Az USA a két világháború között Al Capone Mickey MouseT-modell

A húszas évek belpolitikája  A gazd. és kat. megerősödése ellenére  Wilson Európa-politikája bukás  Feléled a régi amerikai politika  izolacionizmus  nem ratifikálja a versailles-i békét s nem lép be a Népszövetségbe  1920 republikánus győzelem  „Amerika legfontosabb ügye az üzlet”  gazdasági növekedés elképesztő  munkabérek   gépkocsi már nem luxus  „fogyasztói társadalom” kial. kezd.  De a jólét nem megoldás a problémákra  néger, katolikus, zsidó és idegengyűlölet  szesztilalom  Szervezett bűnözés

A húszas évek külpolitikája Washingtoni konferencia  Elhatárolódás az európai politikától  de aktív Amerikában, Ázsiában és Csendes-óceánon  Washingtoni konferencia  nyitott kapuk elve - Kína  flotta nagysága Anglia = USA

A válság felé  20-as évek fellendülése  gazdasági válság  túltermelés miatt  váratlanul alakul ki   Okai?  termelő kapacitások   gazdasági nacionalizmus (Protekcionizmus)  világgazdaság egyoldalúsága (USA-nak nincs ellenfele)  nemzetközi gazdasági intézmények   harmadik ipari forradalom

 Előzményei - stabilizáció USA pénzből (Dawes-terv) (a világgazdaság az USA függő lett)  beruházási láz (tőzsde; részvények; nagy spekulációs lehetőség)  október 24 New York-i tőzsde  „fekete csütörtök”  eladási láz  részvények árának zuhanása (rengeteg részvény cserélt gazdát; az árfolyam 1 hét alatt 40%-ot esett)  tőzsde összeomlása  ipari és mezőgazdasági csőd  bankcsőd (betéteket kiveszik)  hitelválság (nincs miből finanszírozni a vállalkozásokat)  világkereskedelem visszaesése, vámok megnövekedése (világkereskedelem 65%-al visszaesett)  korábbi húzóágazatok válságágazatokká váltak (nehéz és textilipar) The Great Depression

A világgazdasági válság  A válság mélypontja: ‘32-ben a GDP a ‘28-as fele  Lefolyása  A termelő kapacitás a ’29 előtti fele  Mg. termények árai 60 %   több bank ment csődbe  A munkanélküliség aránya (25 %)  válságot  kezelni  republikánus kormányzat   Franklin Delano Roosevelt győzelme  gazdasági válság felszámolása Herbert Hoover Franklin D. Roosevelt

A válság kezelése a New Deal  Új program kidolgozása  1933 New Deal (Új alku)  szakítás a szabadpiaci elvekkel  erőteljes állami beavatkozás  J. M. Keynes (angol közgazdász)  növekedési elméletének gyakorlati megvalósítása  Az állam beavatkozása a gazdaságba  Bankszektor  a bankbetéteket garantálása  az elnök közvetlenül beavatkozhat a pénz és bankpolitikába  értéktőzsde is kormányzat ell.

 Az állam beavatkozása a gazdaságba  ipar:  tisztességes verseny kódexe  Monopólium ellenes  Országos Helyreállítási Bizottság  közmunkák (Tennessee völgye)  kényszerkartellezési tv.  közmunkák szervezése  munkanélküliség csökkentésére  mg.:  vetéster. , megsemmisítés kártérítéssel  állami felvásárlás, termelési mennyiségek meghatározása (egyszóval a farmerek támogatása)

A Hoover-gát és a Tennessee-völgy rendezése

közmunkák

 állam beavatkozása a társadalomba  szociális törvényhozás: szakszervezete alapítási jog, sztrájkjog, kollektív szerződéshez való jog, TB  munkanélküliség felszámolása – növekedési elmélet

 Külpolitika:  1933 diplomáciai kapcsolatok a SZU-val  1935 semlegességi törvény  amerikai közvélemény figyelembe vétele  kapcsolatok javítása Latin-Amerika országaival  jószomszédság elve (gazdasági függőség) Roosevelt külpolitikája

1935. augusztus 31. F. D. Roosevelt aláírja az első semlegességi tv.-t amely arra kötelezi, hogy háború esetén pártatlan fegyverszállítási tilalmat rendeljen el valamennyi hadviselő állammal szemben. A továb- biakban figyelmeztetik az USA állampolgárait, hogy ne utazzanak hadvi- selő államok hajóin, kerüljék el az olyan incidenseket, mint amilyen a Lusitania elsüllyesztése volt (1915. V. 7.). A semlegességi törvényt a né- met fegyverkezés (az évi általános hadkötelezettség) és annak ha- tására hozták, hogy a fasiszta Olaszország támadással fenyegette meg Abesszíniát (1935. X. 3.). Az embargó hatásai főként Olaszországot érin- tik. A semlegességi törvény, erősen korlátozza az USA elnökének külpo- litikai cselekvési lehetőségeit, és politikáját erkölcsi intésekre szűkíti. Roosevelt, aki nem akarta a semlegességi törvényt, végül is elfogadja azt, mivel az USA-ban uralkodó elszigetelődéspárti és pacifista hangulat- tal alig lehet szembeszállni, s mivel nem akarja kockáztatni belpolitikai programja, a New Deal sikerét. Az USA közvéleménye két táborra szakad: az egyik oldalon a nemzetközi elkötelezettséget vállalók álltak, közéjük tartozott Roosevelt is; ők az USA nemzeti érdekeit világméretű- nek fogalmazták meg, s ennek megfelelő nemzetközi politikát követel- tek. Velük szemben álltak az izolacionisták, akik az első világháborús elkötelezettség tapasztalatai alapján a szigorú semlegesség szószólói.