosabb hozzáférhetősége által. Ehhez kell: folyamatos oda-visszacsatolás és fejlesztés hálózatosodás a szereplők között bizalom minden szereplő között (a szakértők között is)
Feltételek Társadalmi normák (benne a jogi normákkal) alakítása – döntéshozói felelősség Társadalom, helyi társadalmak egészségpolitikát alakító lehetőségeinek, szerepének és felelősségének megteremtése a saját közösségeiken keresztül Bizalom építése az egyes szereplők között (amely kompetencián és jellemen alapul, legyenek a szereplők egyének vagy intézmények) Rendszerszemlélet és innováció a módszertanban (és annak érthető, pontos, felhasználóbarát leírása) Hitelesség, helyi demokratikus gyakorlat, folyamatos „tanulás”, fejlesztés
Ami nélkül nem megy… Megalapozó filozófia, világos értékek, célok (Koleszterin-szinteket csökkentünk, vagy az emberi életeket tesszük jobbá, boldogabbá, magasabb minőségűvé? Miközben a holisztikus egészségfogalom mellett tesszük le a voksunkat, továbbra is medikális modellekkel dolgozunk. ) Azok a boldogabbak, elégedettebbek az életükkel akik egészségesek? vagy Azok érzik magukat egészségesebbnek, akik boldogok, elégedettebbek az életükkel ? (utóbbiak: 30%-al alacsonyabb rizikó a kardiovaszkuláris halálozásra)
Az egészségtervezés paradigmája
Ami nélkül pedig nincs értelme… Közösségek Egészség
„MINTHA LEHETNE MÁSKÉPP IS” Íme Medveczky Medve úr, amint bukdácsol lefelé a lépcsőn, kopogtatva feje búbjával, kipp- kopp, minden lépcsőfokon egy koppanás. Előtte Róbert Gida az ő gazdája. Amennyire Micimackó értelme terjed, meg van győződve róla, hogy ez az egyetlen módja a lépcsőn való közlekedésnek. Néha ugyan kétség fogja el, mintha lehetne másképp is, de ezt csak akkor tudná megfontolni, ha egy pillanatra megállnának a lépcsőn, és módjában állna fontolgatni. Talán akkor se. A.A. Milne