A duális képzés Németországban Dorkóné Liptai Gabriella 1

D: sikeres, hosszú történettel, magas presztízsű A: stabil CH: jelentős a képzési rendszeren belül, legmagasabb arányban képez elvek lefektetése általánosan működik Szakképzési Törvény (Berufsbildungsgesetz BBiG) Duális szakképzés –hagyományos, középfokú 2

Helye az oktatási rendszerben: 66,4 % a képzésbe bevont tanulóknak 3

Államilag elismert szakmai végzettség, 348 szakma 3-4 nap hetente Tanulószerződés Tanuló kiválasztásának joga, felvételiztetés 3 hónap próbaidő 1-2 nap hetente Szakmai ismeret :2/3 Közismeret: 1/3 Tanulószerződés: kötelező felvétel Blokkosítás: 3-8 hét Üzemi képzőhelyekSzakmunkásképző iskola 4

Felügyelet, finanszírozás: üzemi képzőhely BBiG Szövetségi gazdasági miniszter Szövetségi Szakképzési Intézet (BIBB): munkaadók, munkavállalók (szakszervezet), kamarák, szövetségi kormány, tartományi kormányok képviselői Feladatuk: gyakorlati képzés és a vizsgák követelményei és tartalma, kerettanterv meghatározása Tartományi szakképzési bizottságok Helyi kamarák Üzemi szint: saját helyi tanterv A gyakorlati képzés terheit a vállalatok viselik. Állami hozzájárulás nincs. Az ipar és a gazdaság számára a munkaerőképzésbe való közvetlen beleszólás és befolyásolás lehetősége. 5

Szakmunkástanuló juttatásai az üzemben 6

Költségek megoszlása a szakmai képzésben 7

Szakmunkásképző iskolák Felügyelet: egyes tartományok oktatási minisztériumai  Egyes tartományok oktatási törvényei: nagyon gyakorlatorientált elméleti tananyag, német, idegen nyelv, vallás vagy etika, sport Finanszírozás: állam, tartomány, város Együttműködés és harmonizáció a vállalatok és a szakiskolák között: 1. a szakmai tárgyak tartalmi elemeit a cégekkel előzetesen egyeztetik, figyelembe véve a régió gazdasági igényeit. 2. az ipar és a gazdaság közvetlen beleszólási joga a munkaerőképzésbe 8

Képzőközpontok, üzemek feletti tanműhelyek triális képzés  tartományok, kamarák, egyesületek a fenntartók  ha nem biztosított a képzés minden fázisának,  az adott kor színvonalának megfelelő technológia,  3-8 hét gyakorlati idő 9

A duális képzés előnyei a gazdaság számára  Befektetés a jövőbe  Azonnal alkalmas a szakmára, biztosítja a szakemberszükségletet, nincs betanítási költség és az újonnan felvettek rizikója.  Csökkenő igény a szakképzetlen munkaerőre  Oktatási struktúrát a piac mechanizmusai határozzák meg.  Államilag elismert szakmák, egységes felépítés és követelményrendszer  Kamara felügyeli a vállalatok szakképzői alkalmasságát.  Követelmény a korszerű szakképzés- modernizáció, üzemi továbbképzések  A tanuló termelő munkát végez. 10

Előnyei a tanuló számára  Magas juttatásokat kap.  Gyakorlatorientált a képzése.  Államilag elismert a bizonyítványa, 348 szakma  Jó lehetőségei vannak a munkaerőpiacon, 66% 11

A kamarák  Feladatuk az összgazdasági érdekek képviselete  A gazdaság egészét átfogják - kötelező tagság.  Átveszik a szakképzési feladatok jelentős részét:  A szakmai képzés tartalmának összeállítása  Felelősek a képzés szintjéért és tartalmáért  A szakmunkásvizsga tartalmának meghatározása  Vizsgák lebonyolítása, bizonyítványok kiállítása  Vizsgáztatók kiválasztása, felügyelete  Képzési körülmények vizsgálata  Képzési jogosítványok kiadása  Szakoktatók alkalmassági vizsgáinak megszervezése 12

Új kihívások- nehézségek a 90-es évektől  képzési hely kínálat:  Kereslet:  Megkötött szerződés:  Be nem töltött képzőhely:  Képzőhelyt keresők:

Képzőhely kínálat vs. be nem töltött helyek 14

Be nem töltött helyek vs. sikertelen pályázók 15

Képzési szerződések vs. felső fokon tanulók 16

Hasonló gondok?  A munkába lépés későbbi életkorban történik-lerövidül a végzettségek munkaerő piaci hasznosulása  Gyakorlati férőhelyek száma csökken  Növekvő igény a magasabb végzettségre,  Gyengébb felkészültségű tanulók, sok a lemaradó  Kereslet-kínálat eltérése térben és szakmaszerkezetben Keleti tartományok Multi cégek nem vállalják Meglévő kapacitás sincs kihasználva 17

Megoldások?  Finanszírozási rendszer megváltoztatása: központi alapból. DE! Cégek ellenállnak, féltik az állam és az eddig nem teherviselő cégek beavatkozásától a rendszert. A tanulóképzés versenyképességük megőrzésének feltétele.  Üzemek feletti gyakorlóhelyek- nem nyert teret, inkább csak kézműves szakmákban  Képzési kínálat bővítése  Szakképzés népszerűségének növelése  Triális képzés: 3. pillér, olyan készségek kialakítása, amelyek nem szakma és üzemfüggők - gyakorlati férőhelyek szabadulnak fel. 18

Forrásanyag   Handwerkskammer Münster (HWK Münster)  Bundesministerium für Bildung und Forschung (BMBF)  Bundesinstitut für Berufsbildung (BiBB)  Datenreport zum Berufsbildungsbericht 2015  Györgyi Zoltán: A triális szakképzés felé  Wilhelm-Emmanuel-von Ketteler- Berufskolleg, Herr Berg, Münster 